"Elég példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala" - fogalmazta meg javaslatát, amelyet - mint mondta - a kormánypárti képviselőcsoport támogatott. A frakció szerdai ülésén Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gazdasági tárgyú kérdésekről adott tájékoztatást a politikusoknak.
A miniszterelnök újságírói kérdésre a Széll Kálmán Terv 2.0 több tervezett intézkedéséről is beszélt. Kifejtette például, támogatja, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére úgy fogalmazott: "meghajoltam a frakció érvei előtt; azt mondták, korai azt még kivezetni". "Látok e mögött komoly érveket" - jelezte azután, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője még a múlt héten közölte: ragaszkodik a Fidesz a magánszemélyek végkielégítését sújtó 98 százalékos különadó megtartásához, amit a Széll Kálmán Terv 2.0 a tervek szerint megszüntetne. (Ide kattintva elolvashat egy elemzést a Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseiről.)
Tranzakciós adó: nem az emberek fizetnék?
A Fidesz szóvivője akkor arról is beszélt, javasolják a kormánynak, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték és a telekommunikációs adó tervezett mértékét a nehéz helyzetben lévő családok esetében csökkentsék vagy egyáltalán ne vezessék be. A telekommunikációs adóval összefüggésben Orbán Viktor szerdán emlékeztetett, a szabályokat a parlament alkotja meg. "Mi irányokat tudunk javasolni, koncepciót terjesztettem elő, felvázoltam a terveket (...), de most még hosszú szakmai egyeztetések és viták következnek" - tette hozzá.
A tranzakciós illetéket - annak esetleges szociális alapú differenciálást - firtató felvetésre a kormányfő közölte: szóba került, hogy legyenek-e kivételek, de "hagyjuk ezt a kérdést egyelőre nyitva". Hangsúlyozta, a lényeg az, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik majd, nem pedig az emberek. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek ezt az illetéket tovább tudják-e hárítani, vagy sem, "számos szabályozás és részletkérdés jön majd még felszínre" - fogalmazott; arra az újságírói kérdésre pedig, hogy meg lehet-e akadályozni az áthárítást, azt felelte: "a bankadó esetében sikerült".
Azzal kapcsolatban, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy ha egyedül Magyarországon vezetnék be a tranzakciós adót, az nagyon kockázatos lépés lenne, Orbán Viktor úgy vélekedett: ez egy komoly érv, és egy komoly kockázat. "Valóban óvatosan, egyenként és alaposan végig kell vennünk azokat a kiskapukat, amelyeket abban az esetben nyitnak majd meg a bankok és a spekulánsok, ha egyébként csak Magyarország vezeti be a tranzakciós adót" - mondta. Jelezte, egy régi vitát elevenített fel az OTP vezetője, ez az európai miniszterelnökök között is mindig napirendre kerül. A francia elnökválasztás egyik fő kérdése éppen az - magyarázta -, hogy "ők be akarják vezetni ezt a tranzakciós illetéket éppen úgy, mint mi. Ott mind a két jelölt be akarja vezetni függetlenül attól, hogy Európa egésze pedig ezt nem akarja".
Orbán Viktor álláspontja szerint ebben az ügyben sok várakozási időre nincs lehetőség, lépni kell. Összegzése szerint egy európai dilemmáról van szó, nem pedig mindösszesen egy magyar gazdaságpolitikai kérdésről.
Torzító hatás?
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki szerint a telefonadó és a pénzügyi tranzakciós illeték visszalépés a mobilitásban, a modern technika használatában, a banki transzferek megadóztatása pedig arra ösztönzi a kisvállalkozókat, hogy „vegyék elő a készpénzt. Véleménye szerint a vállalkozások és a lakosság számára is megszorítást jelent a Széll Kálmán Terv 2.0, az új adók bevezetésével a kormány háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását a hiánycél elérésének érdekében.
