Megkezdődnek az egyeztetések az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalóküldöttsége és a magyar kormány között. Az IMF részéről Thanos Arvanitis misszióvezető a delegáció vezetője, magyar részről Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a főtárgyaló.
Thanos Arvanitis idén április 30-án váltotta Christoph Rosenberget a magyar misszióvezetői poszton. A szakember a Nemzetközi Valutaalap európai ügyekkel foglalkozó részlegének tanácsadója, 2010-től az ukrajnai missziót vezette idén, év elejéig. A magyarországi tárgyalásokon részt vesz Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője is.
Békülékeny hangot ütött meg Orbán Viktor miniszterelnök az IMF-el szemben tegnap. A kormányfő szerint a magyar társadalomban nagyon komoly félreértés van az IMF-tárgyalások szerepéről; a kormányfő szerint az országnak erre nem a talpon maradáshoz, hanem az olcsó finanszírozhatósága érdekében van szüksége. Mint mondta, az emberek többsége jelenleg tévesen azt hiszi, hogy az IMF-tárgyalások azért kellenek, hogy ne legyen pénzügyi összeomlás Magyarországon, ám - folytatta - a valóságban az ország stabil lábakon áll, a Nemzetközi Valutaalap pedig azért kell, hogy a "talpon maradás olcsóbb legyen". "Az IMF nem az ellenségünk, az IMF az a mi bankunk, tagok vagyunk benne"- hangsúlyozta Orbán Viktor, majd hozzátette: a kormány nem köt olyan megállapodást ami ellentétes lenne a magyar nemzetgazdaság, a magyar emberek érdekeivel.
Arra a kérdésre, mérlegelnék-e, ha az IMF vagy az EU azt kérné, hogy ne szeptember végén végszavazzon a Ház a jövő évi büdzséről, hanem az év végén, azt válaszolta: "a költségvetési izgalmakon túl vagyunk", mert a büdzsé alapszámait rögzítette a parlament, az el van döntve. A fejezeti átcsoportosításoknak pedig nemzetgazdasági szempontból összességében már nincs akkora jelentősége - jegyezte meg, kijelentve, hogy a költségvetést egy "eldöntött dolognak érdemes tekinteni, nem érdemes feszegetni, dörzsölgetni, felnyálazni".
Orbán Viktor nyilatkozata elsősorban annak tükrében ellentmondásos, hogy két évvel ezelőtt még a „gazdasági szabadságharc" idején Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter „kényszerzubbonynak" nevezte az EU és az IMF által Magyarországra „kényszerített" hitelfeltételeket. A Piac & Profit korábban elkészített kronológiájában részletesen is olvashatják annak a néhány hónapos nyilatkozatpárbajnak a kimenetelét, amely a kormány és a valutalap közti tárgyalások megszakadásához vezetett.
További részletek itt olvashatók!
2011-ben azonban beütött a krach: az IMF országjelentésében hosszú távon fenntarthatatlannak ítélte meg a magyar költségvetési pályát, a pesszimista makrogazdasági prognózist azonban akkor még személyes sértésként élte meg Orbán Viktor és kormánya. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza: „A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében - a 2010. évi költségvetés készítésének idején - nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül. Az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát."
Magyarország és a nemzetközi szervezet viszálya ezután tovább mélyült. Májusban Matolcsy a Széchenyi Klub előadásán élet-halál harcnak nevezte az IMF-fel folytatott küzdelmet. Ősszel Matolcsy még úgy véli, az IMF-hez való visszatérés a gyengeség jele lenne. November 14-én a Parlamentben a Jobbik egyik képviselőjének adott válaszában így fogalmaz: "mélyen elleneznek minden olyan programot, magyarországi döntést, amely kihozza a bankok csapdájából az embereket." Novemberben 17-én azonban nagyot fordult a kocka: az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében a magyar kormány váratlanul bejelentette, hogy megállapodást köt az IMF-fel.
További részletek itt olvashatók!
Az IMF azonban kemény feltételeket szabott: Budapestnek először dűlőre kell jutnia Brüsszellel. Az Európai Bizottság a jegybank, a bírák, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének, ezenkívül a bírói tevékenység felső korhatárának szabályozását problematikusnak találta, ezek megváltoztatása a hitelkérelmi tárgyalások előfeltétele. Idén azután a kormány sorban minden lényeges kérdésben beadta a derekát: így április 25-én már Brüsszelből is megkapta a zöld fényt a tárgyalások megkezdéséhez, legutoljára július 6-án, amikor többszöri egyeztetés után a jegybanktörvény az IMF és az EU számára is elfogadható változatát szavazták meg a parlamenti képviselők. A Valutalap és Brüsszel ekkor közölte, hogy napra pontosan nyolc hónappal azután, hogy a magyar kormány jelezte hitelfelvételi szándékát, megkezdődhetnek a tárgyalások.
További részletek itt olvashatók!
A kormány várhatóan a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. A tárgyalásokat vezető Varga Mihály tárcanélküli miniszter szerint leghamarabb őszre lehet megállapodás, londoni elemzők hasonló prognózisokat jelentettek meg.
Varga Mihály szerint "Európában kavarog minden, a nálunk sokkal nagyobb gondot jelentő Spanyolország, Olaszország, esetleg Franciaország ügyei a piacokat hektikussá teszik". Kiemelte: ezért most nagyon nehéz megmondani, hogy jövőre meglesz-e a piacon az az 5-6 milliárd eurós finanszírozási forrás, ami Magyarországnak ahhoz kell, hogy például vissza tudja fizetni a lejáró, korábbi IMF-adósságot. Ha a piaci forrás meglesz, akkor nincs szükség az új hitelre, ha nem lesz meg, akkor hozzá kell esetleg nyúlnunk a kerethez, így "ez a biztonsági háló című történet" - fogalmazott a tárca nélküli miniszter.
