Az Orbán-konszolidáció még csak a személycserékben látszik

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A konszolidációs politikának több eleme van egyszerre jelen, amely elemek akár egymástól függetlenül is képesek lehetnek működni. A mostani kormányzat szempontjából a gazdaság, a társadalom, a külpolitika, illetve a politikai ellenfelekhez való viszony alapján érdemes áttekinteni, hogy történtek-e és ha igen, akkor milyen irányú változások az elmúlt kb. fél év során - áll a Policy Agenda legfrissebb elemzésében.

Előtérben a versenyképesség
„Nehezen áthághatóvá kell tenni az euróválság hatása számára Magyarország határait" ahhoz, hogy 2012-ben a magyar gazdaság ne csússzon recesszióba, amihez csökkenteni kell az államadósságot - mondta Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány decemberben rendezett zárt körű rendezvényén. Emellett „egy növekedési stratégiát kell üzembe helyeznünk, amely a magyar sajátosságokra és erőforrásokra épül. Lehet, hogy valakinek csalódást fogok okozni, de az a véleményem, hogy ma nincs nemzetközi növekedési stratégia, csak nemzeti növekedési stratégiák vannak" - fejtette ki, hangsúlyozva: a cél az, hogy Magyarország Európa leg- vagy az egyik legversenyképesebb gazdasági környezettel rendelkező országa legyen.

A gazdaság tekintetében nem sokat tisztult a kép. A decemberi végi, január eleji látványos forintgyengülés, és magyar kockázati felár növekedése azt erőszakolta ki a kabinetből, hogy meghirdesse a nemzetközi befektetők felé a békülés politikáját. Ennek eleme volt, hogy a piacok megnyugtatása érdekében az IMF-fel ismét felvette a kapcsolatot a kabinet, és például a német és a francia befektetőkkel több körben is találkoztak a kormány tagjai, hogy ismét visszacsábítsák őket Magyarországra. De ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a Bankszövetséggel megállapodást kötöttek, amelyben lényegében kimondták, hogy az egyoldalú kormányzati lépésektől eláll a kabinet, és konszenzusra épülő gazdaságpolitikára tettek ígéretet.

Ez a konszolidációs politika két ágon is megtörni látszik. Az egyik a telefonadó, valamint a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének a módja. A másik pedig a múlt héten elindított gazdasági konzultáció kapcsán megfogalmazott kérdések, illetve az ezekből kiolvasható szándék, mely szerint újabb államosításokra is sor kerülhet a közel jövőben a közműszolgáltatások terén. Mindkét esemény arra utal, hogy a kabinet a népszerűségének megőrzése érdekében, és a költségvetési lyukak betömködése miatt visszafordult a gazdasági konszolidáció útján. Mindezt úgy, hogy az IMF tárgyalások gyors befejezésének esélyét sem kínálja fel egyenlőre a gazdaság megnyugtatására.


Forrás: fidesz.hu

Társadalmi konszolidáció: talán majd Rogánnal

A konszolidációs politika másik fontos eleme lehetne, a társadalom számára egy szerethető, hibák kijavítására képes kormányzati arculat megjelenítése, mivel akár az oktatási rendszer, akár a nyugdíjrendszer (benne főként a rokkantnyugdíj rendszere) átalakítása kapcsán számtalan érdeksérelem érte a társadalmat. Egy kormányzati ciklus közepén, amikor a tervezett változtatások döntő többségén túlesett az aktuális kormány, olyan kormányzati szerepre lenne szükség, amely korrigálja a gyors változtatások során keletkezett hibákat, esetleg néhány társadalmi csoportnak engedményeket tesz.

