Varga Mihály a héten találkozik az IMF képviselőivel, és az elővigyázatossági hitelkeretről fognak tárgyalni. Varga hangsúlyozta, hogy Magyarország csak biztonsági hálónak szánja a hitelt, és nem áll szándékában felhasználni azt

Újult erővel kapott bele a szél Magyarország vitorlájába áprilisban, bár a hónap utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot és a konvergenciaprogramot a nemzetközi elemzői közösség úgy kommentálta, hogy az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul a piac bizalma is megfogyatkozott, amit a hazai növekedési kilátások is rontottak. Mindezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke találkozója után a magyar kormányfő úgy nyilatkozott, hogy lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Akadályok lehet, hogy nincsenek, a tárgyalások azonban.... Nos, azok megkezdését azóta is várjuk.

A Széll Kálmán terv meghirdetése után egy évvel, 2012 márciusában a kitűzött célokhoz nem került közelebb a magyar gazdaság. Nem indult be a növekedés, a foglalkoztatás bővülése nem látszott, a versenyképesség javulása is csak hiú remény maradt. Megtörtént viszont a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének bekebelezése és a devizahiteles mentőcsomag elfogadása.

Csak a 2013. évi költségvetés elfogadása után, vagyis év végén várható újabb fejlemény az IMF/EU-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban – mondta Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter, aki szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy még az idén létrejöjjön a megállapodás. Ám ez a vélekedése is optimistának tűnik annak fényében, hogy Matolcsy három csomagja együtt sem felel meg a valutaalap kezdetektől hangoztatott kérésének, miszerint a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek a fenntartható költségvetést és a növekedést kellene szolgálniuk.

A magyar kormány reményei szerint még idén folytatódhatnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Erről Varga Mihály tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője beszélt egy keddi konferencián. Ugyanakkor november elsején az IMF külkapcsolati igazgatója azt mondta: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy delegációt küldjön Magyarországra. Az MGYOSZ hétfői közleménye azt hangsúlyozta, hogy a hazánk iránti bizalom helyreállításához nagy szükség lenne a megállapodásra. Szerdán az Európai Bizottság előrejelzéséből kiderülhet, hogy Matolcsy két, összesen 764 milliárdos csomagja elegendő biztosíték-e a fenntartható költségvetési pályához.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint, noha a magyar kormány mindent megelőző céljává vált a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, ennek elérése a mániákusan használt kedvezőtlen mellékhatású eszközök miatt bizonytalan.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Folynak az egyeztetések a nemzetközi pénzügyi intézmények és Magyarország között a hazánknak nyújtandó hitelkeretről. A kommunikációval a sajtóban megjelenő nyilatkozatok alapján azonban lehet némi baj. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy a magyar delegáció az október közepi IMF közgyűlésen egyeztet majd a kérdésről partnereivel.

Szépen araszolgatunk felfelé a 20 napos mozgóátlagokon. Közben pedig végre elkezdtek a jó hírek is csordogálni. Jobbak lettek mind az amerikai, mind az európai beszerzési menedzser indexek.

Megint túl vagyunk egy hétvégén, amikor a politikusok nem tudtak a fenekükön ülni. Hiába, megérkezett az ősz. Jönnek a hírek a görögök duplázó deficitjéről, a kínai GDP lassulás alja még nem, vagy csak nagyon haloványan látszik.

Leghamarabb novemberre lehet új megállapodásunk az IMF-el a készenléti hitelkeretről - mondta Varga Mihály az Inforádióban. A miniszter kategorikusan tagadta, hogy a kormány tömeges elbocsátásokra készülne a közszférában, valamint azt is cáfolta, hogy nyugdíjcsökkentést hajtanának végre a költségvetés egyensúlyának megőrzéséért.

