Végleg meghátrált a kormány internetadó ügyben: Orbán Viktor kijelentése szerint jövőre sem várható a távközlési adó kiterjesztése az online világra. Az NGM kezdeményezte a benyújtott törvény visszavonását.

Drágább cafeteria, több online kassza, több családi adókedvezmény, elektronikus árufelügyelet és megmaradó többkulcsos társasági adó és munkahelyvédelmi akció –így adózunk jövőre a kormány tervei szerint.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság csütörtökön a tavaly nyáron bevezetett telefonadó miatt.

Immár két magyar ágazati különadót is vizsgál az Európai Bíróság, hogy összhangban vannak-e az uniós joggal. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban benyújtott indítvány után most a távközlési adó ügye is a közösségi bíróságnál landolt. Az utóbbival kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna. A múlt év végén elfogadott sarkalatos törvény szerint ilyen esetben a fedezetet újabb különadó kivetésével teremtheti elő a kormány.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

Az uniós szabályozásnak megfelelően júliustól tovább csökkentek a roaming díjak, illetve a magyar kormány bevezette a telefonadót. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is.

Igazi öszvér a távközlési szolgáltatásokra kivetett új adónem, amelyet az országgyűlés pénteken délelőtt fogadott el. A Széll Kálmán Terv 2.0-ában megfogalmazottak szerint ezen a címen még a végső fogyasztóktól - vállalkozásoktól és magán-előfizetőktől - kívántak beszedni idén 30 milliárd, 2013-tól pedig évente 52 milliárd forintot a büdzsé befoltozására. Azóta - feltehetően „kommunikációs" okokból - változott a terv: az adó alanyai a távközlési cégek lettek. Az eredmény: az újabb terhektől feldühödött szolgáltatók, értelmetlenül túlbonyolított - mert eredetileg egyéni előfizetésekre szabott -, ezért rendkívül drága számlázási rend, s végül az adót és a pluszköltségeket így is, úgy is megfizető fogyasztók. S nem utolsósorban romló gazdasági környezet.

Hétfőről keddre virradóra folytatta le a távközlési adó általános vitáját az országgyűlés, kedden kerül sor a részletes vitára, pénteken pedig a szavazásra. Az ellenzék szerint ilyen körülmények között nincs mód érdemi tárgyalásra. A három mobilszolgáltató cég közös közleményben fejezte ki megdöbbenését, s arra kérte a kormányt, vonja vissza a törvényjavaslatot. A parlament hétfőn döntött arról, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A Ház előtt lévő tranzakciós illetékről még nem kezdődött el a parlamenti vita.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert "a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat".

Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét, melyet 2010 októberében vezetett be. A Bizottság 2011 márciusában indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben az intézkedéssel összefüggésben. Az Orbán-kormánynak szüksége van a pénzre, így elképzelhető, hogy inkább megvárják a bírósági döntést.