Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

Az uniós szabályozásnak megfelelően júliustól tovább csökkentek a roaming díjak, illetve a magyar kormány bevezette a telefonadót. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is.

A júliustól élő telefonadó alól az interneten hangátvitelt kínáló hazai cégek sem mentesülnek, mert a törvény hatálya kiterjed valamennyi Magyarországon bejegyzett szolgáltatóra. Az IP alapú telefonálásra áttérés mégis komoly költségcsökkenést hozhat a vállalkozások számára.

Van olyan mobilszolgáltató, amely már közölte, hogy az új, perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban és a többi nagy mobilszolgáltató álláspontja is hasonló, azaz az ügyfelek emelkedő tarifákkal számolhatnak. Ugyanakkor a kis szolgáltatók némelyike lehetőséget is lát az új adó miatt átalakuló piacban.

Valószínűleg mindhárom mobilszolgáltató az ügyfeleire terheli az új távközlési adót, miután az 2012-ben a szektort érintő különadóval együtt tetemesen növeli a szolgáltatók terheit. Konkrét számítások még nincsenek arra nézve, hogy ez mennyivel fogja növelni a kkv-k terheit, de Vadász György a Magyar Iparszövetség elnöke komoly kiadásnövekedésre számít.

Igazi öszvér a távközlési szolgáltatásokra kivetett új adónem, amelyet az országgyűlés pénteken délelőtt fogadott el. A Széll Kálmán Terv 2.0-ában megfogalmazottak szerint ezen a címen még a végső fogyasztóktól - vállalkozásoktól és magán-előfizetőktől - kívántak beszedni idén 30 milliárd, 2013-tól pedig évente 52 milliárd forintot a büdzsé befoltozására. Azóta - feltehetően „kommunikációs" okokból - változott a terv: az adó alanyai a távközlési cégek lettek. Az eredmény: az újabb terhektől feldühödött szolgáltatók, értelmetlenül túlbonyolított - mert eredetileg egyéni előfizetésekre szabott -, ezért rendkívül drága számlázási rend, s végül az adót és a pluszköltségeket így is, úgy is megfizető fogyasztók. S nem utolsósorban romló gazdasági környezet.

Júliustól lesz telefonadó, jövő januártól tranzakciós illeték és biztosítási adó valamint háromkulcsossá válik a társasági adó. Az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő. A cégeknek ötmillió forint felett kötelező utalni. A kormány a mai ülésén döntött több, a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó kérdésben.

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését a jól nyomon követhető, elektronikus ügyletek arányának növelése kíséri, ami jelentős fehéredéssel járhat együtt más adónemeknél is. A telekom adó viszont több mint 2 forintos teher is lehet. A Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseket az RSM DTM Hungary Zrt. elemezte.