Csak választóknak szóló akció volt a kiszivárogtatott IMF-levél tartalma, Orbán Viktor Facebook-on tett nyilatkozata azonban súlyos kilengést okozott a forint árfolyamában, a félresikerült kommunikáció ismét megingatta a befektetők kormányba vetett bizalmát.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Pénteken napközben jelentős fordulat következett be a nemzetközi befektetői hangulatban, és elindult a részvények „kiárusítása". Az idegeket Spanyolország borzolta azzal, hogy újra „elszálltak" a kötvényhozamok. Az eurózóna válságával kapcsolatos kiújuló félelmek miatt a forint erősödése is megtorpant.

A jövő heti plenáris ülésre az IMF/EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket. Az igen jól felkészült IMF/EU-delegáció a már lebonyolított 20-30 találkozón további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.

Az elmúlt napok száguldozásai után mára eljött a „rossz" hangulat a piacokra. Persze az előbbiből a magyar piac nem nagyon vette ki a részét, nem tudott együtt mozogni a fejlett piacokkal.

Továbbra is a nyerő-nyerő szituáció van. Ha jók a gazdasági adatok, akkor azért, ha gyenge gazdasági kilátások vannak, akkor azért emelkedünk. Most mind a kettőt láthattuk.

Ugyan Bernanke nem ígért semmi drasztikust, de aggasztónak nevezte az amerikai munkaerő piaci helyzetet. Sőt azt is megígérte, hogy ha szükséges, akkor mindent megtesznek a gazdaság további élénkítésére.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Az IMF tárgyalások kimenetelétől függ, hogy merre indul el a hazai deviza árfolyama a nap folyamán. A tőzsdeindexeket inkább a Fed újabb gazdaságélénkítő programjába vetett hit mozgathatja.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal - mondta az IMF külkapcsolati igazgatója. Gerry Rice washingtoni sajtóértekezletén arról is beszélt, hogy az IMF tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni.

A múlt héten benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A Policy Agenda által készített elemzés szerint már az ebben szereplő hiánycélt is csak akkor lehet tartani, ha rendelkezik az ország pénzügyi védőhálóval, és nincsen újabb krízis Európában, míg a gazdasági növekedés feltételeit ez a költségvetés továbbra sem biztosítja.

A kormány a jegybanktörvény-módosítási javaslat visszavonását és egy új beterjesztését tervezi - mondta a Népszabadságnak Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy ennek a forgatókönyvnek az elfogadása esetén akár már a jövő, vagy az azt követő héten szavazhat a jogszabályról a parlament.

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő kinevezett tárca nélküli miniszter szombaton arra kérte Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, hogy a képviselőcsoport fontolja meg a jegybanktörvény hétfői végszavazásának elhalasztását. Rogán Antal gyorsan válaszolt: biztosra vehető, hogy a Fidesz-frakció támogatni fogja az MNB-ről szóló törvény hétfői végszavazásának elhalasztását.

Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a második felvonás: ez történt 2011-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

A Magyarország iránti bizalom helyreállításának és megtartásának fontosságáról beszéltek a Költségvetési Tanács tagjai az Állami Számvevőszék "Államadósság és gazdasági növekedés" című budapesti konferenciáján.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat június 1-jétől vezető Varga Mihály azon dolgozik majd, hogy mihamarabb meginduljanak a hivatalos megbeszélések Magyarország és a nemzetközi szervezetek között.

Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodást kellene kötnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal (IMF) - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az TV2 Mokka című műsorában hétfőn.

Magyarország készen áll az IMF-hitel tárgyalásra, a menetrendről még meg kell állapodni - mondta Fellegi Tamás, az egyes pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az általa képviselt mintegy hatezer vállalat sikerességének szempontjából meghatározó jelentőségűnek tartja, hogy az IMF/EU-tárgyalások gyorsak és eredményesek legyenek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált a magyar-EU tárgyalások fejleményeire. Ebben üdvözölte az előrelépést és egyúttal kijelentette: kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténnek az MNB függetlenségének biztosítására.

