A tervek szerint október 1-jéig fogadja el a parlament az új adókról szóló, július közepén beterjesztett törvényjavaslatokat. Bár a csomag még módosulhat, érdemes feltérképezni, hogy kinek milyen mértékű adócsökkenést hozhat az új adó. A kisadózó vállalkozások tételes adója (a belépés feltételeiről itt olvashat) évközben bármikor választható, de az átlépésnél a bt-nek, kkt-nek, egyéni cégeknek mérlegelniük kell: a normál adózás mellett osztalékadóval le nem adózott rész, lényegében a felhalmozott eredménytartalék után az osztalékadót kiváltó 16 százalékos adót egy összegben kell megfizetni.
Adóelőny a kisadózó vállalkozónál
Úgy tűnik, egyetlen hátránya a tételes adónak, hogy a kisadózó vállalkozás részére kifizetett ellenérték a társasági adóalapban nem lesz elismert a mnegrendelőnél, vagyis az igénybevevőnek 10 vagy 19 százalékkal többe kerül a kisadózótól vásárolt szolgáltatás, mint a normál adózású versenytársé. A korábban felreppent hírekkel ellentétben azonban a megrendelő a kisadózó által szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés során felszámított áfát az általános szabályok szerint elszámolhatja, levonhatja.
Az eddig megismert tervezet szerint a kisadózó lényegében három adót fog fizetni. A kisvállalkozói adót, az iparűzési adó, valamint az általános forgalmi adót. Az adónem az eva versenytársa, és – hat milliós forint éves bevételig – úgy tűnik, legyőzője lesz. A két átalányadó között a legfontosabb különbség, hogy a kisadózónak – amennyiben nem kér alanyi áfamentességet – be kell vallania és fizetnie az áfát, amelyet a kiadásai áfatartalmával csökkenthet.
A PMX Consulting Group számításai szerint a normál adórendszerben egy alkalmazottat nem foglalkoztató, egyszemélyes vállalkozás nettó hatmillió forintos árbevétellel és egymillió forintos költséggel számolva – az osztalékalap utáni adó, a társasági adó, a vállalkozó bér után fizetett jövedelemadó, a nyugdíjbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a személyesen közreműködő bére utáni szja, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás megfizetése után – 2 977 070 forint jövedelemre tesz szert. Ugyanez a cég kisadózóként 4 280 000 forintot tudhat magáénak, azaz közel 1,3 millió forinttal kevesebb adót fizet.
Alkalmazott esetében már jelentősen kisebb az adóelőny, hiszen az alkalmazott után a közterheket a normál mértékekkel meg kell fizetni. Hatmillió forint feletti árbevétel esetén sem éri meg ezt az adónemet választani (a hatmillió feletti jövedelmen felüli összegre 40 százalékos „büntetőadót” kell fizetni). A törvénytervezet lapzártánkig megismert formájából kiindulva a PMX Consulting úgy számolt, hogy 4,5 millió forintos költségszintig megéri a tételes adót választani a normál adózás, és az eva helyett is.
Kevesebb adminisztráció
Egy kockásfüzet elegendő a bevételi nyilvántartás vezetéséhez, és az áfaanalitika sem sokkal bonyolultabb. A jogalkotó a kisadózó vállalkozó különböző – anyasági, táppénz – ellátására is gondolt: ebben az esetben az ellátások számításának az alapja havi 81 300 forint lesz.
