Véget vetettek a lenyúlásnak

Az uniós szabályozásnak megfelelően júliustól tovább csökkentek a roaming díjak, illetve a magyar kormány bevezette a telefonadót. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is.

Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!

2024. október 31. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Olcsóbb lett a roaming  - Véget vetettek a lenyúlásnak

Július 1-jétől tovább csökken a szolgáltatók által kiszabható barangolótarifa az Európai Unió tagországaiban: percenként már csak legfeljebb nettó 29 eurocentet számíthatnak fel a mobiltársaságok a kezdeményezett hívásokért, a hívásfogadás ára pedig percenként 8 cent lett. Öt év alatt euróban 41, illetve 67 százalékkal csökkent a mobilbarangolás ára. Az SMS díja 9 cent lett. Itthon mérsékli a fogyasztóknál maradó előnyt, hogy az unió nettó árakat határoz meg, amelyekhez hozzáadódik a tagállamokban aktuálisan használt áfa, és az euró-forint árfolyam is befolyásolja a szolgáltatók által kalkulált díjat, de azért a magyar telefonálók is jelentős áresést könyvelhettek el öt év alatt.

Ez évtől az adatroaming árát is maximálták. Az internetezésért bevezetett árplafon értelmében júliustól minden letöltött megabájt után legfeljebb nettó 70 centet számolhatnak fel a szolgáltatók, vagyis - 290 forintos árfolyammal számolva - áfástul körülbelül 258 forintot kell fizetni egy megabájt adat után. Eddig a szolgáltatók a 2010-ben bevezetett limitet alkalmazták. Tavaly nyáron az 50 eurós keret erejéig a T-Mobile és a Telenor előfizetői 28-29 megabájt adatot forgalmazhattak, a Vodafone ügyfelei pedig 9,3-7,3 megabájtot a HWSW információja szerint - igaz, utóbbi kínált olcsóbb napi-, heti- és havijegyeket is -, így jelentős az árcsökkenés.

A frissítések és az alkalmazások letöltésétől azonban továbbra is jobb óvakodni, az adatintenzív tevékenységekhez pedig érdemes ingyenes hálózatot használni. Ma már az európai nagyvárosok többségében az olcsóbb szállodák szolgáltatásához is hozzátartozik a szobai wifi, amelyért esetenként külön díjat kér a szálloda, de gyakran benne van a szobaárban az internet-hozzáférés költsége is. A nagyvárosokban egyre több az ingyenes hotspot is, a free-hotspot.com weboldalon bármelyik európai utcára rákereshetünk, az oldal egy térképen feltüntetve adja ki az ott található ingyen wifis szolgáltatóhelyeket.

 

Véget vetettek a lenyúlásnak?
„Az európaiak idén mintegy 5 milliárd eurót fognak roamingszolgáltatásokra költeni, ami körülbelül 15 milliárd eurós megtakarítást jelent ugyanezen szolgáltatások 2007-es áron számított költségéhez képest.” (Európai Unió) „Véget vetettünk a lenyúlásnak, amit sokan megtapasztaltak már azok közül, akik külföldi útjaikon használták mobiltelefonjukat. 2014-től pedig teljes körű versenyt teremtünk ezen a piacon. Ha az ügyfél a megszokott előfizetéséhez képest jobb ajánlatot talál, néhány egyszerű gombnyomással szolgáltatót válthat, mintha csak a wifi-hálózatok között váltogatna.” (Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke)

Mivel a Skype-on kívül egyre több ingyenes beszélgetésre szolgáló netes alkalmazás is megjelent, például a Viber vagy a Google Talk, a külföldi mobilszámla kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthető. A WhatsApp Messenger is jól jöhet külföldön. Az új generációs okostelefonokra ingyenesen letölthető alkalmazással hang-, szöveg-, kép- és videoüzenet küldhető ingyen. Graur Tamás, az internetet.hu szakértője azonban óvatosságra int. Ha az internetes telefonálási vagy üzenetküldési lehetőségeket mobilneten és nem wifin használjuk, a generált forgalom díja még a csökkentett internettarifa mellett is magasabb lesz, mint ha normál módon telefonálnánk a mobilon.

A most életbe lépett rendelet az unión kívülre utazók számára is kínál védelmet. Őket szöveges üzenet, e-mail vagy felugró ablak figyelmezteti, ha adatletöltéseik költsége megközelíti az 50 eurót vagy az általuk előre megadott összeget. Az adatletöltés csak azután folytatódhat, hogy a fogyasztó megerősítette: nem bánja, ha ennél többet kell fizetnie.

Mennyibe kerül nekünk a telefonadó?

Magyarországon 2012. július 1-től adóköteles tevékenység a távközlési szolgáltatás nyújtása, erről már korábban megszületett a döntés a Parlamentben. Az adó alanya a szolgáltató, az alapja pedig a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, annak hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama valamint küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma.

Az Országgyűlés május közepén határozott a hívásonként és megkezdett percenként júliustól bevezetendő kétforintos telefonadóról. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Az adó összege 2012-ben havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet, 2013-tól pedig hétszáz, illetve kétezer-ötszáz forint a maximum.

Az új adó káros az egész gazdaságra
Az új adó nemcsak a távközlési ágazatra, hanem a teljes gazdasági növekedésre nézve ártalmas, mondta a negyven távközlési céget tagjai között tudó ETNO (European Public Telecommunications Network Operators Association) igazgatótanácsának elnöke. Luigi Gambardella emlékeztetett arra, hogy a távközlés az innovációs lehetőségek szempontjából fontos szektor, és úgy vélte: a kormányoknak hozzá kellene járulniuk ahhoz, hogy kibontakozhasson az ágazatnak a gazdasági növekedést segítő ereje, nem pedig gyengíteni ezt a képességet. A mobilszolgáltatókat képviselő GSMA (GSM Association) szervezet vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az új adó „befolyásolni fogja a magyar szolgáltatók képességeit a fogyasztók igényeinek kielégítésére”. Anne Bouverot felszólította a kormányt, hogy vizsgálja felül adóstratégiáját annak érdekében, hogy pozitívabb megközelítést fogadhasson el.

A telefonadót először augusztusban kell megfizetniük a távközlési cégeknek, amelyek közül Telenor és Vodafone már korábban közölte, hogy részben áthárítja az adót az ügyfelekre. A Magyar Telekom közölte, a törvényi előírásoknak megfelelően fizeti a telefonadót, ám arról, hogy az összeget áthárítja-e a lakosságra, a cég nem nyilatkozott. Árat és díjat eddig nem emelt.

A Telenor a telefonadó bevezetése miatt módosította tarifacsomagjait, az árváltozás július 16-án lép életbe: a lakossági ügyfelek havidíjai nem változnak, míg a sok hívást bonyolító kis- és középvállalati ügyfelek hívásköltségei nem a használat alapján módosulnak. A változások minden tarifacsomagban érintik az SMS-eket, a mobilinternet díjszabás viszont a telefonadó bevezetése kapcsán nem változik. A közlemény szerint összességében az új adóból fakadó többletköltségeknek csak egy része lesz majd érezhető az ügyfelek számára. Például az SMS-ek ára az adó mértékének megfelelően, lakossági ügyfelek esetében nettó 1,96 forinttal nő.


A Telenor szerint a kártyás tarifacsomagok esetében a telefonadó bevezetése a percdíjak nettó 1,4 forintos emelését teszi szükségessé, valamint minden adóköteles hívás után kapcsolási díjat kell fizetni. A kis- és középvállalatoknak szóló tarifacsomagoknál a költségnövekedés határozott összegű lesz, és nem a hívások számán vagy hosszán alapul. A Telenor például a publikus üzleti tarifacsomagok havi alapdíját átlagosan nettó 265 forinttal emeli, és az első perc számlázása nem másodperc-, hanem percalapon történik a jövőben. Az SMS-ek ára az üzleti tarifacsomagok esetén nettó 2 forinttal nő. A vállalaton belül korlátlan belföldi beszélgetést tartalmazó csomagok esetén a csomagban foglalt percek száma havi ezerre, azaz 16,6 órányi ingyenes beszélgetésre korlátozódik.

A telefonadó miatt a virtuális mobilszolgáltató, a Tesco Mobile nem emeli percdíjait legalább 2012. október 1-jéig.

A Vodafone pedig azt közölte, hogy bár az új adó terhét megosztja az előfizetőkkel, az emelés minden esetben kisebb lesz, mint a kivetett adó.

Év közben?

Bár a miniszterelnök több ízben is hangsúlyozta, hogy nem lesz év közben adómódosítás, most mégis újabb sarccal bővül a paletta a második félévre. A törvénytervezet indoklásában az áll: „Az adó évközi bevezetését az indokolja, hogy a 2012. évre tervezett költségvetési hiánycél biztonsággal teljesíthető legyen." Az ebből származó bevétel a központi költségvetést gazdagítja.

„Az adó évközi bevezetését az indokolja, hogy a 2012. évre tervezett költségvetési hiánycél biztonsággal teljesíthető legyen."

A törvénytervezet általános indoklása szerint - ahogyan ezt Matolcsy György korábbi sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta - a távközlési adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.

Vámosi-Nagy Szabolcs: Az egykulcsos szja nem hozza a várt eredményeket
Adószakmailag helytelen az a kibontakozó kormányzati alapvetés, hogy a jövedelemadóztatásban kevéssé jelenik meg a szociálpolitika, az árakat terhelő adókban viszont igen – többek között erről is beszélt Vámosi-Nagy Szabolcs a CompLex Kiadó – a holland Wolters Kluwer csoport tagjához tartozó Adó Online-nak adott interjúban, amely ma jelent meg a szakmai honlapon. A címzetes egyetemi tanár azt is elmondta, hogy véleménye szerint az IMF és az EU szigorú költségvetési kívánalmait nem külső kényszerként, hanem nemzeti érdekünknek megfelelő feladatként kellene kezelni. „Magyarország egyik legnagyobb problémája, hogy évtizedek óta többet költünk, mint amennyit megtermelünk. A növekvő költségvetési hiányt folyamatosan hitelből fedezzük, ez pedig az utánunk következő generációk életszínvonalának rovására megy. Az IMF és az EU szigorú költségvetési kívánalmai úgy tűnnek, mintha külső kényszert jelentenének, pedig mindenkinek azt kellene szem előtt tartani, hogy ezek betartása nemzeti érdekünk” – nyilatkozta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a CompLex Kiadó adózási szakportáljának. Véleménye szerint a kérdés csak az, hogy a külső és belső érdekeket szolgáló kívánalmak teljesítésében milyen szerepet töltenek be az adók, ebből a szempontból pedig az adóemelés elkerülhetetlen. A probléma az, hogy olyan területeket adóztatnak meg hazánkban, amelyek a gazdasági fejlődés motorjai lehetnének, így azonban visszavetik azokat ebben.

Véleményvezér

Összeomlott a kubai gazdaság

Összeomlott a kubai gazdaság 

Fidel Castro öröksége a csőd.
Kitalálja, a Lehel Csarnokban vagy New Yorkban olcsóbb a gyümölcs?

Kitalálja, a Lehel Csarnokban vagy New Yorkban olcsóbb a gyümölcs? 

Megéri gyümölcsért is Amerikába menni. 
Váratlan támadást kapott Orbán Viktor egy nem várt helyről

Váratlan támadást kapott Orbán Viktor egy nem várt helyről 

Németország bekeményíthet Putyinnal szemben.
Döbbenet a piacon, a lengyel export lehagyta az oroszt

Döbbenet a piacon, a lengyel export lehagyta az oroszt 

Volna mit tanulnunk a lengyelektől.
Döbbenet, Romániába költözik a magyar ipar egyik zászlóshajója

Döbbenet, Romániába költözik a magyar ipar egyik zászlóshajója 

Egy szomorú pillanata a magyar gazdaságtörténelemnek.
Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire 

A magyarok több mint háromnegyede nem bízik az egészségügyben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo