Ezért kell módosítani a költségvetést

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

Már a jövő évi költségvetés tervezetének nyári benyújtásakor egyértelmű volt, hogy azt módosítani kell majd. Az országgyűlés végül is csak a 2013-as büdzsé főszámait fogadta el, de azok időtállósága már a megszavazásukkor kétséges volt. Így nem okozott nagy meglepetést, hogy az elmúlt napok hírei között egyre gyakrabban szerepelt, hogy a gazdasági tárca dolgozik az új számokon. Sajtóértesülések szerint akár már a jövő hét elején módosíthatja a kormány a 2013-as költségvetést.


Kép:MTI/KoszticsákSzilárd

Meglepő időzítés
A 2013-as költségvetés módosításáról kiszivárgott és egyelőre meg nem erősített hírnek inkább az időzítése számít meglepetésnek Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci elemzője szerint, semmint maga a hír – írja a portfolio.hu. Az IMF/EU-hiteltárgyalásokon ugyanis konkrét felvetés volt, hogy a kormány szüntesse meg a jegybankra is kivetett tranzakciós illetéket. Az időzítés azért nagyon érdekes, mert a miniszterelnök még a múlt hét elején is azt hangsúlyozta: mennyire fontos, hogy az MNB másokhoz hasonlóan támogassa a munkahely-teremtési akciótervet. A szakértő szerint a hitel feltételeként meghatározott intézkedések a jegybanki tranzakciós illetéknél jóval nagyobb volumenűek, így a kormányon a változtatás ellenére is ott lesz a nyomás, hogy tartsa a költségvetési hiányt, ehhez pedig megfelelő intézkedéseket kell társítani. Az MNB-re kivetett adó hiányában azonban komoly költségvetési lyuk alakul ki, amit a kormánynak vélhetően egyéb eszköz hiányában már csak kiadás oldali lefaragással tud kompenzálni. Megerősíti mindezt az is, hogy az IMF friss számításai szerint a tervezettnél jóval magasabb lehet a magyar költségvetési hiány, és ha tartani akarjuk a 2013-as 2,2 százalékos vállalásunkat, akkor a kiadási oldalhoz hozzá kell nyúlni, és a strukturális reformokat el kell indítani. Az elemző szerint továbbra is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy csak október közepén lesz megállapodás, és akkor is csak azért, mert a piac ki fogja kényszeríteni a hitel feltételeként meghatározott intézkedéseket.

A Költségvetési Tanács (KT) is további információk átadására és hatástanulmányok elkészítésére kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, mert a júniusban benyújtott tervezet vitája során az országgyűlés több, a költség-
vetés bevételi és kiadási oldalát, valamint az adórendszert módosító javaslatot fogadott el, amelyek alapjaiban változtatták meg a sarokszámokat, és maga a tervezet is teljesen átalakult, mint ahogyan a vállalatokat terhelő adók rendszere is. A Nemzetgazdasági Minisz-
térium e hét elején közölte: augusztus 20-áig továbbítja

a tanácsnak a büdzséhez benyújtott módosító javaslatok és az új adótörvények (kisadózók adózása, kisvállalati adózás, tranzakciós illeték) hatásait alátámasztó információkat és hatástanulmányokat. A KT új véleményt készít a büdzsé
tervezetről.

Nem jön 100 milliárd a jegybanktól?

A költségvetés mostani módosítási munkálatainak egyik oka az a parlamenti szavazáskor is már ismer tény, hogy az IMF/EU-hiteltárgyalások folytatásának egyik fő akadályát jelentheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonása a tranzakciós illeték alá vont intézmények körébe. Ezzel kapcsolatos aggályait - miszerint ez a lépés sérti a jegybank függetlenségét és egyúttal a költségvetés jegybanki finanszírozásának tilalmába is ütközik - a tárgyalódelegáció mindhárom nemzetközi résztvevője, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank (EKB) is jelezte. Az elfogadott főszámokról szóló jogszabály alapján viszont a jövő évi büdzsébe mintegy 100 milliárd forint bevétel az MNB-re kirótt tranzakciós adóból származott volna, ami egyben az Orbán Viktor által a költségvetési vita időszaka alatt bejelentett 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv egyik finanszírozási forrásául szolgálna. (A program megvalósításához szükséges törvénymódosításokat a rendkívüli ülésszak alatt már benyújtották a parlamentnek.) Most úgy tűnik, a kormány feladja a jegybank megadóztatásáról szóló elképzeléseket, így módosítani kell majd a tranzakciós illetékről szóló törvényt is.

Az IMF is bírálja a túltervezett költségvetést

Kérdéses hitelesség
A költségvetési tervezés hitelessége már a büdzsé benyújtásakor is kétséges volt, hiszen mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mind a Költségvetési tanács (KT) komoly kételyeket fogalmazott meg a büdzsé megalapozottságát illetően, hangsúlyozva, hogy sem a bázisszámok, sem a kiadási és a bevételi oldal előirányzata, sem a gazdasági növekedés prognosztizált üteme nem reális. Kovács Árpád, a KT elnöke a nol.hu-nak adott interjújában megerősítette, hogy elsősorban a bevételi oldal miatt vannak aggályai. Hozzátette: a költségvetés benyújtása után formálódott új adóelképzelések további feszültséget okoztak. Megerősítette azt is, hogy a KT szerint a növekedés jövőre jóval szerényebb lehet a költségvetésben tervezett 1,6 százaléknál, s bár a visszaesésnek kicsi a kockázata, de egyszázalékos GDP-eltérés is százmilliárdos vagy annál nagyobb pozícióromlást okozhat.

A Policy Agenda e heti elemzése arra is rámutat, hogy a költségvetési vita során a képviselők többször is módosították a nemzetgazdasági tárca által beterjesztett főszámokat, így érezhetően csökkent az esélye annak, hogy az elfogadott számok alapján a kormány által vállalt hiánycél valóban teljesíthető. Az elemzőcég példaként hozza fel, hogy a képviselők 14 alkalommal is megemelték a várható áfa-bevételek összegét anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna, sőt e bevételek terhére még további 15 milliárd forint körüli kiadásokat is megszavaztak. Az elemzés szerint ez ugyan nem kezelhetetlen probléma, de a költségvetés tervezésének hitelességét tönkreteszi.

A munkahelyvédelem 300 milliárdja

A költségvetési vita során a nagyobb változtatást a munkahelyvédelmi akcióprogram fedezetének megteremtése jelentette, hívja fel a figyelmet az elemzés. Az intézkedések finanszírozásához a legnagyobb tétel - 162,6 milliárd forint - a gazdaság fehéredéséből származhatna, azaz a tervek szerint eddigi adózatlan jövedelmek bekerülnének a legális gazdaságba. A Policy Agenda szerint sem ez, sem a kormány szerint a bérek növekedéséből és a foglalkoztatás javulásából származó 40 milliárd forintos többletbevétel nincs megalapozva intézkedésekkel, mint ahogyan az elemzés azt sem tartja reálisnak, hogy a kamatterhek jövőre 100 milliárd forinttal csökkennének az IMF-megállapodás hatására.

Az elemzők szerint minimum 400-450 milliárd forint az a probléma, amit a büdzsé vitájának hátralévő szakaszában a törvényhozóknak kezelniük kell

Minél később születik meg a hitelmegállapodás, annál több lejáró állami hitelt kell nagyobb kamattal megújítania az államnak, áll a cég közleményében, és szakértők szerint mintegy
300 milliárd forintot is elérhet a többletkamatteher. Mindezek alapján - beleértve az MNB-től korábban várt bevétel kiesését - az elemzők álláspontja az, hogy minimálisan 400-450 milliárd forint az a probléma, amit ősszel, a büdzsé vitájának hátralévő szakaszában a törvényhozóknak - a kormánnyal együttműködve - kezelniük kell.

A költségvetés korrekciója azért került most sürgősen napirendre, mert a kormány jelenleg inkább érdekelt abban, hogy sikeresen lezárja a IMF/EU-hiteltárgyalásokat, semmint kockáztatssa azt, hogy a piaci források elapadása esetén pillanatok alatt megroppanjon a magyar gazdasági rendszer - vélekednek a Policy Agenda elemzői. Kovács Árpád, a KT elnöke a nol.hu-nak adott interjújában azt mondta: az országnak eminens érdeke fűződik ahhoz, hogy az államháztartás külső forrásbevonása a lehető legolcsóbb legyen. Véleménye szerint a megállapodásra valamikor ősszel, de lehet, hogy tavasszal kerül sor.

Elemzők a 2013-as hiányról
A kormány eddig 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt a 2013-as büdzsében, a Nomura viszont 3 százalékos deficitet prognosztizál. Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a jövő évi költségvetés bevételi előirányzatait kockázatok övezik. Oszlay András, a Takarékbank makroelemzője szerint is 2013-ra vonatkozóan vannak bizonytalanságok.

Honnan lesz pénz?

A feladat most az a Policy Agenda szerint, hogy az említett 400-450 milliárd forintnyi újabb kötségvetési lyuk mértékében vagy a kiadási oldalt csökkentsék, vagy - intézkedésekkel hiteles módon alátamasztva -a bevételeket növeljék. Az elemzés fölhívja a figyelmet arra, hogy a kiadási oldalon már azzal jelentős megtakarításokat lehetne elérni, ha a kormány a költségvetési szervek működtetésére szánt összeget szintet tartaná, ugyanis a kabinet a 2012-es tervhez képest jövőre 600 milliárd forinttal többet kíván erre elkölteni. Bevételi oldalon viszont csak adóemelés jöhet szóba, amely, ha a vállalkozói réteget érinti, akkor jövőre - a munkahelyvédelmi tervben szereplő célzott járulékcsökkentés ellenére is - romlani fog a vállalkozások pénzügyi helyzete. Ez pedig - írja a cég közleménye - ellentmond a kormány által preferált növekedési tervnek. Ezen kívül szinte egyedüli megoldásként csak a háztartások pénzügyi terheinek növelése kerülhet szóba, ami átmenetileg az egykulcsos adórendszer valamilyen szolidaritás típusú adóelemmel való kiegészítését jelentheti. A KT elnöke szerint is a jelenlegi gazdasági helyzetben érdemes lenne átgondolni a szolidaritási járulék bevezetését, vagy más ütemben kivezetni a szuperbruttót.

A kormány az úgynevezett apró engedmények elvét választva dönthet úgy is, hogy most csak az MNB-t érintő tranzakciós illetéket váltja ki más bevételi forrásokkal, és megpróbálja meggyőzni az EU/IMF-küldöttséget a többi költségvetési szám megalapozottságáról - fűzik hozzá értékelésükhöz a Policy Agenda elemzői. Álláspontjuk szerint azonban ez a taktika egyedül időhúzásra való. 2013 elején ugyanis hamar világossá válik, hogy a költségvetés a vállalt hiánycél elérése érdekében további intézkedéseket igényel.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo