Többet kellett fizetnie a lakosságnak és a vállalkozásoknak a fizetési, átutalási műveleteknél az emelkedő tranzakciós illeték miatt, és komolyan emelkedett a telefonadó is. Folytatódott az online kassza saga, változott a munka törvénykönyve és a szabiszabályok. Nem unatkoztunk augusztusban.

Visszavonta a keresetét az Európai Bizottság a magyar telefonadóval kapcsolatban. Az Európai Bíróság korábban már a francia telefonadóval kapcsolatosan is elutasította a bizottság keresetét.

Az Európai Unió tagállamain belül óriási eltérések mutatkoznak az átlagos hívásdíjakban. Sok esetben a különbség olyan összehasonlíthatatlanul nagy, hogy azt lehetetlen racionálisan megmagyarázni.

Komoly adóváltozásokat kaptunk a nyakunkba augusztus 1-től. Emelkedik a tranzakciós illeték, így többet kell fizetnie a lakosságnak és a vállalkozásoknak a fizetési, átutalási műveleteknél, illetve komolyan emelkedik a telefonadó is.

Emelik a tranzakciós illetéket, a telefonadót, a bányajáradékot, s a kamatjövedelmet is egészségügyi hozzájárulás terheli majd augusztustól. Az állami beruházásokat azonban nem állítják le – jelentette be Varga Mihály váratlanul, a hétfő délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság csütörtökön a tavaly nyáron bevezetett telefonadó miatt.

A tavasz utolsó hónapjában új köztársasági elnököt és néhány új adónemet kapott Magyarország, a világ azonban leginkább a görögökre figyelt.

Az utolsó órákban is folyamatosan módosultak az adótörvények változásairól szóló kormány-előterjesztések, ami előrevetíti, hogy még érheti meglepetés a közeljövőben a piac szereplőit.

Elsősorban a mobiltelefonálás költségeinek növekedésére számíthatnak a vállalkozások a most bevezetett telefonadó miatt. Mivel számukra a mobilitás és az azonnali reagálásra való képesség a verseny része, nem valószínű, hogy emiatt zsugorodni fog a mobilforgalom. Különösen, hogy a válság hatására már rég racionalizálták telefonálási szokásaikat. Az viszont elképzelhető, hogy a szolgáltatók eltérő üzletpolitikájának következtében megéri átszerződni. Az elkövetkező hónapokban érdemes figyelni az ajánlatokat.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

A kedvezőtlen gazdasági és piaci folyamatok miatt a Magyar Telekom fokozatosan, szeptemberi, illetve októberi hatállyal módosítja díjszabását, ez ugyanakkor a cég indoklása szerint nem jelenti a júliustól bevezetett telefonadó áthárítását az ügyfelekre.

Az uniós szabályozásnak megfelelően júliustól tovább csökkentek a roaming díjak, illetve a magyar kormány bevezette a telefonadót. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is.

Megjelent a Piac&Profit júniusi száma, benne többek között áttekintéssel a kormány félidei eredményéről, összeállítással a változó környezethez való alkalmazkodást segítő tanácsokról. Elmondjuk, hogyan csökkentheti a telefonadó jelentette terhet, beszámolunk a hazai napelempiac lehetőségeiről és áttekintjük a munkaerőkiválasztás helyzetét.

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Szűk két héttel az elfogadás után az Országgyűlés már módosítja a telefonadóra vonatkozó szabályokat. Az adótörvény-módosításokról a zárószavazás a jövő héten lesz. 

Van olyan mobilszolgáltató, amely már közölte, hogy az új, perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban és a többi nagy mobilszolgáltató álláspontja is hasonló, azaz az ügyfelek emelkedő tarifákkal számolhatnak. Ugyanakkor a kis szolgáltatók némelyike lehetőséget is lát az új adó miatt átalakuló piacban.

Hétfőről keddre virradóra folytatta le a távközlési adó általános vitáját az országgyűlés, kedden kerül sor a részletes vitára, pénteken pedig a szavazásra. Az ellenzék szerint ilyen körülmények között nincs mód érdemi tárgyalásra. A három mobilszolgáltató cég közös közleményben fejezte ki megdöbbenését, s arra kérte a kormányt, vonja vissza a törvényjavaslatot. A parlament hétfőn döntött arról, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A Ház előtt lévő tranzakciós illetékről még nem kezdődött el a parlamenti vita.

Benyújtotta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a távközlési adóról, a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlésnek. Ezek szerint a távközlési szolgáltatók érvelése ellenére percalapú lesz a telefonadó és a bankszövetség véleménye sem talált meghallgatásra. Az új banki adónál nincs szó plafonösszegről.

Most úgy tűnik, a júliusban bevezetendő távközlési adó nem fogyasztási típusú adó, hanem vállalati adó lesz, s ezért felveti a kérdést, hogy konform lesz-e az uniós előírásokkal, illetve megvalósítható-e az egész iparág számára - mondta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója csütörtökön a cég negyedéves eredményeit bemutató tájékoztatón.

Júliustól lesz telefonadó, jövő januártól tranzakciós illeték és biztosítási adó valamint háromkulcsossá válik a társasági adó. Az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő. A cégeknek ötmillió forint felett kötelező utalni. A kormány a mai ülésén döntött több, a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó kérdésben.

Arra kérte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Fidesz-KDNP-frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. A kormányfő ezt újságíróknak mondta Budapesten, a Fidesz-KDNP frakcióüléséről távozóban. Szólt arról is, támogatja, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó, a tervezett tranzakciós illetékről pedig azt mondta, azt a pénzintézetek fizetik majd.

Minimum kétkedésre adhat okot az a tény, hogy a hétfőn délután nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot az elemzők hasonlóképpen kommentálták, mint a magyar kormány szerint nagyrészt megvalósult, elemzők szerint viszont nemigen realizálódott 2011-es első változatot: az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul az elmúlt egy év alatt a piac bizalma is megfogyatkozott, nem beszélve a hazai növekedési kilátásokról. Így a nyilvánosságra hozott elképzeléseket összefoglaló konvergenciaprogram is csak némileg jelent többet, mint a kormánytól már megszokott verbális beavatkozás, a tervezet tartalma pedig az egyedüli kilábalást jelentő növekedést fékezi tovább.

A magyar kormány a telefonbeszélgetésre percenként, az SMS-ezésre pedig darabonként 2 forint adót tervez kivetni, az elképzelés szerint az adót júliustól kellene megfizetni - írta hétfőn a Die Welt című német lap.