Többet kellett fizetnie a lakosságnak és a vállalkozásoknak a fizetési, átutalási műveleteknél az emelkedő tranzakciós illeték miatt, és komolyan emelkedett a telefonadó is. Folytatódott az online kassza saga, változott a munka törvénykönyve és a szabiszabályok. Nem unatkoztunk augusztusban.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A hó eleje folytatódó kánikulát és egy komoly hidegzuhanyt hozott: egy masszív Varga-csomagot. (Bár pár hónappal korábban Varga még arról beszélt, nem lesz megszorítás...) Augusztus elsejétől megszűnt az addigi 6000 forintos felső korlát, és 6 ezrelékre nőtt a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke. A fizetési műveleteknél, átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedett az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával. A lakosság is brutálisan drágán jutott a pénzéhez, de a vállalatok voltak a csomag igazi vesztesei: egy-egy céges számlán százezreket is bukhattak.
Ezzel párhuzamosan döntött a parlament a pénzforgalmi szolgáltatók idei pótlólagos befizetéséről, miután az első félévben a tranzakciós illetékből származó bevételek elmaradtak a várttól. Az egyszeri fizetési kötelezettség a január–áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint volt a szektor egészére.
A távközlési adóról 2012 májusában határozott az országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet – SMS és MMS – után is.
Augusztus elsejétől a nem magánszemélyek – tehát a cégek – esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nőtt a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedett.
Mivel az adó csak a beszédalapú percdíjakat sújtja, van lehetőség „adóelkerülésre”. Erről itt olvashat.
A váratlan adóemelések indoklásaként Varga Mihály korábban elmondta, hogy a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt a forgalmi típusú adóbevételek elmaradtak a tervezettől. A tranzakciós illetékből például 2013-ra 301 milliárd forintot irányoztak elő. Ebből május végéig 52 milliárd folyt be: az időarányos 42 százalék helyett tehát csak 17 százalék.
Változott a munka törvénykönyve és a szabiszabályok
Augusztusban nemcsak az adókat emelte a kormány, hanem finomhangolta a munkavégzésre érvényes szabályozást is: a változások végre rendezték a távolléti díj számításának anomáliáit. Ezután emiatt már nem fordulhatott elő, hogy egyes hónapokban jobban megéri szabadságra menni, miközben más hónapokban a szabadság idejére kifizetett alacsonyabb távolléti díj miatt a havi bér esetleg még a szerződés szerinti havi alapbér összegét sem éri el. A minimálbéreseknél az is bizonytalan helyzetet okozott, ha emiatt a számítási mód miatt még a törvényi minimumot sem érte el a járandóság.
A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbér egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A törvény szerint a bérpótlék számítási alapja ezentúl nem a munkavállaló alapbére, hanem az egy órára járó alapbére lesz. A számítási alap meghatározásakor a havi alapbér összegét vagy 174 órával (teljes napi munkaidő esetén) vagy a 174 óra időarányos részével kell elosztani (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén).
Majdnem sokba került nekünk az augusztus: az Európai Bizottság ugyanis három uniós forrásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a kohéziós alapból és az Európai Szociális Alapból függesztette fel ideiglenesen a Magyarországnak folyósítandó támogatások kifizetését. Hetekig nem lehetett pontosan tudni, pontosan mennyi pénzért is kellett aggódnunk, ám végül az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyeket augusztus elsejétől átvevő Lázár János közölte: 600 milliárd forintnak megfelelő összeg volt veszélyben.
Zavar az erőben
2013-ban is „Superbrand” a Piac & Profit!
Idén harmadik alkalommal ítélte oda a Superbrands Magyarország Szakértői Bizottsága a Superbrands díjat a Piac & Profitnak. Az erős és sikeres márkákat elismerő díj elnyerése bizonyítja, hogy a Piac & Profit stabil vezető szereppel bír a gazdasági, üzleti kommunikációs piacon.
Augusztusban a kormányzati kommunikáció nem hozta a csúcsformáját. Az első zavar az online kasszák körül támadt: a hónap közepén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy közleményében kijelentette, hogy a két hónapos türelmi időszak helyett december 31-éig használhatók a régi kasszák. Aki 2013. augusztus 31-éig az online pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztrál, azaz a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kér, megtette, amit kell. Csakhogy alig néhány nappal később módosították a közleményt, eszerint csak harminc nap türelmi időt kaptak az augusztus 31-éig átállásra kötelezett kereskedők a megfelelő pénztárgépek beszerzésére: a NAV szeptember elsejétől 30-áig csak azt ellenőrizte, hogy az üzembe helyezési kódot igényelték-e az adóhatóságtól a kereskedők.
A startup pályázatoknál is volt egy kis zavar: a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a Kutatási és Technológiai Alap finanszírozásával megvalósuló „Technológiai start-up ökoszisztéma építés” című pályázat átírását javasolta a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. Az ügynökség szerint nem kell átírni a pályázatot, de a biztonság kedvéért még egy kis pénzt toltak bele, majd ezután mégis közölték, hogy módosítják a kiírást.
Augusztustól a jövőnket fogyasztjuk
Idén augusztus 20-ára esett a Globális Túlfogyasztás Napja, amikortól az emberiség igényei meghaladják Földünk eltartóképességét. Ettől a naptól kezdve év végéig, azaz 133 napon keresztül a jövő évi erőforrásokat fogyasztjuk. Jelenleg 1,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek, és ha nem változtatunk, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség szükségleteinek kielégítésére.
