Kompenzálhatja a kormány az alacsony jövedelmezőség mellett működő vállalkozókat, a minimálbér-emeléshez kötődő támogatást a tervek szerint két évig érhetik el a feltételeknek megfelelő cégek.

A VEKOP-8.1.1-15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedéséhez nyújt többféle támogatást a munkáltatóknak. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatójának segítségével röviden összefoglaltuk a munkaerő-piaci program munkáltatók által igényelhető bérjellegű támogatási lehetőségeit.

Jövőre is folytatódik a 3 éve indított munkahelyvédelmi akció, amely jelentősen hozzájárult a munkanélküliség és a munkáltatók terheinek csökkentéséhez - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

A munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése a 25-55 év közötti munkavállalókra a mezőgazdaságban 30-35 ezer embert érinthet, és mintegy 6 milliárd forintot hagyhat az ágazat munkaadóinál.

A jelenlegi törvény szerint a közfoglalkoztatott jogilag nem álláskereső, ezért a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény nem jár utána. Ráadásul a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthat szociális ellátáshoz. Az ombudsman ezért a törvény pontosítását szorgalmazza.

Drágább cafeteria, több online kassza, több családi adókedvezmény, elektronikus árufelügyelet és megmaradó többkulcsos társasági adó és munkahelyvédelmi akció –így adózunk jövőre a kormány tervei szerint.

Összesen mintegy 13 milliárd forintot oszt szét a kormányzat a munkahelyteremtő pályázat keretében. Az 1254 támogatott cég közül a legnagyobb támogatást egy tiszakanyári cég kapta.

A kormány szerint jó úton járnak a legszegényebb rétegek megsegítésében a munkahelyvédelmi akciótervvel, ami olcsóbb, mint az adójóváírások rendszere. Ám az adójóváírások kivezetésével éppen a legkevesebbet keresők jártak a legrosszabbul.

Eddig még soha nem volt ekkora érdeklődés a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-nak) indított munkahelyteremtő pályázat iránt, a kormány 2014-ben 13 milliárd forintot szánt erre a célra, és az idén minden eddigit meghaladó, 27,7 milliárd forint támogatási igényt jeleztek a vállalkozások.

A minimálbéremelés, a most elfogadásra került országos bérajánlás, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv első tapasztalatai már látszanak az adatokban, ám ezek nem igazolják vissza a kormány hurráoptimizmusát.

A miniszterelnök évértékelőjében bejelentett, a bérből és fizetésből élők támogatása érdekében bevezetendő akcióterv kidolgozása folyik, de még korai ennek részleteit ismertetni - mondta Varga Mihály a parlament foglalkoztatási bizottsága meghallgatásán.

Hazatért az IMF Magyarországon tárgyaló csoportja. A valutaalap szakemberei a szokásos éves országjelentés előkészítését és a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzését végezték most el. A szervezet tavaly februári országjelentése kiverte a biztosítékot a nemzetgazdasági miniszternél, aki akkor felszólította az IMF-et, hogy gyakoroljon önkritikát korábbi tévedései miatt. A valutaalap valóban tévedett tavaly, de jóval kisebbet, mint a mindig optimista tárcavezető: a tényszámok jóval rosszabbak lettek, mint az akkori prognózis.

Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy különleges gazdasági övezeteket hozna létre a legszegényebb kistérségekben. Fél évig maradtak adósok a részletekkel, de január végén megtudhattuk, hogy hol és milyen feltételekkel indulhatnak a szabad vállalkozási zónák.

A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló, és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésükben azt vizsgálták meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben, és ez alapján mi várható idén.

Czomba Sándor szerint néhány héten belül nagyon komoly kormányzati bejelentések várhatóak munkahely-teremtési fronton, amelyek várhatóan a különleges vállalkozói zónák indulását jelentik az ország legelmaradottabb kistérségeiben.

Az új típusú pénztárgépek bevezetésének ütemezése a realitáshoz igazodva, a műszaki, technikai feltételeknek teljes mértékben megfelelve kerül megállapításra. Nem zárható ki, hogy – részben a beérkezett észrevételekben megfogalmazott érvek figyelembevétele alapján – a 2013. április 1-jei céldátum módosításra kerül a jogszabály véglegesítése során.

A várakozások ellenére nem lett vége a világnak december 21-én, és Matolcsy György reményeire is rácáfolt a magyar gazdaság 2012-ben. A recessziót jelző GDP-adat, valamint a 2013-as évre vonatkozó nem túl pozitív előrejelzések ellenére azonban javulni kezdett mind a gazdasági, mind a fogyasztói hangulat.

Brutális csomagokkal állított be a kormány októberben, amikor már kezdték pedzegetni, hogy 2012-ben már semmi sem lesz az IMF-megállapodásból. A Facebook a történelem első közösségi portáljaként átlépte az egymilliárd felhasználót, a hónap végén pedig még az órákat is vissza kellett állítanunk, így hivatalosan is kezdetét vette az ősz.

A nyár közepe korántsem adott lehetőséget lazításra a hőségben. Hatályba lépett az új munka törvénykönyve, elindult a napközbeni átutalás rendszere, tárgyaltunk az IMF-fel, és kiderült az is, hogyan védené a munkahelyeket a kormány. Elsőként hallhattunk az azóta csontig rágott kiváról és katáról.

A nyár első hónapjában pezsgett az élet idehaza, elfogadták az azóta sokszorosan módosított költségvetés első verzióját, döntöttek a „munkahelyvédelmi akcióterv” kidolgozásáról. Készültünk az új munka törvénykönyve hatályba lépésére, míg az unió komoly döntéseket hozott a válságkezelés érdekében.

Decembertől lehet bejelentkezni kisadózó vállalkozásként az adóhatóságnál, addig azonban érdemes kiszámolni és fontolóra venni a lehetőségeket - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.

Hosszú idő után újra korreláltak a piacok, ami nem jó jel. Kérdés, hogy ez folytatódik-e. Egyelőre egy napról van szó, s még nem romlott el véglegesen semmi. Mindenesetre érdekes jelenséget láthatunk mindenféle magyarázatokkal.

Az MGYOSZ álláspontja szerint a legnagyobb problémát jelenleg a magyar gazdaságban a bizalom hiánya jelenti. Éppen ezért nem is értékelhető jelenleg az ország valós állapota kizárólag gazdasági mutatószámok alapján, amelyek egyébként meglehetősen borús képet mutatnak.

Egy módosító javaslat szerint a vállalatok ezen túl az iparűzési adónak csak a 80 százalékát igényelhetik, ami súlyosan fogja érinteni a nagyobb cégeket. A nagykereskedelmi társaságok most már megtehetik, hogy külföldön adózzanak, így valószínű élni is fognak a lehetőséggel.

Az elkövetkezendő egy évre vonatkozóan a haza kkv-k nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti, de a létszámbővítésben gondolkodó vállalkozások többsége is csupán néhány fős munkaerő–felvételt prognosztizál, ezért a kkv szektorban továbbra sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. Az alkalmazotti fizetések tekintetében csak minden ötödik vállalkozás számol dolgozói bérének növekedésével” – mondta el Németh László a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Most már befektetőbarát gazdasági környezet megteremtéséről beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki gazdasági fordulatot remél az elkövetkező évektől, mivel szerinte a bejelentett intézkedésekkel rendbe jön az államháztartás. Azonban Kovács Árpád szerint csak a csomag bevételeinek csak kétharmadával érdemes számolni, szakemberek szerint pedig az intézkedéscsokor rosszabb hatású, mint a Bokros-csomag volt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint, noha a magyar kormány mindent megelőző céljává vált a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, ennek elérése a mániákusan használt kedvezőtlen mellékhatású eszközök miatt bizonytalan.

Míg ünnepeltünk a világ csúnyán viselkedett. A DAX-nak jó nagyokat sikerült esnie, s az amerikai piacon is az aggodalom lett az úr.

Jelenleg csökken a lakosság jövedelme és fogyasztása, visszaesnek a beruházások, a vállalkozások jelentős része egyik napról a másikra él. Ennek következtében az 5 fő feletti cégeknél nagymértékű elbocsátás történt, történik, s ebben a körben már az összes létszám is fogy.

A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. A foglalkoztatás növekedéséhez hozzájárulnak a befogadó munkaerőpiac felé tett lépések is.

A magyar vállalkozások egyelőre inkább negatív forgatókönyvekkel számolnak az EU/IMF hiteltárgyalások esélyéről, illetve a munkahelyvédelmi akciótervről a Policy Agenda a kis-és középvállalkozások cégvezetői körében végzett felmérése szerint.

A tervezett adóváltozások Matolcsy György szerint 150-200 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozók terheit; kis intézkedések ugyan, de "könnyítenek, gyorsítanak és olcsóbbá teszik a vállalkozások életét".

A kormány arra számít, hogy a jelenleg hatmilliós éves forgalom alatti evás adózó vállalkozások illetve egyéni vállalkozók többsége a kisadózók tételes adóját (KATA) választja majd jövőre. A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett új adózási rendet már elfogadása előtt sorozatban módosítják, a legfontosabb módosító indítványokat gyűjtöttük össze.

A kormányzat szerint a magyar gazdaság problémamentes lenne, ha az euróövezet nem nézne komoly gondok elé. Ebből következően az EU/IMF hitelkeret is csupán azért szükséges, mert külső problémákkal kell majd szembenéznünk. A kormány első hallásra reálisnak ható gazdasági pillanatképe azonban hamis, a tények határozottan mást mutatnak.

Matolcsy György emelte a tétet, másfélmillió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás?

Sokaknak jó lehet a kisadózó vállalkozások tételes adója, amely az eddig megismert formájában veri az evát is. A tervek szerint október 1-jéig fogadja el a parlament az új adókról szóló, július közepén beterjesztett törvényjavaslatokat.

A jegybanki tranzakciós adóval kapcsolatos számokat elfogadja a Költségvetési Tanács, de vannak olyan intézkedések, amelyek bevételeivel kapcsolatban további számításokat kérnek az adóhivataltól - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint összességében jó irány a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági nyereségadó csökkentése, de fontos az intézkedés finanszírozási oldala is, míg a Takarékbank elemzője úgy véli, nincs forrás a szuperbruttó teljes kivezetésén túli szja-csökkentésre.

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

Augusztus 20-ra vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy eljuttatja a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzséhez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó hatástanulmányokat.

2012 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest összességében 3,7%-kal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban, a létszám csökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4%-kal esett vissza. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,3, illetve 4%-os csökkenés ment végbe.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Az éves GDP 0,8-1 százakékos bővülését, 1,3-1,7 millió munkahelyet érinthet Parragh László, szerint a kormány munkahelyvédelmi terve, az új adózási formák akár 300 ezer vállalkozás számára jelenthetnek megoldást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a részletek szabályozásánál az eredeti célt kell majd szem előtt tartani.

Hatástalan maradhat a járulékcsökkentő csomag, ha nem lesz visszafogott mértékű a bruttó minimálbér és szakmunkás-bérminimum jövő évi emelése, figyelmeztetett a hét elején a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében kedden benyújtott törvénycsomag a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők alkalmazását ösztönzi, s ettől reméli a foglalkoztatottság javulását.

A maximum 25 főt foglalkoztató és legfeljebb 500 millió forint bevételű vállalkozások választhatják majd a kisvállalati adózást. A létszám- és árbevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. A kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.