Nem tervez sarkalatos átalakítást az adórendszerben 2015-re a kormány a most benyújtott adótörvény javaslatok szerint. Ez a kiszámítható gazdasági környezet szempontjából üdvözlendő, de a nemzetgazdasági szempontból kisebbnek számító változások is bőven adnak majd teendőket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az erről szóló tájékoztatón úgy fogalmazott, továbbra is az a cél, hogy a munkából származó jövedelemre kicsi teher háruljon, a nagyobb teher arra háruljon, aki elkölti ezt a jövedelmet. Ezért nem tervezik például az általános egykulcsos áfa mértékének változtatását sem – bár a kirívóan magas áfa kulcs folyamatos versenyhátrányt jelent a magyar vállalkozásoknak az uniós versenytársakhoz képest.
Áfa változás csak egy esetben lesz: a sertéshez hasonlóan 5 százalékra csökken a nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) húsának áfája. Könnyes búcsút veszünk viszont az adómentes pálinkától.
Mégsem lesz egykulcsos társasági adó
A társasági adó egykulcsossá válása várat magára, bár ezt a stabilitási törvény 2015-től előírta. A kormány az egykulcsos adó bevezetése helyett módosítja a stabilitási törvényt. Tekintettel arra, hogy a 19 százalékos adókulcsot kevesebb, mint ezer kifejezetten nagyvállalat, a 10 százalékos adóterhet pedig jellemzően a kis- és középvállalkozói (kkv) réteg fizeti, egyértelműen látszik, hogy a kormány a kkv-k adóterheléséhez nem kívánt hozzányúlni – véli az RSM DTM kommentárja. Hogy mikorra várható az egykulcsos társasági adó bevezetése arról Varga Mihály csupán annyit mondott: „amikor a gazdasági teljesítmény lehetővé teszi azt”.
A társasági adórendszer korábban ismert adókedvezmény rendszere - látványcsapatsport, színház- és filmtámogatási - bővülni fog, ezentúl a felsőoktatási intézmények támogatása is lehetővé válik. Ez önmagában üdvözlendő, azonban az adórendszer ismét egy rendszerbe nem illő elemmel bővül.
Jelentősen drágul a cafeteria
A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafetéria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi: az adható juttatások köre nem változik, de megnő az azok után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak (a mostani 16 és 14% helyett). Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni – fogalmaz a javaslat. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79 százalékot. A javaslat indoklása szerint ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.
Ezek a cafeteriaelemek adóznak többet jövőre!
Bővül az online kasszák köre
Az online pénztárgépek bevezetése beváltotta a hozzá fűzött költségvetési bevételi terveket – nyilatkozta Varga Mihály (hozzátette, jelenleg 180.000 ilyen készülék működik). Az ismertetett adócsomag a felhasználói kör kiterjesztését nem tartalmazza, ugyanakkor a miniszter úgy fogalmazott, vizsgálják a rendszer más ágazatokra való kiterjesztését. Az, hogy bővül majd az online kasszára kötelezett ágazatok köre biztosra vehető, a kérdés csak az, kik kerülnek a szabályozás hatálya alá.
Az általános forgalmi adóztatás területén az áfacsalások visszaszorítása továbbra is fókuszban marad, ennek megfelelően az áfabevallás tételes adatszolgáltatási határértéke a korábbi 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. Az RSM DTM szerint a tételes bevallási kötelezettség határértékhez történő rendelése adminisztrációs többletterhet jelent a vállalkozásoknak, így indokolt lett volna a határérték megszüntetése, azonban ez a tervek szerint 2015-ben még nem valósul meg. (A tételes áfa bevallásról itt olvashat részletesebben – már bevezetésekor is felmerült, hogy az összeghatárhoz kötés emeli az adminisztrációs terheket.)
Maradnak a különadók és a reklámadó is
Az adószakma a sok port kavart reklámadó módosítását várta, ám úgy tűnik, hogy a jelenleg ismert reklámadó törvényt a kabinet nem kívánja módosítani. (Itt találja kalkulátorunkat, amiből kiderítheti, az Ön cégét érinti-e a reklámadó.) Módosítás abban lesz, hogy a kabinet a távközlési adó kiterjesztésére készül az internet szolgáltatásokra is – hiszen ide tevődött át az eredetileg adóztatni kívánt tartalom. A megkezdett gigabájtonként 150 forint internetadót a szolgáltatónak kell fizetnie, azonban várhatóan erősen hatással lesz a fogyasztói árakra is. Az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint. A koncepció egyébként több sebből vérzik, és elsősorban a lakosságot sújtja, de a versenyképességünknek is árt.
Hosszú távú növekedéshez szükség van a banki hitelállomány növekedésére – hangsúlyozta a miniszter – ezért terv, hogy ha a hitelezés volumene egy adott banknál nő, akkor az a bankadóban kedvezményt jelentsen – de ez 2015-ben még biztosan nem kerül bevezetésre.