A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését a jól nyomon követhető, elektronikus ügyletek arányának növelése kíséri, ami jelentős fehéredéssel járhat együtt más adónemeknél is. A telekom adó viszont több mint 2 forintos teher is lehet. A Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseket az RSM DTM Hungary Zrt. elemezte.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
„Adószakmai értelemben semmiképpen sem minősül áfához hasonló adónak a kormány által bevezetni tervezett pénzügyi tranzakciós adó. Bár az uniós szabályozás valóban korlátozza a kivethető forgalmi adók számát, ennyiből nincs akadálya a 0,1 százalékos új közteher magyarországi bevezetésének. Emellett pedig úgy tűnik, a kabinet több eszközzel is a készpénzfizetés erősödésének megakadályozására, sőt, az elektronikus fizetés előmozdítására törekszik" - összegzi az egyik legjelentősebb új adóelképzeléssel kapcsolatos véleményét Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Visszaszorítanák a készpénzes fizetéseket
A hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 tanúsága szerint a gazdálkodó szervezetek között a kormány korlátozná a készpénzes fizetéseket, a kiskereskedelemben azonban erre legfeljebb fokozatosan, nagyértékű árucikkeknél kerülne sor. Inkább az elektronikus fizetés előmozdításában, a bankkártyás fizetési lehetőség szélesebb körű - bizonyos körben akár kötelező jellegű - megteremtésében látnák a megoldás kulcsát.
Nem kizáró ok az „adó adója”
A tervek szerint az új távközlési szolgáltatási adó mértéke percenként és üzenetenként 2 forint lesz. Bár világosan nem derül ki, hogy itt bruttó vagy nettó összegről van-e szó, érdemes azzal számolnunk, hogy a „telefonadó” az áfa alapját szélesíti, vagyis a végső, tényleges adóteher (27 százalékos áfával számolva) 2,54 forint lesz. Az a kifogás pedig, mely szerint adót nem lehet újabb adóval sújtani, megdől, ha vetünk egy pillantást a jövedéki adó működésére. Jó, ha tudjuk, hogy minden liter benzin vagy gázolaj esetében a termék eredeti árának a jövedéki adóval növelt összegére rakódik rá az áfateher, immár hosszú évek óta.
Nem csak a „kétforintos” telefonadó megállapítása, beszedése és befizetése állíthatja kihívások elé a magyar telekommunikációs szektort, a szolgáltatásokat igénybevevő magánszemélyeket, valamint vállalkozásokat, hanem az ezzel kapcsolatban felmerülő esetleges további adófizetési kötelezettségek is – derül ki az Accace adótanácsadóinak gyorselemzéséből. Az adótanácsadó cég által készített régiós körképből kiderült az is, hogy nem számít hungarikumnak a telefonadó, mivel hasonlót már Ukrajnában is bevezettek. Kádár Zoltán, az Accace adótanácsadója a tervezett magyar telefonadóval kapcsolatban elmondta: „Az adó nem csak annak mértéke miatt jelentene többlet terhet a vállalkozásoknak. A cégek esetében könnyen lehet, hogy a végleges szabályozástól függően a telefonszolgáltatást (perc, sms, mms) terhelő adó mellett további adókat is kellene fizetniük: ilyen lehet például a személyi jövedelemadó az egyéb béren kívüli juttatás jogcímén.
Abban az esetben ugyanis, ha a vállalatok, illetve munkáltatók a magáncélú telefonhasználatot továbbra is megtérítik a munkavállalóknak, akkor az eddig is fizetett személyi jövedelemadón kívül további adóteherrel kell számolniuk. Ez további adóterhet jelentene a vállalkozásoknak. ” Az új adónemből 2012-ben 30, 2013-ban 50 milliárd forint bevételt remél a kormányzat. A tervezett telefonadó valószínűleg „átmegy” majd az Európai Bizottság „rostáján”, mivel az Európai Bíróság egy korábbi ítélete (C-475/03) alapján úgy tűnik, hogy a tervezett adónem nem minősül hozzáadott érték típusú adónak és így nem ütközik az uniós normákkal.
„Miközben önmagában is kívánatos cél a készpénzfizetés arányának csökkentése, ezek a lépések a bevezetendő pénzügyi tranzakciós adó alapját is szélesítik, ezzel pedig az új köztehertől remélhető bevételeket növelik" - mutat rá Kalocsai Zsolt. „Sőt, az elektronikus fizetés általánosabbá válása jótékonyan hathat más adóbevételekre is. Mivel az elektronikus fizetésnek biztosan nyoma marad (szemben sok készpénzes ügylettel), jelentős fehéredés következhet be első lépésben az általános forgalmi adóban, majd - a bevallott bevételek növekedésével - a társasági és a helyi iparűzési adóban is" - teszi hozzá.
Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a majdani limitet meghaladó készpénzes ügyletek milyen szankciókat vonnának maguk után: ilyen esetekben is a jelenleg maximum 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell majd leróni, vagy másképpen határozzák meg a bírság összegét. E téren akár a házipénztárakra hatályban lévő szabályozás is irányadó lehet, hiszen utóbbinál is a készpénzállomány visszaszorítása az elérni kívánt jogalkotói cél.
Újabb adónemek sora - biztos, hogy megéri?
„Összességében találni előremutató célkitűzéseket a friss adótervek között. Kérdés azonban, hogy valóban újabb és újabb adónemek bevezetésével kell-e biztosítani a költségvetés egyensúlyát. Immár közhelyszerű kijelentés, de ettől még igaz, hogy a közösségi közlekedés, az egészségügy és az oktatás terén égető szükség van a finanszírozás racionalizálására" - foglalja össze az új adócsomaggal kapcsolatos véleményét Kalocsai Zsolt.
„Joggal vetődik fel az is, hogy az adónemek szaporodása helyett olyan klasszikus megoldások is szóba jöhetnének, mint a jelenleg valóban alacsony társasági adó vagy személyi jövedelemadó megemelése. Utóbbinál érdemes lenne újragondolni a progresszivitás (vagyis a többkulcsosság) kérdését, további tartalékot pedig egy elviselhető mértékű, az szjá-ból levonható ingatlanadó kivetése jelentene. Bár nyilván ezek sem népszerű lépések, az adónemek körüli bizonytalanság és hektikusság, valamint az egyes ágazatokra háruló hirtelen adóterhelés komoly károkat okozhat" - figyelmeztet az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.
Reakciók a tranzakciós adóra
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki szerint a telefonadó és a pénzügyi tranzakciós illeték visszalépés a mobilitásban, a modern technika használatában, a banki transzferek megadóztatása pedig arra ösztönzi a kisvállalkozókat, hogy „vegyék elő a készpénzt. Véleménye szerint a vállalkozások és a lakosság számára is megszorítást jelent a Széll Kálmán Terv 2.0, az új adók bevezetésével a kormány háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását a hiánycél elérésének érdekében.
Torzító hatású a tranzakciós adóSimor András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint. A torzítást az alacsony kulcs és a minél szélesebb adóalap csökkentheti. Az MNB megfontolandónak tartja, hogy a készpénztranzakciókra nagyobb kulcsot vezessenek be, emelte ki. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva Simor azt mondta, hogy egy ilyen adó bevezetése ronthatja az ország tőkevonzó képességét, a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát és együtt járhat a növekedési potenciál erodálódásával. Arról is szólt, hogy ez az új adó várhatóan készpénzhasználatra ösztönözné a lakosságot és a feketegazdaságot erősítheti. A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő egy ezrelékes mérték Simor András szerint nem magas, csökkenti a lehetséges hátrányokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minden fizetési formára vonatkozzon az új adó. Ebből a szempontból kedvezőnek nevezte, hogy az adó bevezetésével együtt a készpénzforgalmat is korlátozná a kormány.
