Így lett az IMF-ből a „mi bankunk”

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Megkezdődnek az egyeztetések az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalóküldöttsége és a magyar kormány között. Az IMF részéről Thanos Arvanitis misszióvezető a delegáció vezetője, magyar részről Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a főtárgyaló.

Thanos Arvanitis idén április 30-án váltotta Christoph Rosenberget a magyar misszióvezetői poszton. A szakember a Nemzetközi Valutaalap európai ügyekkel foglalkozó részlegének tanácsadója, 2010-től az ukrajnai missziót vezette idén, év elejéig. A magyarországi tárgyalásokon részt vesz Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője is.  


Kedd délelőtt kezdődtek meg a tárgyalások - Kép: MTI

Békülékeny hangot ütött meg Orbán Viktor miniszterelnök az IMF-el szemben tegnap. A kormányfő szerint a magyar társadalomban nagyon komoly félreértés van az IMF-tárgyalások szerepéről; a kormányfő szerint az országnak erre nem a talpon maradáshoz, hanem az olcsó finanszírozhatósága érdekében van szüksége.  Mint mondta, az emberek többsége jelenleg tévesen azt hiszi, hogy az IMF-tárgyalások azért kellenek, hogy ne legyen pénzügyi összeomlás Magyarországon, ám - folytatta - a valóságban az ország stabil lábakon áll, a Nemzetközi Valutaalap pedig azért kell, hogy a "talpon maradás olcsóbb legyen". "Az IMF nem az ellenségünk, az IMF az a mi bankunk, tagok vagyunk benne"- hangsúlyozta Orbán Viktor, majd hozzátette: a kormány nem köt olyan megállapodást ami ellentétes lenne a magyar nemzetgazdaság, a magyar emberek érdekeivel.

Arra a kérdésre, mérlegelnék-e, ha az IMF vagy az EU azt kérné, hogy ne szeptember végén végszavazzon a Ház a jövő évi büdzséről, hanem az év végén, azt válaszolta: "a költségvetési izgalmakon túl vagyunk", mert a büdzsé alapszámait rögzítette a parlament, az el van döntve. A fejezeti átcsoportosításoknak pedig nemzetgazdasági szempontból összességében már nincs akkora jelentősége - jegyezte meg, kijelentve, hogy a költségvetést egy "eldöntött dolognak érdemes tekinteni, nem érdemes feszegetni, dörzsölgetni, felnyálazni".

Orbán Viktor nyilatkozata elsősorban annak tükrében ellentmondásos, hogy két évvel ezelőtt még a „gazdasági szabadságharc" idején Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter „kényszerzubbonynak" nevezte az EU és az IMF által Magyarországra „kényszerített" hitelfeltételeket. A Piac & Profit korábban elkészített kronológiájában részletesen is olvashatják annak a néhány hónapos nyilatkozatpárbajnak a kimenetelét, amely a kormány és a valutalap közti tárgyalások megszakadásához vezetett.

További részletek itt olvashatók!

Az IMF készenléti hitelt adna
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal - mondta az IMF külkapcsolati igazgatója. Gerry Rice washingtoni sajtóértekezletén arról is beszélt, hogy az IMF tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni.

2011-ben azonban beütött a krach: az IMF országjelentésében hosszú távon fenntarthatatlannak ítélte meg a magyar költségvetési pályát, a pesszimista makrogazdasági prognózist azonban akkor még személyes sértésként élte meg Orbán Viktor és kormánya. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza: „A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében - a 2010. évi költségvetés készítésének idején - nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül. Az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát."

Magyarország és a nemzetközi szervezet viszálya ezután tovább mélyült. Májusban Matolcsy a Széchenyi Klub előadásán élet-halál harcnak nevezte az IMF-fel folytatott küzdelmet. Ősszel Matolcsy még úgy véli, az IMF-hez való visszatérés a gyengeség jele lenne. November 14-én a Parlamentben a Jobbik egyik képviselőjének adott válaszában így fogalmaz: "mélyen elleneznek minden olyan programot, magyarországi döntést, amely kihozza a bankok csapdájából az embereket." Novemberben 17-én azonban nagyot fordult a kocka: az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében a magyar kormány váratlanul bejelentette, hogy megállapodást köt az IMF-fel.

További részletek itt olvashatók!

Terítéken a bankadó, tranzakciós adó, ingatlanadó, vagyonadó
Varga Mihály, az IMF-nek más országokkal folytatott tárgyalásai alapján, az esetleg felmerülő témák között említette az ingatlanadó, illetve a vagyonadó kérdéskörét, valamint a bankadót. A tranzakciós adó kérdését olyan területnek mondta Varga Mihály, amelyről vita lesz a tárgyalásokon.

Az IMF azonban kemény feltételeket szabott: Budapestnek először dűlőre kell jutnia Brüsszellel. Az Európai Bizottság a jegybank, a bírák, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének, ezenkívül a bírói tevékenység felső korhatárának szabályozását problematikusnak találta, ezek megváltoztatása a hitelkérelmi tárgyalások előfeltétele. Idén azután a kormány sorban minden lényeges kérdésben beadta a derekát: így április 25-én már Brüsszelből is megkapta a zöld fényt a tárgyalások megkezdéséhez, legutoljára július 6-án, amikor többszöri egyeztetés után a jegybanktörvény az IMF és az EU számára is elfogadható változatát szavazták meg a parlamenti képviselők. A Valutalap és Brüsszel ekkor közölte, hogy napra pontosan nyolc hónappal azután, hogy a magyar kormány jelezte hitelfelvételi szándékát, megkezdődhetnek a tárgyalások.

További részletek itt olvashatók!

A kormány várhatóan a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. A tárgyalásokat vezető Varga Mihály tárcanélküli miniszter szerint leghamarabb őszre lehet megállapodás, londoni elemzők hasonló prognózisokat jelentettek meg.

Varga Mihály szerint "Európában kavarog minden, a nálunk sokkal nagyobb gondot jelentő Spanyolország, Olaszország, esetleg Franciaország ügyei a piacokat hektikussá teszik". Kiemelte: ezért most nagyon nehéz megmondani, hogy jövőre meglesz-e a piacon az az 5-6 milliárd eurós finanszírozási forrás, ami Magyarországnak ahhoz kell, hogy például vissza tudja fizetni a lejáró, korábbi IMF-adósságot. Ha a piaci forrás meglesz, akkor nincs szükség az új hitelre, ha nem lesz meg, akkor hozzá kell esetleg nyúlnunk a kerethez, így "ez a biztonsági háló című történet" - fogalmazott a tárca nélküli miniszter.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo