Az ún. „kapcsolt vállalkozásokra” vonatkozó adószabályok elsődleges célja annak megakadályozása, hogy az azonos érdekeltségi körbe tartozó vállalkozások a közöttük megvalósuló ügyletek árának manipulálásával adózási előnyökre tehessenek szert. A szabályok ezért kimondják, hogy kapcsolt vállalkozások az adóalapjukat mindig a piaci ár alapulvételével kötelesek megállapítani, akkor is, ha az egymás között alkalmazott elszámoló árak attól eltértek. (A módosítások iránya megfelel az eddigi tendenciáknak, hiszen a NAV évről évre szigorúbban vizsgálata a vállalatcsoportok egymás között alkalmazott árait.)
Azt, hogy kik minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak, mindeddig a tulajdonosi kapcsolaton alapuló formális szabályok határozták meg. Így kapcsolt vállalkozás volt két társaság, ha egymásban közvetlenül vagy közvetve 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkeztek, vagy egy harmadik vállalkozás bírt mindkét társaságban ilyen befolyással. A társasági adó törvény elfogadott módosítása ezt a szabályt terjeszti ki, amikor kimondja: két vállalkozás akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, amennyiben közöttük „az ügyvezetőség egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg” írta kommentárjában Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
(A transzferárazás lehetőségeiről – és veszélyeiről – bővebben itt olvashat!)
Mindamellett, hogy az új szabály jelentősen kibővíti a kapcsolt vállalkozások körét, számos, egyelőre megválaszolatlan kérdést vet fel. Egyrészt: mi minősül az ügyvezetés egyezőségének? Amennyiben két vállalkozás ügyvezetői között van átfedés, akkor már ügyvezetés egyezőségéről beszélünk? Vagy legalább az ügyvezetők felének meg kell egyeznie a két társaságnál? Vagy az összesnek? Ezek egyelőre eldöntetlen kérdések. Még inkább zavaró viszont, hogy nem tisztázott: mit kell majd a gyakorlatban „befolyásgyakorláson” érteni, az mikor tekintendő „döntőnek”, illetőleg az „ügyvezetés egyezőségére tekintettel” fennállónak. Még, ha adóhatósági iránymutatások közzététele útján tisztázásra is kerülne a közeljövőben e kifejezések jelentése, továbbra is problémát fog okozni a kiterjesztett szabálynak a konkrét élethelyzetekre való alkalmazása.
Márpedig a kérdésnek kiemelt jelentősége van, hiszen mind az adótörvények, mind más jogszabályok számos speciális rendelkezést tartalmaznak kapcsolt vállalkozásokra. Azon túlmenően, hogy áraikat a piaci árhoz kell igazítaniuk, a kapcsolt vállalkozásoknak számos bejelentési és dokumentumkészítési kötelezettségeknek is meg kell felelniük.
