Elfogadta az országgyűlés az új adótörvényeket. A képviselők 128 igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá az adócsomagot. Az új adótörvények októberi bejelentését eddig soha nem látott felháborodás fogadta. Az azóta a csomagból kikerült netadó elleni tüntetések immár a kormány politikája és a korrupció elleni demonstrációkká nőtték ki magukat. Az adótörvények elfogadása előtti napon több szakszervezeti megmozdulás mellett tízezres tömeg tiltakozott a Parlament előtt hétfőn. A netadó eltörlésével még nem került ki minden vitatott változás az adótörvényekből, többek között a dohányipar is megkapja a maga különadóját.
Jön a szappanadó a művirágra is
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben új környezetvédelmi szennyezői kategóriákat vezetnek be, valamint kibővül a törvény tárgyi hatálya. A díj kiszámításának szabályai nem egyszerűek: a termékcsoportokat hat környezetszennyezési kategóriákba sorolják, amelyek súlyszámot kapnak, ezek alapján emelkedik sávosan a fizetendő összeg. A törvény hatálya alá tartoznak a tervek szerint januártól az egyéb műanyag termékek (pl .: művirág), az egyéb vegyipari termékek (mosószer, tusfürdő), az irodai papír, valamint a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezések.
Megváltozik a cafeteria
A módosító indítványokkal megbombázott adótörvényekben jelentősen enyhítették a politikusok a cafeteria adózására vonatkozó jövő évi terveket. Eszerint marad minden eddigi béren kívüli juttatás szabálya, keretösszege és még a közterhe is – a korábbi 51,17 százalékos tervhez képest – 35,7 százalék az éves keretösszegeken belül. A SZÉP Kártyán kívüli béren kívüli juttatásokból azonban csak éves szinten 200.000 Ft értékig lenne érvényesíthető ez a kedvező adókulcs. További részletek itt olvashatók arról, hogy mit jelent ez forintosítva a munkavállalóknak.
A napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat 2015-től sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke figyelemre méltó. Ennek az adónak is – hasonlóan a korábbi kiskereskedelmi különadóhoz – az alapja az árbevétel, illetve a mértéke sávosan progresszív: 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik. A jogszabályt különadónak minősítette a Piac&Profitnak Vámos György, az OKSZ elnöke.
Települési adók bevezetése
A törvény felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön a helyi adók mellett települési adók bevezetéséről is döntsenek. A települési adó gyakorlatilag bármilyen adótárgyra kivethető lesz, amelyet nem terhel törvényben meghatározott közteher. Az adó alanya nem lehet szervezet, vagy –ilyen minőségében – vállalkozó. További részletek a szabályról, illetve hogy miért nem lelkesednek érte a szakmai szervezetek, itt olvasható!
Az adótörvények ezen kívül még számos más területen is felülírják a korábbi szabályozást. Együttműködő partnerünk, az UCMS GROUP Magyarország segítségével összegyűjtöttük a további változásokat.
Általános forgalmi adó
Időszakos elszámolású ügyletek
A törvény módosítja a tavalyi évben már kezdeményezett, de végül hatályba nem lépő, időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályokat. Jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni. Az elfogadott törvény ezt módosítja, azaz fő szabály szerint az ilyen ügyleteknél teljesítésként az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját kellene tekinteni. (Itt olvashat erről részletesebben.)
Előleg
A végül megszavazott tervezet szerint jövőre előlegnek minősülne az olyan ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása, amely csereügyletek esetében történik. Mindez azt jelenti, hogy ezentúl nem csak a pénz vagy a készpénz-helyettesítő eszköz kézhezvételét, jóváírását kellene előlegnek tekinteni, hanem azt is, ha a teljesítést megelőzően a másik fél csereügyletként terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt. A fizetendő adót ekkor a vagyoni előny megszerzésekor kell megállapítani.
Motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó
Az elfogadott javaslat enyhített a motorbenzin beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonási tilalmán. Ennek értelmében levonhatóvá válna a motorbenzinre jutó előzetesen felszámított adó, ha a motorbenzin úgy kerül felhasználásra, hasznosításra, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül más termékértékesítés adóalapjába.
A törvény szerint, ha munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amelyhez nem szükséges építési hatósági engedély, vagy építési hatósági tudomásulvétel, az ügyletre abban az esetben is fordított adózást kell alkalmazni.
Kezelő személyzet nélküli automata berendezés
A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett adóalanyoknak történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, számlaadási kötelezettség áll fenn. Amennyiben az ellenérték megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, az ügylethez kapcsolódó számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell egyenlíteni.
Kedvezményes adókulcs
Az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentéséhez hasonlóan a törvény bevezeti, hogy a szarvasmarha, juh és kecske (élő- és vágott állatok) értékesítése szintén 5 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozik.
Belföldi tételes összesítő jelentés, bevallási kötelezettség
A belföldi tételes összesítő jelentés értékhatára jövőre lecsökken 1 millió forintra, azaz az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákról kell majd tételesen jelenteni. Mindez azt jelenti, hogy változna a számla kötelező adattartalmára vonatkozó áfa szabályozás is, tehát a belföldi partner adószámának első nyolc számjegyét már 1 millió forintot elérő áthárított áfa esetén is fel kell tüntetni.
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a törvény megfogalmaz egy olyan lehetőséget, mely szerint az adózó összesítő jelentésre vonatkozó kötelezettségének az előzőekben rögzített értékhatár figyelembe vétele nélkül is eleget tehet, ez minden számlát érinthet, függetlenül az értékhatártól.
Változik az általános forgalmi adó bevallási gyakorisága is, negyedéves helyett havi bevallási kötelezettség terhelné az adóévben jogelőd nélkül alakult adózót, a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig.
Negyedévente kell adóbevallást benyújtania az adóalanynak akkor, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül eléri a 250 ezer forintot és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot.
Elhatárolt veszteségek felhasználása
A törvény szigorítja az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó szabályozást, ami annyit tesz, hogy a 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségek felhasználására kizárólag a keletkezés évét követő öt adóévben lenne mód. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségekre ez a szabály nem vonatkozna, azok a veszteség keletkezésének időpontjában érvényes feltételek mellett érvényesíthetőek, legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben.
A fentiek mellett további korlátozások lépnek életbe a jogutódlással átvett, elhatárolt veszteségekre is. Mindez azt jelenti, hogy az átvett veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkozó adóévi árbevétel és/vagy bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében és/vagy bevételében képvisel.
Jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása
Növekedik a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján meghatározott társasági adó összege. A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevétel csökkenthető legyen az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, ezzel szemben az új törvény ez utóbbi csökkentő tételeket már nem ismeri el.
Felsőoktatási támogatási megállapodás
Bevezetik annak a lehetőségét, hogy felsőoktatási támogatás keretében nyújtott támogatás esetén a támogató társaságok társasági adóalap-kedvezményt vegyenek igénybe. Ennek az a feltétele, hogy az adózó a támogatási szerződésben meghatározott feltételekkel legalább öt évig támogassa a felsőoktatási intézményt. Az adóalap kedvezmény összege a nyújtott támogatás 50 százalékáig terjedhet.
Egyéb módosítások
A hatályos jogszabály fogalmai között jelenleg is megtaláljuk a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Ez utóbbi meghatározás kiegészül egy új ponttal, amely alapján az adózó és más személy között a kapcsolt vállalkozási viszony abban az esetben is fennáll, ha köztük az azonos ügyvezetőségre tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyás megvalósul.
A jogszabály a jövőben a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység után alkalmazható társasági adózási kedvezményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történő előzetes minősítési eljáráshoz köti.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (továbbiakban Eva tv.) előírása alapján azoknak a társaságoknak, amelyek a számviteli törvény hatálya alól kilépve az Eva tv. szerinti nyilvántartás vezetése mellett döntenek, osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük. A módosítás nevesíti, hogy ez a szabály a kisvállalati adózási formáról az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá áttérő adóalanyra is vonatkozik.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítása
A törvény szerint a kisadózó vállalkozás adóalanyisága az eddigi negyedév utolsó napján fennálló 100 ezer forintot meghaladó tartozása helyett a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén szűnik meg. Jövőre a munkaviszonytól való elhatárolás esetköre bővülne azzal, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol munkavállaló vagy társas vállalkozó. Feltétel azonban az, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint a fele ne ettől a vállalkozástól származzon. További részleteket a változásokról itt olvashat!
Új különadó jelent meg, mely a befektetési alapokat terhelné. A kitétel szerint az adókötelezettség a befektetési jegyeit Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező forgalmazót terheli majd, a forgalmazói díj után. A tervezet az adó mértékét 25 százalékban határozza meg, és rögzíti, hogy a forgalmazó által megállapított különadó-kötelezettséget negyedévente kell bevallani és megfizetni.
Egyéb módosítások
A jogszabály kiegészít, illetve pontosít bizonyos fogalmi elemeket. Ennek keretében többek között kiegészül, a munkáltató, a kiküldetési rendelvény, a nyugdíjbiztosítás, a kiegészítő biztosítás, az agrár csoportmentességi és az agrár csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma.
Amennyiben a magánszemély kockázati biztosítása alapján olyan jövedelemhez jut, amelyet nem biztosítási esemény vált ki, az adókötelezettség keletkezésének időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága megnyílik.