Orbán pontos kívánságlistát akar

Orbán Viktor azt várja az IMF/EU-delegációtól, hogy az egy „helyzetösszesítésben" jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben változtatást vár el a gazdaságpolitikában, nevezze meg a hitelhez szükséges előfeltételeket, és mondja el a véleményét a jövő évi költségvetés szerinte módosítandó pontjairól. A magyar kormány ezeket a felvetéseket szeptemberben fogja megválaszolni. A delegáció ugyanis ekkor tér majd vissza Magyarországra.


Kép: MTI

Szerda délután véget ért az IMF/EU-küldöttség magyarországi hiteltárgyalásainak első szakasza. A megbeszélések további menetét Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egyezteti a delegációval, mondta el Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. A kormányfő azt is közölte, hogy a delegáció szeptemberben tér vissza Magyarországra.

Orbán biztatónak nevezte a tárgyalásokat

A múlt hét hétfőn Magyarországra érkezett IMF/EU-delegáció már másnap megkezdte megbeszéléseit a magyar kormány tagjaival, s a héten számos találkozót is lebonyolított, amelyen további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.

Titkos lesz-e, vagy sem?
Varga Mihály az IMF-fel kötendő megállapodás nyilvánosságáról az mondta: „Vannak olyan titkos záradékok is, amelyek soha nem kerülnek nyilvánosságra. Mi ellenben csak olyan megállapodást tudunk elfogadni, amelynek nincs semmilyen titkos része. Ha megvan a megállapodás, akkor nyilvánosságra fogjuk azt hozni.”

A magyar főtárgyaló, Varga Mihály tájékoztatása szerint az IMF-fel és az EU-val megkezdett hiteltárgyalások keretében a magyar fél ismertette, hogy milyen makropályát vár 2013-2014-re, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői pedig arról tájékoztattak, miként látják ők a magyar gazdaság helyzetét.

Varga Mihály még a tárgyalásokat megelőzően úgy nyilatkozott - bár később hangsúlyozta: ez nem kormányálláspont -, hogy Magyarország egy körülbelül 15 milliárd eurós elővigyázatossági hitelkeretről szeretne megállapodni. Ugyanakkor az IMF külkapcsolati igazgatója, Gerry Rice egy washingtoni sajtóértekezleten bejelentette: a valutaalap készenlétihitel-megállapodásról tárgyal a magyar kormánnyal, de tudomásul veszi, hogy a kabinet ezt elővigyázatossági hitelként fogja kezelni.

Szakszervezeti konföderációkkal is találkozott az IMF/EU-delegáció
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (Autonómok) elnöke az IMF/EU-delegáció és a hat magyarországi szakszervezeti konföderáció tárgyalásáról beszámolva az MTI-nek elmondta: a több mint egyórás megbeszélésen a Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) és az Autonómokat az elnökök, míg a Liga Szakszervezeteket és a Munkástanácsok Országos Szövetségét vezető tisztségviselők képviselték. (Az utóbbi két szervezet elnöke Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott.) A tárgyalás az IMF/EU-delegáció kezdeményezésére jött létre, de a megállapodás szerint a megbeszélésről részleteket egyik fél sem közöl. A Liga MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az IMF képviselői kíváncsiak voltak arra, hogy a szakszervezetek miben látják a magyar gazdaság problémáinak gyökerét, s a szakszervezetek részéről elsősorban a foglalkoztatásról esett szó.

Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta: azt várják az IMF/EU-delegációtól, hogy az adjon át a kormánynak egy „helyzetösszesítést", amiben megjelöli azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg a hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a jövő évi költségvetés szerintük módosítandó pontjairól. Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni - mondta a miniszterelnök, aki az előző napi tárgyalását biztatónak nevezte. Kijelentette: az IMF és Magyarország egyetért abban, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni, a gazdaság teljesítőképességét pedig növelni kell. Ugyanezt hangsúlyozta a miniszterelnök a kormánnyal együttműködő szakszervezetek vezetőivel - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével, akiket „régi, rendszerváltáskori harcostársaknak" nevezett - folytatott tárgyalásáról tájékoztatva.

Véleménykülönbségek

Számos részletkérdésben ugyanakkor véleménykülönbségek vannak, hangsúlyozta Orbán. Példaként hozta fel, hogy ugyan az IMF és a magyar kormány is szükségesnek tartja a közszféra átalakítását, ám a valutaalap gyorsítást vár ezen a téren, a kabinet szerint viszont ez kockázatokkal járna.

Eltérő a két fél véleménye a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében is: az IMF a gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltételének tartja a szektor jövedelmezőségének helyreállítását, míg a kormánynak az a véleménye, hogy a pénzügyi szféra nem maradhat ki a közteherviselésből, amikor az egész gazdaság veszteségeket szenved el. A miniszterelnök szerint e véleménykülönbség összeegyeztetése fontos eleme lesz a tárgyalásoknak. A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: „Biztatóbbnak tűnik a dolog, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott." Hozzátette: „Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok." Orbán hangsúlyozta: a kormány minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.


Thanos Arvanitis, az IMF-delegáció és Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője

Egy nappal korábban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország sebezhető a külső sokkokkal szemben a magas GDP-arányos államadósság, a relatíve magas külső adósság miatt, s az államadósság finanszírozási kockázatainak tartós mérsékléséhez szükséges, hogy minél előbb létrejöjjön az IMF/EU-megállapodás. A jegybankelnök azt is elmondta: „Nem tudjuk, hogyan fog zárulni a tárgyalások jelenlegi fordulója, úgy tűnik, hogy ebben az első szakaszban plenáris ülésre az IMF/EU- és a magyar delegáció között nem kerül sor." Az EU/IMF-delegáció kedden kora délután találkozott a monetáris tanács tagjaival, majd Simor Andrással külön is tárgyalt.

Akadályozza-e a megállapodást a tranzakciós illeték?

Az EKB e hét kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti az MNB függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban. Emellett a bank úgy ítélte meg, hogy MNB-re kirótt illeték az állam jegybank általi finanszírozását jelenti, amit az EU és az EKB tiltott, monetáris finanszírozásnak tart, és egyébként is olyan eszköz, amely csak átmenetileg nyújt megoldást a finanszírozásra, mert ezt később az államnak pótolnia kell a költségvetésben. Az EKB a dokumentumot véleményezésre megküldte az unió 27 jegybankjának, így azt az MNB és a monetáris tanács is ismeri. Simor András szerint az EKB állásfoglalása közvetve kapcsolódik az EU/IMF-megállapodáshoz.

Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány tanulmányozni fogja az EKB érveit a jegybankra is kivetett pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban, és „kellő időben, megfelelő ütemezéssel a sikeres választ meg fogjuk adni". Ugyanakkor leszögezte: a pénzügyi szektornak, ideértve a jegybankot is, képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a szükséges forrásokat a költségvetés számára a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozásához. Ezzel kapcsolatban kiemelte: épp az a különbség az európai és a magyar válságkezelés között, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kormány a munkahelyeket.

Varga Mihály a Figyelő múlt heti számában megjelent interjújában a tranzakciós adó kapcsán arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban kizártnak tartotta, hogy e téren Magyarország engedjen, azt mondta: a kormány nem engedhet ilyen kérdésekben, hiszen az a feladata, hogy a parlamenti döntéseket végrehajtsa. Csak akkor lehet ebben változás, ha a törvényhozás megváltoztatja az adott törvényt.

A fővárossal is tárgyaltak

A képen balról jobbra: Bagdy Gábor, Irina Ivascsenko, Tarlós István, György István, Barbara Kauffmann, Vitézy Dávid
és Szeneczey Balázs
Az IMF és az Európai Bizottság (EB) delegációja a budapesti Városházán is egyeztetett, ahol Tarlós István főpolgármester a budapesti közösségi közlekedés középtávú finanszírozásáról, a városüzemeltetési struktúra átalakításáról, valamint a BKV járműállományáról tájékoztatta az IMF és az EU delegációját. A találkozón részt vett Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője és Barbara Kauffmann, az EB delegációjának vezetője. A fővárost Tarlós István mellett három helyettese, Bagdy Gábor, György István és Szeneczey Balázs, továbbá Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója képviselte.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo