Beárazta a kormányzat: rövid távon 105 milliárd forintot hozna a bürokratikus terheket csökkentő programja. Számolnak a gazdaság szereplői is, hiszen azt a bőrükön érezik, hogy mennyire sok a párhuzamos, rendszerint költséges adminisztráció.

Akár triplán is

A valóban átütő erejű kormányzati tett az lenne, ha a 330 ezer kisvállalkozás, gazdasági társaság felmentést nyerne a kettős könyvvitel alól. Még így is marad bőven könyvelési feladat. Az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, Vadász Iván szerint elegendő az evásokra gondolni, vagy arra, hogy a cégek gazdálkodásához, a veszteségforrások feltárásához, a pályázatírásokhoz a jövőben is szükség lesz a könyvelőkre.

Számos törvényt felül kellene vizsgálni, hogy hatékony adminisztrációcsökkentést lehessen elindítani. Jellemző példa, hogy a Központi Statisztikai Hivatal hónapról hónapra statisztikai adatlapot kér, miközben minden vállalkozás kitölti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 08-as bevallási nyomtatványát is minden dolgozójáról. A cégek indokolatlannak érzik tehát a KSH-igényt, hiszen abban is az alkalmazottak ledolgozott óráit, beosztását, keresetét tudakolják. A hivatal indoka: a NAV-os 08-as nyomtatványon nem szerepel az átlaglétszám. Valóban nem, de azok a számok, amelyek egy egyszerű osztási művelethez kellenek, igen. Vadász Iván úgy gondolja, hogy a bekért sok adatot az állam, mint egy fekete lyuk, elnyeli, de nem lehet tudni, minek mi az értelme, milyen gazdaságpolitikai, társadalmi közvetkeztetéseket vonnak le.

Minden mérlegkészítésre kötelezett vállalkozás rendszeresen benyújtja a társaságiadó-bevallásban szereplő mérlegadatokat, majd gyakorlatilag megismétli az adatközlést a céginformációs szolgálat számára. A Széll Kálmán Terv adminisztrációt csökkentő programja nem foglalkozik e kettősség megszüntetésével. Tény, a NAV részletesebb adatszolgáltatásra tart igényt, mint a céginformációs szolgálat, de ez a lényegen nem változtat: ugyanazt kell másfajta nyomtatványon, másfajta tördelésben elkészíteni. Ha pedig pályázatokat is írnak a vállalkozások, akkor az államnál már többszörösen ott lévő mérlegadatokat ismét benyújtatják velük.

Rászorul az egyszerűsítésre a vállalkozások alapításának, megszüntetésének, átalakításának a szabályozása is. Vadász Iván az egyéni cégről alig két éve alkotott jogszabályt hozza fel példának: az EU-s jogharmonizáció jegyében az egyéni vállalkozó átalakulhatna egyéni céggé, az egyéni cég pedig továbbalakulhatna gazdasági társasággá. De mire e lépéssorozat végére ér a vállalkozó, tönkre is megy. Dupla-duplán adóztatnák, ezért még a leggazdagabbak sem választják ezt az önkárokozást és adminisztrációját.

Szakmai túlzások

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László szerint is a legtipikusabb az, amikor a KSH, az OEP az adóhatóságnál már megtalálható információkat ismételteti meg. Az adóügyi és munkaügyi hatóságok ellenőrzéseivel minden cég találkozott már számtalanszor. De költségesnek, macerásnak azt tartják, hogy minden egyes alkalommal másolatok tömegét kell készíteni a cégiratokról. Az lenne a normális, ha az ellenőrök digitalizálnák maguknak a papírokat, s így nem vonnák ki a munkából akár hetekre is a cég munkatársait, eszközeit, számítógépeit.

Körülményes adminisztráció a foglalkoztatás nyilvántartása is. Erre egyébként a kormány is rádöbbent, hiszen bizonyos intézménytípusoknál bevezetteti az egységes személyi kártyát. Kár, hogy nem érvényes minden munkavállalóra, munkahelyre ez az újítás - fejtegeti az ÉVOSZ alelnöke, így a munkaügyisek változatlanul öt-hat kártyát, okmányt, papírt kénytelenek elkérni a felvételiző dolgozótól.

A szövetség szorgalmazza, hogy a közbeszerzések során megtiltsák a dokumentumok többszöri bekérését. A vállalkozás összes adata a szakemberállományról, a gépesítettség mértékéről, a telephelyekről, a referenciákról szerepel ugyanis a naprakész kötelező regisztrációjában, kamarai nyilvántartásában. Az ajánlatkérő el tudná dönteni, hogy alkalmas-e a feladat elvégzésére a jelentkező cég. A kétfordulós közbeszerzés első fordulója mégis éppen az alkalmasság adatait dokumentáltatja ahelyett, hogy a kamarai nyilvántartást használnák. Ez két-három hónap késedelem. Egy közepes építőipari cég évente akár ötven közbeszerzési eljáráson is indul, s ha ezeknek a fele kétfordulós, akkor huszonötször szükségeltetik a hatalmas adminisztráció.

A közbeszerzések bürokráciáját csak a lánctartozás papírmunkája képes felülmúlni. Ilyenkor a cégeknek „igazolniuk kell az igazukat" jogi és közigazgatási úton, de levelezéssel mindenképpen. A legnagyobb adós az államkincstár, amely a honlapján május elején „be is ismert" 37 milliárd forint tartozást az építőipari cégeknek.