Torzító hatású a tranzakciós adó Simor András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint. A torzítást az alacsony kulcs és a minél szélesebb adóalap csökkentheti. Az MNB megfontolandónak tartja, hogy a készpénztranzakciókra nagyobb kulcsot vezessenek be, emelte ki. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva Simor azt mondta, hogy egy ilyen adó bevezetése ronthatja az ország tőkevonzó képességét, a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát és együtt járhat a növekedési potenciál erodálódásával. Arról is szólt, hogy ez az új adó várhatóan készpénzhasználatra ösztönözné a lakosságot és a feketegazdaságot erősítheti. A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő egy ezrelékes mérték Simor András szerint nem magas, csökkenti a lehetséges hátrányokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minden fizetési formára vonatkozzon az új adó. Ebből a szempontból kedvezőnek nevezte, hogy az adó bevezetésével együtt a készpénzforgalmat is korlátozná a kormány.
Milyen változások várhatóak még?
A személyi jövedelemadó törvényben megmaradt az a szabály, amely kötelezi az alkalmazottat, hogy a munkaadójától kérje az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha az éves jövedelme - várhatóan - meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ennek elmulasztása - a jelenlegi szabályok szerint - különbözeti bírsággal jár. A módosítás megszünteti a bírságot. Az adóalap kiegészítés 27 százalék, tehát akinek az éves jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, annak az e feletti összegre 27 százalékkal emelkedik az adóalapja. Vagyis a 16 százalékos szja-kulcs mellé nem második kulcsot alkalmazott a kormány, hanem az adóalapot emelte meg.
A szociális szövetkezet tagja szja-mentesen kaphatja meg a minimálbérnél nem több havi jövedelmét, amennyiben azt élelmiszer, illetve készétel vásárlására használható utalványban kapja.
A tervezet szerint minden társadalombiztosítás nélküli belföldi magánszemélynek fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennek az összege jelenleg havi 6.390 forint, és a fizetést ez év első napjától - visszamenőleges hatállyal - kell teljesíteni.
A gépjármű regisztrációs adó összege függ a kocsi környezetvédelmi besorolásától. A besorolást jelenleg a 2007 február 5-i szabályok szerint kell elvégezni, a módosítás a 2012. április 30-i állapotot jelöli ki. A hatályos szabály 16 fokozatot ismer, az első a katalizátor nélküli, az utolsó pedig az Euro-VI. besorolású motorral szerelt kocsi. Ez év áprilistól a besorolás nem módosult a jogtárban.
A különféle pályázatokon csak azok a cégek, illetve magánszemélyek indulhatnak, akiknek nincs adótartozásuk. Az adózás rendje úgy változik a tervezetben, hogy mindaddig nincs fennálló adótartozása senkinek, amíg a bíróság jogerősen nem mondja ki azt. A közbülső időben tehát kiadható a nemleges igazolás. (Látványosan nő felfüggesztett adószámok aránya. 2011-ben összesen több mint 140 ezer adóhatósági határozat emelkedett jogerőre.)
Egy másik változás a kézbesítést érinti, az adózás rendjéről szóló törvényben. Jelenleg akkor tekinthető kézbesítettnek egy adóhatósági levél, ha a posta másodszor is megkísérelte a kézbesítést, és attól számítva öt nap eltelt. A módosítás szerint, ha a levél az adóhatóság által ismert címre érkezik, és a kézbesítés eredménytelen, akkor a sikertelen postai kézbesítés napján már - eljárásjogilag - kézbesítettnek számít a levél.
A közösségi vámjog végrehajtására hozott törvény tervezett módosítása bevezeti az ügyfél meghallgatáshoz való jogát. Erre akkor kerül sor, ha az ügyfélre hátrányos határozatot hozna a hatóság. A meghallgatásra 3-30 napos határidőt kell szabni, és a meghallgatás után újra kezdődnek a hatósági eljárás határidői.
Megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj. Jelenleg azok a patikák, amelyek közfinanszírozott gyógyszereket forgalmaznak, és a negyedéves árrés-tömegük meghaladja a 10 millió forintot, szolidaritási díjat fizetnek. A díj sávosan progresszív, 1,5-től 8 százalékig terjed.
A jelzáloggal fedezett devizahitel elengedett részének 30 százaléka - különadó visszatérítés címén - csökkenti a bank állammal szembeni kötelezettségét a tervezet szerint. Jelenleg ugyanilyen arányban, de jóváírás címén csökken a különadó.
A különadó alapját csökkenti a bank kis- és középvállalkozói (kkv-)hitelállománya, a következők szerint: a 2011 szeptember 30-i kkv-hitelállomány 95 százalékát kell összevetni a 2012. szeptember 30-i hitelállománnyal, és a különbség csökkenti a különadót. Hasonló elven csökkenti a különadót az uniós pályázat önerejéhez nyújtott hitel is.
A tervezet szerint jövő évtől a számla kötelező kelléke lesz a vevő adószáma is, amennyiben a számlában szereplő áfa eléri az 500 ezer forintot.
Balog Ádám adóügyekért felelős államtitkár szerint jövőre csökkentik a kkv-k terheit, ami azért is fontos lenne, mert a tapasztalatok szerint azok idénre is tovább növekedtek. A kormány már dolgozik a kis- és középvállalkozói szektorhoz kapcsolódó adóztatás egyszerűsítésén, a cél, hogy segítséget nyújtsanak a kis cégeknek és levegyék a túlzott adminisztrációs terhet a vállukról - derül ki dr. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkárának interjújából, amelyet az ADÓ Szaklap márciusi számában adott.
A magyar kormány a Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő programjában oldalakon keresztül sorolja a teendőket. 114 lépést határoztak meg a következő évekre, ezek hatására egy átlagos vállalkozás adminisztrációs terhe évi 3 millió forintról 500 ezer forinttal csökken. A 114 intézkedés döntő többsége 2012-ben megvalósul, a program végrehajtásáról megjelent kormányhatározatban a határidők felelősökkel megjelölve szerepelnek. A tervek szerint a program végeredménye egyszerűbb társaságiadó-bevallás és adatszolgáltatás lesz, létrejön egy e-vállalkozás nevű internetes felület, amelyen minden ügyüket intézhetik majd a cégek.
Az idei új adótörvények azonban nem az adminisztrációs terhek csökkenését hozták, sőt például a kötelező bérkompenzáció jelentősen bonyolítja a munkáltatókra háruló papírmunkát. A tényleges egykulcsos adórendszer irányába tett lépések között eltörölték ugyan az adójóváírás rendszerét, ami - eltekintve a negatív társadalompolitikai hatásoktól - valóban az egyszerűsítés irányába hat. Azonban a bérkompenzációra és a korábbi adójóváírás rendszerére gondolva ezek várhatóan nem csupán a 2012. évet érintő sajátosságok, hanem 2013-ban is tovább élnek, ha csak az „egytöbbkulcsos" rendszer meg nem bukik a költségvetés bevételi kényszere okán. (Dr. Réczei Géza, a PwC igazgatója szerint az adózás rendjét érintő idei változások célja valóban a bürokrácia csökkentése.)
„Folyamatosan dolgozunk a 2013-as költségvetésen, adópolitikában a kkv-szektor adózásának egyszerűsítésével foglalkozunk nagy erőkkel... Az eva kérdésének megoldását is az egész kkv-szektor adózásának rendszerébe ágyazottan tudom elképzelni... (Lényegesen többet kell idén befizetniük, és lényegesen csökken a vállalkozói jövedelmük az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó vállalkozásoknak.) Feltehető az is, hogy valamilyen átalányköltség eleme lesz az új rendszernek, de úgy látom, az áfát külön kellene kezelni" - nyilatkozta a helyettes államtitkár. dr. Balog Ádám többek között arról is beszélt, hogy az Európai Unió jövőre lehetőséget teremt a kkv-k áfa-szabályainak egyszerűsítésére, amely szerint még inkább pénzforgalmi jellegű lenne az áfázás.