Ha nehezen és fenntartásokkal is, de szerdán zöld utat adott az Európai Bizottság a Magyarország és az IMF közötti hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek és meddig tartanak az előkészítő egyeztetések, majd a tárgyalások, mindenesetre utóbbi valószínűleg csak akkor kezdődhet meg, ha a magyar parlament elfogadja az unió által elvárt törtvénymódosításokat. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásának is ez a feltétele.

Készen áll az Európai Bizottság arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről - jelentette be a testület szóvivője szerdán Brüsszelben.

Orbán Viktor közlése szerint a José Manuel Barrosóval folytatott informális egyeztetés után lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az Európai Bizottság a maga részéről milyen álláspontot alakít ki szerdán.

Informális megbeszélést folytatott kedden Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő tájékoztatása szerint lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A bizottság szerdán tárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.

A tárgyalások jó szellemben zajlottak, de korai még az informális megbeszélések eredményeit kommentálni, közölte szerdán az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője a hétfőn Frankfurtban a jegybanktörvényről folytatott ötoldalú egyeztetésről. A nemzetgazdasági tárca szerint már csak a jegybank tisztségviselőinek javadalmazásáról kell megállapodásra jutni, minden más kérést már teljesített a magyar kormány. De korántsem biztos, hogy ez így is van.

Nem veszi figyelembe az Európai Központi Bank kifogásait az a kedden benyújtott törvényjavaslat, amellyel a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és az alaptörvény részét képező egyik sarkalatos törvényt kívánja módosítani. A javaslatot a hétfői frankfurti szakmai egyeztetést követő napon nyújtották be az országgyűlésnek. Az egyeztetésről a részt vevő felek nem adtak tartalmi tájékoztatást.

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata fölborzolta a kedélyeket és persze a piacokat is. A világsajtó tekintélyes terjedelemben foglalkozott az Európai Uniót „zsarolással" hírbe hozó miniszterelnöki fordulattal és az Európai Bíróság elő viendő kérdésekkel kapcsolatos állásponttal. A piaci reakció sem maradt el: a forint tovább gyengült, a magyar törlesztéskockázati árazások ismét elszakadtak a térségi átlagtól, és egyre reálisabbnak tartják azt a forgatókönyvet, hogy a magyar kormány nem jut megállapodásra az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Pedig elemzők szerint erre nagy szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak.

Évi nyolc százalékos kamat mellett naponta 4,6 milliárd, hat százalékos kamattal viszont csak 3,4 milliárd forintba kerül a 20 827 milliárd forintos adósságállomány kamatainak fizetése. A megtakarítás így évente 416 milliárd forint lehetne, ami fejenként több mint negyvenezer, a csecsemőket is beleértve. A külföldiek kezében levő forint kibocsátású állampapírokra 86 milliárd forinttal kevesebbet kéne kifizetni.

Az Európai Bizottság várhatóan nem fogja elégségesnek találni az IMF/EU-hitelprogramról szóló hivatalos tárgyalások elkezdéséhez csak a magyar jegybanktörvény módosítását - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint növekszik annak a kockázata, hogy a megállapodás áttolódik a második félévre. Orbán Viktor szerint kizárt, hogy a kötelezettségszegési eljárások hátráltatnák a megállapodást.

A kormány kitart az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett, mondta Balog Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek. Az új adórendszer kétharmados oltalmát sem kívánja megszüntetni a kormány. Az államtitkár szerint ezt a hiteltárgyalások megkezdésének feltételeként eddig sem az IMF, sem az Európai Unió nem kérte.

A Magyarországgal szemben indított három uniós kötelezettségszegési eljárásból kettő nem előfeltétele a Nemzetközi Valutalappal tervezett tárgyalások megkezdésének - mondta Győri Enikő. Véleménye szerint a bírák nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége teljesen külön ügy. Az Unió szerint viszont a bizalom visszaszerzése lenne az alap.