A hónap elején választották köztársasági elnökké Áder Jánost. A Fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, ő az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
A tavasz utolsó hónapjában Görögországra figyelt a világ. A hónap elején megtartott parlamenti választások után úgy tűnt, hogy nincs olyan erő, amely képes lenne egy stabil kormányt alakítani. A választások után mindinkább káoszba csúszó görög belpolitika ismét a csőd szélére sodorta Görögországot. A csődközeli helyzet és a bizonytalan politikai környezet az árfolyamokra is jelentős hatást gyakorolt, 300 forint fölé került a forint is az euróval szemben.
Tőzsdén a Facebook
A technológiai szektor történetének legnagyobb tőzsdei kibocsátását kezdte meg a Facebook idén májusban. A bevezetés kisebb fiaskóba torkollott, a közösségi portál papírjai iránt érdeklődők – és az azt eladók – nagy száma miatt leállt a Nasdaq informatikai rendszere, a Mark Zuckerberg neve által jegyzett értékpapírok pedig hektikus mozgásba kezdtek.
Görögország kilépése nem önmagában lett volna probléma, hanem azért, mert egy pénzügyi fertőzést indíthatott volna be, amely korántsem biztos, hogy megállítható. Ha egy ország kilép a valutaunióból, akkor megdől az a percepció, hogy az Euró zónából nincs kiút. A periféria országok lakosai elgondolkodnának, hogy ők is kerülhetnek hasonló helyzetbe és gyorsan kivennék bankbetéteiket a helyi bankokból, amíg euróban van és működik a bankrendszer. A zóna stabilitása szempontjából a spanyolok jelentették a legnagyobb és legközvetlenebb veszélyt. Athén árnyékában fejezték be informális csúcstalálkozójukat az Európai Unió tagállamainak vezetői Brüsszelben. A görög válság, az ország esetleges kilépése az eurózónából és az Európai Unióból uralta a megbeszéléseket, amelyeket a magyar kormányfő „válságmegelőző konzultációnak” nevezett.
Ebben a hónapban találkoztak a G8-ak is, amelynek legfontosabb történése a tagok egybehangzó nyilatkozata volt, mely szerint az euróövezet most már nyilván ismét pályára kerül az egyetlen fungáló (német) gazdaság nagyobb növekedésének és a kiadások további lefaragásának köszönhetően. A stabilitás növelése érdekében szorgalmazták a tanácskozás résztvevői az eurókötvények kibocsátását is.
Több adó és jön a pénz
Május elején jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a telefonadó és a tranzakciós illeték bevezetését, valamint a biztosítási adót és a társasági adó háromkulcsossá válását, a törvényeket a hónap közepén el is fogadta a Parlament. Bár a miniszterelnök több ízben is hangsúlyozta, hogy nem lesz év közben adómódosítás, most mégis újabb sarccal bővül a paletta a második félévre. A törvénytervezet indoklásában az áll: „Az adó évközi bevezetését az indokolja, hogy a 2012. évre tervezett költségvetési hiánycél biztonsággal teljesíthető legyen.” A távközlési adót nem csak a szolgáltatók, de külföldi szakmai szervezetek is bírálták.
Magyarországon létesül Európa legnagyobb adatátviteli kapacitással rendelkező adatközpontja, a CERN@WIGNER projekt. Az összesen mintegy 50 milliárd forint értékű informatikai, hálózati, főként a tudományos munkát és kutatást támogató projekt azért Magyarországon valósul meg, mert a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja (MTA Wigner FK), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával sikeresen pályázott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tenderén. A sikert május elején jelentette be Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter
Május végére elhárult a kohéziós források befagyasztásának veszélye, mivel az Európai Bizottság a korábbi döntés feloldását javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a döntést azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen. Barroso azt követően tette meg bejelentését, hogy közzétették az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat.