A kormánypárti frakciókban láthatólag komoly igény (pl. KRESZ büntetési tételek mérséklése) van arra, hogy a kormány által okozott jogalkotási „túlkapásokat" orvosolja, de erre eddig a kabinet nem mutatott komoly fogadókészséget. A Fidesz új frakcióvezetője megerősítette, hogy a következő időszakban olyan ügyek, jogalkotási anomáliák megoldása fele szeretne nyitni a kormánypárti képviselőcsoport, amelyek, valójában kisügyek, de mégis megnehezítik a hétköznapokat az emberek számára. Érdekes, hogy ez a stratégia 2008 körül az akkori MSZP frakcióban is előkerült, így próbálták meg visszaszerezni a népszerűségüket.

Külpolitika: szaporodó konfliktusok

Kohéziós pénzek
Az Európai Bizottság 495 millió euró - jelenlegi árfolyamon mintegy 148 milliárd forint - Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatási összeg folyósításának részleges felfüggesztését javasolta február végén, miután az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Az uniós országok pénzügyminiszterei márciusban jóváhagyták a támogatás 2013. január 1-jétől történő befagyasztását, azzal, hogy erre akkor kerül sor, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében, s jelezték: büntető intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik, ha addig megszületnek az elvárt kiigazító lépések. Az Európai Bizottság nemrégiben már jelezte, hogy a felfüggesztés visszavonását javasolja majd a június végi uniós csúcstalálkozón.

A kormány az elmúlt két év stílusának és intézkedéseinek „köszönhetően" folyamatosan rontotta a nemzetközi megítélését. Ezt a problémát itthon választott politikai karakterként (kuruc ellenállás)mutatják be, miközben külföldön láthatólag mindent megpróbálnak a megkopott image visszaállítására. Erre szolgál a nagyköveteink aktivitásának fokozása, a kommunikációs célú amerikai körutak, nemzetközi ügynökségek alkalmazása.

Ugyanakkor, mivel eddigi politikai stílusán nem kíván változtatni a kabinet, ezért tartalmi értelemben nem tud kitörni abból a helyzetből, amibe sodorta magát. Ezen a téren a szomszédos országokkal sem látszik a konszolidáció, sőt a szlovák kormánnyal már korábban, az utóbbi hetekben pedig a román kormánnyal is kiéleződött a viszony.


Forrás: MTI

Itthon: az ellenzékkel sem enyhült a viszony

A kormány konszolidációs politikájának eleme lehetne az apróbb, gesztus értékű engedmények megtétele a belpolitikai ellenfeleik felé. Ebbe a körbe nem csak az ellenzéki pártokat értjük, hanem a civil szervezetek, és  az érdekképviseletek egy jelentős részét is. Várható volt, hogy a parlamenti ellenzék felé látványos gesztuspolitikát nem fog folytatni  a kormányoldal, de meglepő módon nem használta ki azt a lehetőséget sem, hogy némely kérdésben a civil szervezetekkel együttműködve hozzon meg döntéseket. Ezzel tovább erősítette azt a korábban kialakult karaktert, mely szerint a kabinet nem tud és nem is akar senkivel konzultálni, döntéseibe senkinek sem enged beleszólást.

Összességében a Policy Agenda vizsgált szegmensekből eddig egyikben sem valósult meg a politikai konszolidáció. A mostani kormányzati személycserék ugyanakkor azt jelzik, hogy mégsem tett le a kabinet a konszolidációról, hiszen olyan frakcióvezetőt választottak Rogán Antal személyében, aki várhatóan nem folytatja a Lázár János által gyakorolt „erőpolitizálást". A mérsékelt hangvételű Varga Mihály pozícionálása pedig pozitív üzenettel bír a gazdaság és a külföldi partnerek számára, esetében az a kérdés, hogy ehhez mekkora mandátumot kap a miniszterelnöktől.  A korábbi miniszterelnöki szóvivő más pozícióba való áthelyezése pedig az eddigi radikális kommunikációs stílust mérsékelheti. Ezek a személycserék és karakterváltások persze  csak akkor eredményezhetnek érdemi váltást, ha majd ezen törekvés a valódi döntésekben is meg tud jelenni.

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo