Itt vannak az új adók

Júliustól lesz telefonadó, jövő januártól tranzakciós illeték és biztosítási adó valamint háromkulcsossá válik a társasági adó. Az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő. A cégeknek ötmillió forint felett kötelező utalni. A kormány a mai ülésén döntött több, a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó kérdésben.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón közölte: a kormányzat igazságos közteherviselést tűzött zászlajára, és nem a munkát kívánja további adóteherrel sújtani, hanem a fogyasztást. Így a bérből és fizetésből élők szabadon dönthetnek arról, hogy mire költenek. Az új adók a szolgáltatókat terhelik és nem a magánszemélyeket, hangsúlyozta a miniszter. A krízisadókat kivezetik. 2013-ra 500-600 milliárdos adóteher növekedést mond a kormány és nő az adócentralizáció is.


MTI

Matolcsy György beszédét a múlttal kezdte: 2010. július 2-án szembesült a kormányzat az öröklött azonnali pénzügyi csődhelyzettel. Ekkor döntöttek a rendkívüli adók ideiglenes bevezetéséről. A bankadó, a krízisadók, a költségvetési zárolás és más egyszeri intézkedések, mint a magán-nyugdíjpénztári vagyon lélegzetvételt jelentett a magyar kormányzat számára, hangsúlyozta a miniszter. „Azt gondoltuk, hogy három év alatt magához tér az európai gazdaság és az euróövezet és a krízisadók kivezethetők lesznek. Azonban az európai gazdaságban a válságnak nincs vége, még a legveszélyesebb szakaszán sem vagyunk túl. Így a 2010-es feltételezés nem jött be. Ennek ellenére megtartjuk az ígéretünket és kivezetjük a válságadókat."

A SzKT 2.0 olyan szakaszt indít el a miniszter szerint, amely lehetővé teszi, hogy 2013. július 1-től a 200 milliárd forintos bevételt jelentő bankadó a felére csökkenjen, 2014-től pedig megszűnjön (ha addigre lesz uniós bankadó, annak bevezetését megfontoljuk, tette hozzá Matolcsy). A krízisadó 160 milliárdos bevétele szintén eltűnik 2013-tól.

Trendforduló volt 2012

Matolcsy György szerint a tavalyi év trendfordulónak tekinthető, mert bár jelentős egyszeri, technikai jellegű bevételeknek köszönhetően, de mégis jelentős többletet mutatott tavaly a költségvetése az országnak. Még nagyobb eredménynek tekinti, hogy a tervezetthez képest kevesebb, 2,43 százalékos hiánnyal zárt a költségvetés tavaly. Az SzKT 2.0 arról szól, hogy milyen lesz a költségvetés világa az ideiglenes adók kivezetése után. Vajon tudja-e Magyarország azután is tartani a trendfordulót, tette fel a kérdést a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a mai kormányülés elfoszlatta a kétségeket: „Döntéseket hoztunk az államháztartás teljes újjászervezéséről. Magyarország ezután mindig és stabilan 3 százalék alatt tartja a hiányt kiszámítható módon, egyszeri krízisbevétel nélkül."

Az SzKT 2.0 arról szól, hogy milyen lesz a költségvetés világa az ideiglenes adók kivezetése után.

A miniszter hangsúlyozta: olyan helyzetben van az ország, hogy a kormány befejezheti a magyar államháztartás konszolidációját és létrehozhatja azt az adóstruktúrát, amivel a kiadás és bevétel egyensúlya stabilan alakul. Matolcsy leszögezte: az elkövetkező években csak adócsökkenés jöhet, a jövedelmi típusú adóknál további emelések nem várhatók.

Háromkulcsossá válik a társasági adó

A kormányváltáskor 58 adó volt, majd a tíz kisadó kivezetésével lett 48 adónem. Tavaly év végén a törvénykezési hajrában ez 54-re bővült. A mai kormányülésen elfogadott döntés értelmében az adónemek száma hárommal nő, hattal csökken, így 2013. január 1-től 51 adónem lesz a magyar adórendszerben.

Széll Kálmán 2.0
„Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetésre kerül az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadó, amelyből a költségvetésnek a tavalyi évben 99,0 milliárd forint bevétele származott. A jelenlegi 8%-nál magasabb, 16%-os kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, ami a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra került kivetésre. Az adóalap szélesítése érdekében az adónem egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztésre kerül. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása várakozásaink szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest."

Ma a három új adó részleteire került pont. Sok újdonság nincs, az eddig kiszivárgott hírek váltak valóra. A társasági adóra vonatkozó újdonságok azonban mindenkit megleptek. Az eddigi 10 és 19 százalékos kulcsa mellett lesz 30 százalékos kulcs, amely az energia- és közműcégeket terheli jóllehet a 2.0-ban az áll, hogy az energiaszektort sújtó különadó kivezetése után 16 százalékos kulcsos lesz az energiaellátók jövedelemadója.

Telefonadó már nyártól, tranzakciós illeték jövőre

A távközlési forgalmi adó július 1-től két forint lesz, de az első tíz perc adómentes. A maximum magánszemélyeknél számlánként 700 forint, cégek esetében 2500. A kormányzat tervei szerint az adót a szolgáltatók fogják megfizetni. Idén 30 milliárd bevételt, 2013-ban 50-60 milliárd forintot vár a kormány az új adótól.

Adócsökkentés is lesz
Matolcsy arra is ígéretet tett, hogy az elkövetkező időszakban a jövedelmet terhelő adók számottevően csökkennek és lesz kisvállalkozási adó is. A tervek szerint a Bankszövetség és a kormányzat hamarosan újból tárgyalóasztalhoz ülhet, hogy a növekedési paktumról egyeztessenek. A kormányzati elképzelések szerint amennyiben a bankrendszer bővíti a hitelezését, a kihelyezést leírhatja a bankadóból. Akár olyan együttműködési megállapodás is elképzelhető, amely révén a bankadóból jövőre várt 60 milliárd forint eltűnik. Ehhez a hitelezést kell a pénzintézeteknek növelniük (kérdés, hogy amennyiben a bankrendszer képes többet kihelyezni, a hitelek iránti kereslet is automatikusan megugrik-e). A növekedési paktum részeként jogszabályban rögzítenék a leírás feltételeit is. - Ha nem jut a költségvetésbe a 60 milliárd forint, azt jelenti, hogy gazdaságba sok pénz áramlott - tette hozzá a miniszter.

A pénzügyi tranzakciós illetékről sem tudtunk meg sok újat. A mértéke egy ezrelék, és elvileg ez sem a magánszemélyeket, hanem a bankokat terheli. Matolcsy úgy fogalmazott: „a jövőt tekintve áttörést jelentő adónem a pénzügyi tranzakciós illeték. Az Európai Bizottság javaslatában a részvények után 0,1 százalék, a derivatívákra 0,01 százalékos adó szerepel. Mi is ebbe az irányba megyünk, de a megoldás más."


MTI

A kormányzat elképzelése szerint a lehető legszélesebb bázisra, széles körben vetik ki az egy ezrelék illetéket: a 600 ezer milliárd forint teljes pénzügyi tranzakciós piacból 130 ezer milliárd forintot érint és 130 milliárd bevételt jelent a költségvetésnek. Az adó alanya a pénzintézet, amely lebonyolítja a tranzakciót. Ha valaki 100 ezer forintot utal át, a banknak 100 forintba kerül, magyarázta egy példán keresztül a miniszter.

- Azt gondoljuk, hogy ez a méltányos közteherviselés keretében elfogadható összeg. A nagy tranzakciókat viszont mentesíteni kell, így a Magyar Nemzeti Bank és az államkincstár mentesülnek az illeték megfizetése alól. A magánszemély utalását sem terheli az adó amennyiben egy bankban a saját számlája között utal - mutatott rá Matolcsy.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára került a csomagba az a szabály, amely kimondja, hogy az ötmillió forint feletti vállalati pénzmozgás csak utalásként történhet. Parragh László szerint ez elviselhető teher a vállalati szektornak, és megakadályozza a szürkegazdaság újbóli térnyerését. Ugyanakkor a kormányülésen elvetették azt a javaslatot, amely a kötelező banki utalást már egymillió forinttól előírta volna és azt sem támogatta a kormány, hogy a szabályt a magánszemélyekre is kiterjesszék.

