Bukás a költségvetés, vagy csak rizikós? - Megoszlanak a vélemények

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Vértes András szerint "a 2013-as költségvetés bukásra áll", az egykulcsos szja-ra alapozott adórendszer megbukott. Az adórendszer kapcsán úgy ítélte meg: az átmeneti krízisadókból tartós és diszkriminatív ágazati adók lettek, és megszűnt az egységes társasági adózás.

A GKI elnöke szerint nem javult a foglalkoztatás, sőt a versenyszférában még csökkent is, az "üzleti klíma" pedig romlott. Vértes András közölte: a GKI a bajok gyökerének a jogbiztonság hiányát tartja, a gazdaságot a kiszámíthatatlanság jellemzi. A GKI erre az évre 1,5 százalékos visszaesést vár, és a lakossági fogyasztás csökkenését éves szinten 2,5 százalékra prognosztizálja - tette hozzá Vértes András. Kiemelte: a magyar gazdaság, az ország egy perspektívátlan, lefelé menő spirálba került, nem összeomlás, de tartós lecsúszás fenyeget.


Útvesztőben a magyar gazdaság

Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ezzel szemben úgy vélte: 2013-tól megnő majd a kereslet a magyar exportcikkek iránt, a nettó export továbbra is jelentős mértékben járul majd GDP-hez. Véleménye szerint jövőre az államháztartási hiány a GDP-hez mérten 2,2-2,5 százalékra valószínűsíthető, a fogyasztási adók szerepe nő, a munkához kapcsolódó adók súlya csökken. A kutatási igazgató úgy vélte: idén 0,8 százalékkal zsugorodik a gazdaság teljesítménye, jövőre azonban 1,0 százalékkal bővül.

A benyújtott jövő évi költségvetésben számos kockázat van, például nagyon optimistán ítéli meg a kormány a jövő évi hazai makrogazdasági pályát, egyúttal bizonytalanok az idei adóbevételek is, így az ezekre épített számítások is jelentős kockázatot hordoznak magukban - fűzte hozzá a Századvég kutatási igazgatója.

A költségvetés pozíciója romlik a tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv nyomán - mondta Simor András egy hétfői budapesti konferencián.

A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett fórumon a jegybankelnök közölte: az MNB számításai szerint a jövő évre kitűzött GDP-arányos hiány 2,8 százalék lenne, ha pedig a szabad tartalékokat törli a kormány, akkor a hiány 2,4 százalékra csökkenhet. (A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat a hiánycélt a GDP 2,2 százalékában rögzítette.)


A jövő évre kitűzött GDP-arányos hiány 2,8 százalék lenne,

A feltételes módot az magyarázza, hogy az MNB becslése az eredetileg benyújtott 2013. évi költségvetési javaslat alapján készült, az azóta a kormány által bejelentett tízpontos, járulékcsökkentési és kisadókra vonatkozó akcióterv 270 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget - közölte az MNB elnöke. Ugyanakkor a tranzakciós adóból - eredetileg a piaci szereplők által - befizetendő 280-300 milliárd forint összetétele változott, annak közel felét az állami szférából kívánja beszedni a kormány, s ennek hatását most még nehéz kiszámolni - tette hozzá Simor András.

Az valószínűnek látszik, hogy a gazdasági növekedés többlete (a jövő évi költségvetés 1,6 százalékos GDP mutatóval készült) nem hoz annyit, amennyit a csomag elvisz - jelezte a jegybank elnöke, aki úgy vélte, hogy a következő fél évben a kormánynak "meg kell találnia azokat a kompenzáló lépéseket, amelyek nyomán az államháztartás jövő évi hiánya visszajön a 2,5 százalék körüli szintre".

 Simor András megfogalmazása szerint csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt, amelynek legfontosabb eleme, hogy a hosszú távon sikeres adósságcsökkentés alapja a gazdasági növekedés. Ebből a szempontból Magyarország helyzete nem kedvező, mivel a 2004-2007 közötti 2-3 százalékos potenciális növekedési mutató jelenleg nulla közelébe esett vissza, miközben a régió többi országában ez a mutató 1-3 százalék.

Az utóbbi években a magyar gazdasági növekedést a nettó export mozgatta és ez feltehetően a jövőben sem lesz másképp - mutatott rá az MNB elnöke, hozzátéve, hogy ez a tétel addig lesz érvényes, ameddig a magyar adósságállomány jelentősen nem csökken. "Ebből következik, hogy a belső kereslet élénkítésére alapozott gazdaságpolitikának, illetve költségvetési politikának az esélyei igen-igen csekélyek" - közölte Simor András.

A jegybank elnöke felsorolta azokat a romboló tényezőket, amelyek akadályozzák a potenciális gazdasági növekedést, ezek kiküszöbölése nyomán gyorsulhat a gazdaság. Elsőként említette az elhúzódó kereslethiányt, mivel ha egy termelőüzem termékeiből évekig kevesebb fogy, akkor logikusan leépítik a kapacitást. A dráguló finanszírozás hasonló eredménnyel jár - tette hozzá.

A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika rombolja a potenciális gazdasági növekedést - szögezte le Simor András, hozzáfűzve, hogy a piaci folyamatok bizonytalanságával számolnak a vállalkozások, de a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságával nem képesek kalkulálni. Emellett rombolja a potenciális gazdasági növekedést a csökkenő beruházási, és a növekvő csődráta - sorolta a további tényezőket az MNB elnöke.

"A befektetői környezet javítása érdemben erősíthetné a potenciális gazdasági növekedést, és ez elősegíthetné azt, hogy a költségvetési egyenlegjavító intézkedések hosszabb távon is az adósságcsökkentést szolgálják. A befektetői bizalom kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikával növelhető, amit természetesen támogathat az Európai Unióval és az IMF-fel kötött gyors megállapodás" - jelentette ki Simor András.


Eredményességi követelmények kellenek a közpénzek elköltésére

A közkiadások csökkentésének az lenne a legjobb módja, ha eredményességi követelményeket állítanának fel minden egyes adóforint elköltéséhez - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács közös rendezvényén, a Magyar Nemzeti Bank székházában. Az ÁSZ-elnök, aki tagja a Költségvetési Tanácsnak is, kiemelte: az ÁSZ számára a jogszabályok azt is előírják, hogy a közpénzek felhasználásának törvényességi ellenőrzése mellett a hatékonyságot és az eredményességet is vizsgálja meg; erre a jövőben a számvevőszék egyre nagyobb hangsúlyt helyez.

Domokos László elmondta: az ÁSZ rendszerint a következő évi büdzsé véleményezésekor a bevételeket, azok kockázatait nézi át, véleményezi leginkább. Hozzátette: a jövőben azonban egyre nagyobb szerepet kap majd a folyó kiadások, a beruházások hatékonyságának, eredményességének nyomon követése, véleményezése is a számvevőszéki ellenőrzések során. Az ÁSZ elnöke szerint a hatékony gazdálkodásra, az eredményességre törekvést a központi intézmények, illetve az önkormányzatok szempontjából is erősíteni kell a jövőben, ezekre mérhető kritériumokat kellene meghatározni.

Elmondta: a tavalyi önkormányzati ellenőrzések során fény derült arra, hogy az önkormányzati elszámolások alapján a gazdálkodásban nehezen lehet nyomon követni, hogy egy-egy önkormányzat mennyit fordított például amortizációra. Ennek kimutatása nagyon fontos lenne az uniós pályázatokhoz is, mert ezen a téren az önkormányzatok nemegyszer 10-15, sőt 20 éves hosszú távú kötelezettséget vállalnak, miközben egy-két évre sem látják előre, mekkora összegből gazdálkodhatnak. Úgy vélte: mind a közintézmények, mind az önkormányzatok gazdálkodásában hasznos lenne, ha a magánszféra cégeinek vezetési módszereit átvennék. Ez javítana a közszférában a vagyongazdálkodás, az ingatlanokkal való gazdálkodás hosszú távú helyzetén is - mutatott rá a számvevőszék elnöke.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo