A távközlési szolgáltatási adó részben fogyasztást, részben jövedelmet terhelő adónak tekinthető, s esetében a várt adóbevétel megoszlik a vállalatok és a háztartások között. Legalább is a Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumban - „A kormányzati reformintézkedések gazdasági hatásainak vizsgálata" alfejezetben - még ez szerepel. És itt olvasható az az őszinte beismerés is, miszerint „az új adónemek vállalatokra eső részének modellezése nehézkes volt, hiszen ilyenek nincsenek a modellben".
Megint fizetünk
A távközlési szolgáltatásokra deklaráltan a költségvetési bevételek növelését szolgáló adó bevezetését pénteken délelőtt fogadta el a parlament név szerinti szavazással, a kormánypárti képviselők 247 igen szavazatával, 82 ellenzéki nem szavazat mellett. Az új adónem a hazai vállalatok amúgy is rossz helyzetét tovább rontja, tovább növeli átháríthatatlan költségeiket, miután az amúgy is különadóval sújtott távközlési szolgáltatók - kormányzat cáfolatai ellenére - biztosan áthárítják majd az új terhet.
Az adó mértéke - ahogyan az a Széll Kálmán 2.0-ban is szerepelt - minden megkezdett perc és elküldött SMS és MMS után 2 forint. Az adót - amelyet először augusztusban kell befizetni - a szolgáltatóknak havonta kell megállapítaniuk, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk, és megfizetniük. Arról, hogy az eredeti elképzelések szerint az adóalanyok a magánszemélyek és vállalkozások lettek volna, az adó kiszámításának módja árulkodik: mértéke magánszemélyek esetében legfeljebb 700, cégek esetében 2500 forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első 10 perc megkezdett beszélgetés adómentes. Mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A kedvezmények miatt a korábban tervezett évi 52 milliárd forint helyett ebből az adónemből a kormány 44,4 milliárd forint pluszbevétellel számol.
az egész gazdaságra
Biztos, hogy áthárítják
A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen a Joint Venture Szövetség elnökévé választása alkalmával tett nyilatkozata szerint szerdán még bízott abban, hogy - mint mondta - a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág valamennyi szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adó kérdésében. A szolgáltatók korábbi megnyilatkozásai, közös javaslatai alapján a pénteken elfogadott törvény nem teljesíti be az elnök-vezérigazgató várakozásait.
A Telenor Magyarország szerint az új távközlési adó bevezetésével 2012 második felében Magyarországon egyszerre két távközlési különadó lesz érvényben, amely a társaságnak mintegy havi 1 milliárd forint plusz adóterhet jelent, ez pedig már olyan nagyságrend, hogy az új adót érvényesíteniük kell az áraikban. Az MTI csütörtöki megkeresésére küldött írásos válaszban azt is közölték, hogy a cég szerint sokkal nagyobb kárt okozna a gazdaságnak, ha leépítéssel vagy a fejlesztések leállításával reagálnának az új adóra. Hozzátették: amint az egyik különadót kivezetik, és más gazdasági tényezők is változatlanok maradnak, az árakat visszaállítják a régi szintre.
A Vodafone Magyarország már a hét elején meghozta a szükséges döntéseket a cég sajtóosztályának közlése szerint. A társaság úgy véli, hogy a telefonadó bevezetése mindenképpen forgalomcsökkenést okoz, és ennek negatív közvetett hatása lesz az érintett cégek által befizetett áfára. Az adóteher a beruházásokat is jelentősen visszavetheti, mert az elvonás következtében nemcsak tőke távozik az iparágból, hanem az adó miatt szükséges informatikai fejlesztések az előfizetőknek számára fontos termékfejlesztés elől az egyéb erőforrásokat is elszívják. A társaságnál egyébként több mint egy tucat olyan informatikai fejlesztés folyik, amely különböző jogszabályi változások miatt vált szükségessé. A társaság hangsúlyozta: a távközlés a gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata, amely más iparágak katalizátorául is szolgál, és ez most veszélybe került.