- Ez nem lenne méltányos, tisztességes és igazságos, bár van európai ország, ahol van ilyen szabály - tette hozzá Matolcsy, aki szerint az új adók az üzleti szektort méltányos mértékben terhelik és biztosítják a költségvetés stabilitását.

A biztosítási adó - szintén a szektor szereplőit terheli - három korábbi adónem helyére jön. Kivezetik a szektorális adót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új adóból 15 milliárddal több bevételre számít a kormány.


MTI

Egy korszak zárult le ma

- A mai döntési sorozattal Magyarország befejezi az államháztartás megújítását és a költségvetés konszolidációját. Erre Európában kevés ország lesz képes. Már érdeklődnek az izgalmas, új megoldás iránt, mert ez a struktúra választ jelent a megszorítás jellegű költségvetés kihívására a válságban. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a jövedelmi adók csökkenjenek. A költségvetési trendforduló mögött olyan gazdaságpolitika húzódik, amely nem a megszorításra épül. A reálkeresetek tavalyi 6 százalékos bővülése, az 1,7 százalékos bruttó hazai termelés bővülés és a foglalkoztatási ráta egy százalékos javulása annak köszönhető, hogy nem vezettünk be megszorító politikát. 2012-2013-ban is ilyen javulást várunk - emelte ki Matolcsy.

Újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy a szolgáltatók valószínűleg megpróbálják majd az új adókat a fogyasztókra terhelni, de ez nem fog sikerülni - ahogy korábban a bankadónál és baleseti adónál sem -, mert a verseny olyan éles a szolgáltatók között, és technikailag sem lenne könnyű. (Ennek azonban némileg ellentmond a miniszter későbbi kijelentése, mely szerint „a nagymama és a diák majd megvárja, amíg a család felhívja", illetve, a kormányszóvivő megjegyzése miszerint „150-300 forinttal terhelődik a lakossági átlagos telefonáló".)

A következő hetekben még lehet változás, például a távközlési adó esetében bizonyos díjcsomagoknál lehet százalékos mérték és nem forint alapú. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól a kormány, hogy a tranzakciós illeték hatására tovább szűkül a bankok hitelezése, Matolcsy azt válaszolta, hogy a bankadó 2011-ben sem hatott a gazdasági növekedésre.

- 2005-ben indult el az a folyamat, hogy a magyarországi bankrendszer egyre kevésbé vett részt a gazdaság finanszírozásában. Likviditásszűkítés nem a bankadó miatt van, hanem mert az anyabankokhoz viszik vissza a pénzt - mondta.

Az új, állandó és a magyar üzleti szektor működésébe beépülő adók a gazdasági növekedés szempontjából biztonságosak Matolcsy György szerint, mivel a költségvetés biztonsága teremt alapot a stabil növekedésnek.

Kedvező nemzetközi visszajelzések
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a nemzetközi partnerek részéről az első visszajelzések pozitívak. Igaz az IMF tárgyalások erre is kiterjedhetnek, ahogy a minimálbérre is. Matocsy szerint azonban a mostani intézkedések egybeesnek az IMF elvárásával, mely szerint nem szabad megszorító politikát folytatni és úgy kell a költségvetés helyzetét konszolidálni, hogy az végleges legyen. Matolcsy arra számít más országoknak is ajánlani fogják a magyar megoldásokat, ahogyan a bankadót is utánunk vezették be a britek és még sok más ország. Mivel a költségvetési trendfordulóval állandó kiszámítható adóstruktúra lett, kikerültünk a válság legnehezebb szakaszából. Míg korábban Magyarország Görögország után állt a reménytelen pénzügyi helyzetben lévő országok rangsorában, ma a csődhelyzetből kikerültünk. „Európai barátainknál nem ez a helyzet.", mutatott rá Matolcsy.

 

 

Véleményvezér

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.
A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak

A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak 

Nem is volt, de azért megszüntetnék.
Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja

Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja 

Miközben az elit gátlástalanul urizál, már az alapszolgáltatások sem működnek.
Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo