A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kedden benyújtott törvényjavaslat alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójának az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság lehet az alanya, aki ezt a választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn. A törvényjavaslatról - az érdekképviseletekkel való konzultáció után - várhatóan szeptemberben szavaz a parlament.
Kép: MTI
A törvényjavaslat szerint a tételes adó választása bármikor bejelenthető. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozás az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja az adóalanyiságot, amely a bejelentést követő hónap első napjával jön létre, a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, s a megszűnést követő két éven belül ismételten nem választható.
■ ha az adóalany vállalkozás adóévi bevétele meghaladta a 6 millió forintot.
Nem választható a kisadózó vállalkozások tételes adózása, ha a vállalkozás adószámát a bejelentést megelőző két éven belül az adóhatóság jogerősen felfüggesztette.
A tételes adózást választóknak a választásra vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg be kell jelenteniük a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő kisadózók adatait is, ez feltétele az adóalanyiság létrejöttének. A bejelentésben arról is nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e. Az adóalany vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja csak munkaviszony keretében működhet közre a vállalkozás tevékenységében, ellenkező esetben a be nem jelentett foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazandók.
Mennyit kell fizetni?
A kisadózó vállalkozás tételes adó fizetésére kötelezett. Ennek mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás a tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni minden olyan főállású és nem főállású kisadózó után, akinek jogviszonya a tárgyhó bármelyik napján fennállt. Ha a kisadózó a tárgyhó egyetlen napján is főállásúnak minősül, a fizetendő adó mértéke 50 ezer forint.
Az egyéni vállalkozó kisadózó esetében lehetőség van a tevékenység szüneteltetésére, erre az időtartamra nem terheli őt tételes adófizetési kötelezettség.
A kisadózó vállalkozás abban az esetben, ha a naptári évben elért bevétele a 6 millió forintot meghaladja, az ezt meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, amelynek megfizetése nem mentesíti őt a tételes adófizetési kötelezettség alól. A naptári évben megszerzett bevétel számításakor az adóalanyiságot megelőzően szerzett bevételt is figyelembe kell venni.
A jövedelemigazolás szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.
Mit vált ki a tételes adó?
A kisadózó vállalkozás és a kisadózó a tételes adó megfizetése esetén a törvényben meghatározott közterhek alól mentesül. A tételes adó megfizetésével teljesül:
■ a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
■ a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
■ a személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
■ a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.
A főállású kisadózó a tételes adó megfizetésével a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint biztosítottnak minősül, az ellátások számításának alapja pedig havi 81 300 forint. A közreműködő kisadózó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél magasabb járulékalapnál fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, és azt az adóévet megelőző év december 20-áig kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, és nem szerez jogosultságot társadalombiztosítási, valamint álláskeresési ellátásra.
A kisvállalkozói adó alanya az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon, a kisvállalkozó adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében is megállapíthatja. E választását - az előző évről szóló bevallásán, újonnan létrejött vállalkozás esetén pedig a bejelentkezési nyomtatványon - be kell jelenteni az adóhatósághoz. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő már az intézkedéscsomag bejelentése után felvetette, hogy ha a helyi iparűzési adót nem építik bele ebbe a kisadóba, akkor mégiscsak kétfelé kell adót fizetni.
Milyen adminisztrációval jár?
A kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségéhez adóbevallási kötelezettség nem kapcsolódik, a vállalkozás az adóévet követő év január 20-áig kizárólag az adóévben megszerzett bevételéről köteles nyilatkozni. Ha a bevételi értékhatár túllépése miatt százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, azt eddig az időpontig meg kell állapítania, bevallania és megfizetnie.
A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást is vezetnie kell. Miután nem alanya a számviteli törvénynek, ezért a törvény ehhez kapcsolódóan meghatározza a minimumkövetelményeket, valamint a nyilvántartás vezetésének és a bizonylatok megőrzésének szabályait. A vállalkozás a termékértékesítéseiről, szolgáltatásnyújtásairól az áfa-törvény szabályai szerint számla vagy nyugta kiállítására köteles, a számlán pedig köteles feltüntetni, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla".
