Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka csütörtök délután zárul. Ezen a napon - amikor mindössze egyórás ülést terveznek - dönt a parlament a 2018-as költségvetésről és az idei módosításáról.

A versenyképesség növeléséről szóló hétfőn beterjesztett adócsomagban a bérmegállapodás érvényesítésén kívül néhány egyéb ponton is változtat az adószabályokon, így például az ingatlan értékesítésnél, a helyi adónál és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál.

A humán erőforrás minősége a legnagyobb kockázat a cégek szerint – mutatja az AON friss felmérése. Ennek ellenére kevés figyelem irányul a munkaerő megtartásra, pedig egy új dolgozó teljes éves bérét bukja a cég egy képzett kolléga lelépésével.

Az adótörvények nyári módosításának köszönhetően a katás és evás vállalkozók esetében csökkenti az adóalapot a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás.

Forró hangulat uralkodott júniusban: az ötös lottó ötmilliárdos giganyereménye és az első hőségriadó is felfűtötte a kedélyeket, amiket a kormány a 2016-os költségvetéssel és az új adótörvények elfogadásával hűtött le némiképpen. Összefoglaltuk a legfontosabb júniusi eseményeket!

Egy félreértelmezett törvényi szabályozás miatt rendkívüli bírságokra számíthatnak azok a cégek, melyek az év folyamán a nyomdai árucikkeiket termékként szerezték be és az adott összeget nem szolgáltatásként számolták el a könyvelésükben.

Több módosítást is elfogadott a jövő évi adótörvényekhez kapcsolódóan az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Ezek érintik például a szeszfőzdéket, a munkavállalói résztulajdonosi programot vagy az önkormányzatok adóelőny nyújtási lehetőségét.

Június 24-ei Közlönyben került kihirdetésre a adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény. Hegedüs Sándor az RSM DTM adóüzletág vezetője blogbejegyzésében a legfontosabb változásokat elemzi, a vállalkozásokat leginkább érintő tételekről olvashat az alábbiakban.

A szokásosnál fél évvel korábbi időpontban, 119 igen és 63 nem szavazattal jóváhagyott törvény alapján az eredményszemléletű hiány a GDP 2 százaléka lesz, az államadósság pedig a bruttó hazai termék 73,3 százalékát teszi majd ki 2016 végén.

Csökken a bankadó, egy százalékkal kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetni, öt százalékos lesz a sertés tőkehúsok áfája, és nő a családi adókedvezmény mértéke. Jön a növekedési adóhitel, viszont 2020-ig nem lesz egykulcsos a társasági adó.

A 2016. évi adócsomag tervezetében megjelent, TAO fizetést érintő változás, a növekedési adóhitel új adótervezési lehetőséget biztosíthat azon adózók számára, amelyek eredménye az egyik évről a másikra hatszorosára változik. Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere körüljárta a részleteket.

Benyújtotta a kormány a jövő évi adótörvények javaslatát csütörtökön az Országgyűlésnek. Csökken a személyi jövedelemadó, a sertéshús áfája és a bankadó, adómentesek lesznek az új közművezetékek.

Jelentősen kibővíti az adótörvények módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz.

Elfogadták az új adótörvényeket, számos ponton komoly változások lépnek életbe januártól. Változik a cafeteria szabályozása, jön a szappanadó és megjelenhet a földadó, különadót kapnak az élelmiszerkereskedők és a dohányipar, illetve a befektetési alapok.

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) helyteleníti a földadó kivetésének lehetőségét, egyben kezdeményezi, hogy a termőföld kerüljön ki a települési adó hatálya alól.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2014 őszétől negatív fordulat kezdődik a gazdaságban, fokozatosan fékeződik a növekedés, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderülő valódi információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások.

Az emberek megkérdőjelezik a távközlési adó kiterjesztésének ésszerűségét, ezért az ebben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint januárban visszatérnek a témára.

A kormány elképzelései szerint mintegy 20-28 milliárd forintos bevételre számít az internetadóból, de még a módosításban foglalt plafonnal is ennek akár a többszörösére is rúghat a sarcból származó bevétel. Emiatt a duplájára is nőhet az internet előfizetések ára.

Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a kormány jövő évi adóváltoztatási javaslatait, amelyekkel a kabinet a vállalati különadók sorába bevezetné az internetadót és brutálisan megemelné a cafeteria adókulcsát.

Kiterjeszti a különadót a befektetési alapokra a kormány által kedden benyújtott adótörvény-javaslat. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.

Drágább cafeteria, több online kassza, több családi adókedvezmény, elektronikus árufelügyelet és megmaradó többkulcsos társasági adó és munkahelyvédelmi akció –így adózunk jövőre a kormány tervei szerint.

Tíz év telt el Magyarország Uniós csatlakozása óta, amely az adózás területén is számos változást hozott. Elsősorban az áfarendszer lett egyre bonyolultabb, miközben az adónemből befolyó bevételek ezermilliárddal nőttek.

Az Országgyűlés akár már a következő ülésén dönthet a jövő évi adóváltozásokról, amelyektől 764 milliárd forintos plusz bevételt remél a kormány. Többek között változik az iparűzési adó, a cafeteria adó, az ígéretekkel ellentétben azonban nem csökken a bankadó. Végül félő, hogy mindent a fogyasztó fizet meg.