Vértes András szerint "a 2013-as költségvetés bukásra áll", az egykulcsos szja-ra alapozott adórendszer megbukott. Az adórendszer kapcsán úgy ítélte meg: az átmeneti krízisadókból tartós és diszkriminatív ágazati adók lettek, és megszűnt az egységes társasági adózás.
A GKI elnöke szerint nem javult a foglalkoztatás, sőt a versenyszférában még csökkent is, az "üzleti klíma" pedig romlott. Vértes András közölte: a GKI a bajok gyökerének a jogbiztonság hiányát tartja, a gazdaságot a kiszámíthatatlanság jellemzi. A GKI erre az évre 1,5 százalékos visszaesést vár, és a lakossági fogyasztás csökkenését éves szinten 2,5 százalékra prognosztizálja - tette hozzá Vértes András. Kiemelte: a magyar gazdaság, az ország egy perspektívátlan, lefelé menő spirálba került, nem összeomlás, de tartós lecsúszás fenyeget.
Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ezzel szemben úgy vélte: 2013-tól megnő majd a kereslet a magyar exportcikkek iránt, a nettó export továbbra is jelentős mértékben járul majd GDP-hez. Véleménye szerint jövőre az államháztartási hiány a GDP-hez mérten 2,2-2,5 százalékra valószínűsíthető, a fogyasztási adók szerepe nő, a munkához kapcsolódó adók súlya csökken. A kutatási igazgató úgy vélte: idén 0,8 százalékkal zsugorodik a gazdaság teljesítménye, jövőre azonban 1,0 százalékkal bővül.
A benyújtott jövő évi költségvetésben számos kockázat van, például nagyon optimistán ítéli meg a kormány a jövő évi hazai makrogazdasági pályát, egyúttal bizonytalanok az idei adóbevételek is, így az ezekre épített számítások is jelentős kockázatot hordoznak magukban - fűzte hozzá a Századvég kutatási igazgatója.
A költségvetés pozíciója romlik a tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv nyomán - mondta Simor András egy hétfői budapesti konferencián.
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett fórumon a jegybankelnök közölte: az MNB számításai szerint a jövő évre kitűzött GDP-arányos hiány 2,8 százalék lenne, ha pedig a szabad tartalékokat törli a kormány, akkor a hiány 2,4 százalékra csökkenhet. (A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat a hiánycélt a GDP 2,2 százalékában rögzítette.)
A feltételes módot az magyarázza, hogy az MNB becslése az eredetileg benyújtott 2013. évi költségvetési javaslat alapján készült, az azóta a kormány által bejelentett tízpontos, járulékcsökkentési és kisadókra vonatkozó akcióterv 270 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget - közölte az MNB elnöke. Ugyanakkor a tranzakciós adóból - eredetileg a piaci szereplők által - befizetendő 280-300 milliárd forint összetétele változott, annak közel felét az állami szférából kívánja beszedni a kormány, s ennek hatását most még nehéz kiszámolni - tette hozzá Simor András.
Az valószínűnek látszik, hogy a gazdasági növekedés többlete (a jövő évi költségvetés 1,6 százalékos GDP mutatóval készült) nem hoz annyit, amennyit a csomag elvisz - jelezte a jegybank elnöke, aki úgy vélte, hogy a következő fél évben a kormánynak "meg kell találnia azokat a kompenzáló lépéseket, amelyek nyomán az államháztartás jövő évi hiánya visszajön a 2,5 százalék körüli szintre".
Simor András megfogalmazása szerint csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt, amelynek legfontosabb eleme, hogy a hosszú távon sikeres adósságcsökkentés alapja a gazdasági növekedés. Ebből a szempontból Magyarország helyzete nem kedvező, mivel a 2004-2007 közötti 2-3 százalékos potenciális növekedési mutató jelenleg nulla közelébe esett vissza, miközben a régió többi országában ez a mutató 1-3 százalék.
Az utóbbi években a magyar gazdasági növekedést a nettó export mozgatta és ez feltehetően a jövőben sem lesz másképp - mutatott rá az MNB elnöke, hozzátéve, hogy ez a tétel addig lesz érvényes, ameddig a magyar adósságállomány jelentősen nem csökken. "Ebből következik, hogy a belső kereslet élénkítésére alapozott gazdaságpolitikának, illetve költségvetési politikának az esélyei igen-igen csekélyek" - közölte Simor András.
A jegybank elnöke felsorolta azokat a romboló tényezőket, amelyek akadályozzák a potenciális gazdasági növekedést, ezek kiküszöbölése nyomán gyorsulhat a gazdaság. Elsőként említette az elhúzódó kereslethiányt, mivel ha egy termelőüzem termékeiből évekig kevesebb fogy, akkor logikusan leépítik a kapacitást. A dráguló finanszírozás hasonló eredménnyel jár - tette hozzá.
A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika rombolja a potenciális gazdasági növekedést - szögezte le Simor András, hozzáfűzve, hogy a piaci folyamatok bizonytalanságával számolnak a vállalkozások, de a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságával nem képesek kalkulálni. Emellett rombolja a potenciális gazdasági növekedést a csökkenő beruházási, és a növekvő csődráta - sorolta a további tényezőket az MNB elnöke.
"A befektetői környezet javítása érdemben erősíthetné a potenciális gazdasági növekedést, és ez elősegíthetné azt, hogy a költségvetési egyenlegjavító intézkedések hosszabb távon is az adósságcsökkentést szolgálják. A befektetői bizalom kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikával növelhető, amit természetesen támogathat az Európai Unióval és az IMF-fel kötött gyors megállapodás" - jelentette ki Simor András.
A közkiadások csökkentésének az lenne a legjobb módja, ha eredményességi követelményeket állítanának fel minden egyes adóforint elköltéséhez - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács közös rendezvényén, a Magyar Nemzeti Bank székházában. Az ÁSZ-elnök, aki tagja a Költségvetési Tanácsnak is, kiemelte: az ÁSZ számára a jogszabályok azt is előírják, hogy a közpénzek felhasználásának törvényességi ellenőrzése mellett a hatékonyságot és az eredményességet is vizsgálja meg; erre a jövőben a számvevőszék egyre nagyobb hangsúlyt helyez.
Domokos László elmondta: az ÁSZ rendszerint a következő évi büdzsé véleményezésekor a bevételeket, azok kockázatait nézi át, véleményezi leginkább. Hozzátette: a jövőben azonban egyre nagyobb szerepet kap majd a folyó kiadások, a beruházások hatékonyságának, eredményességének nyomon követése, véleményezése is a számvevőszéki ellenőrzések során. Az ÁSZ elnöke szerint a hatékony gazdálkodásra, az eredményességre törekvést a központi intézmények, illetve az önkormányzatok szempontjából is erősíteni kell a jövőben, ezekre mérhető kritériumokat kellene meghatározni.
Elmondta: a tavalyi önkormányzati ellenőrzések során fény derült arra, hogy az önkormányzati elszámolások alapján a gazdálkodásban nehezen lehet nyomon követni, hogy egy-egy önkormányzat mennyit fordított például amortizációra. Ennek kimutatása nagyon fontos lenne az uniós pályázatokhoz is, mert ezen a téren az önkormányzatok nemegyszer 10-15, sőt 20 éves hosszú távú kötelezettséget vállalnak, miközben egy-két évre sem látják előre, mekkora összegből gazdálkodhatnak. Úgy vélte: mind a közintézmények, mind az önkormányzatok gazdálkodásában hasznos lenne, ha a magánszféra cégeinek vezetési módszereit átvennék. Ez javítana a közszférában a vagyongazdálkodás, az ingatlanokkal való gazdálkodás hosszú távú helyzetén is - mutatott rá a számvevőszék elnöke.
