Újra a 10-20 évre előretekintő, nemzeti versenyképességi és fenntarthatósági programot hiányolta és ennek megalkotását sürgette a jegybankelnök a növekedés.hu portálon megjelent legfrissebb írásában, amelyben az elmúlt 30 év magyar eredményeit és kudarcait foglalta össze.

Nyílt háborúskodásba fordult Matolcsy György és Varga Mihály vitája. A jegybankelnök a növekedés.hu oldalán megjelent legújabb írásában vitába szállt a pénzügyminiszter néhány korábbi kijelentésével.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal az alapkamatot. A testület ezzel zsinórban tizenkettedszer vágta a rátát, amely eredményeként az elmúlt egy évben 7 százalékról 4 százalékra süllyedt a mutató. A piacok hetek óta találgatták meddig tarthat az enyhítés, Matolcsy György jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő tájékoztatón adott erről iránymutatást.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az alapráta ezzel újabb történelmi csúcsot ütve 4,75 százalékra süllyed április 25-étől.

Több adótörvényt érintő módosítás hagyott jóvá a héten az Országgyűlés. Változtak egyebek mellett a a cégautó-adó megfizetésének szabályai, az adómentes gépjármű-értékesítés feltételei, a tételes kisadók választására vonatkozó előírások is – hívta fel a figyelmet a MAZARS.

Célzottan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kíván segíteni az MNB Növekedési Hitel Programja. A jegybank által a kereskedelmi bankok számára nulla százalék kamattal átadott 500 milliárd forintos forrást maximum 2 százalékos kamattal adhatják tovább a bankok a kkv-knak, 250 milliárdot új hitelként, 250 milliárdot pedig vállalati devizahitelek forintra váltására. Azért van némi bökkenő: a program mindössze 3 hónapig, június elejétől augusztus végéig tart,és az is kérdéses, mennyire lesz elfogadható a bankok számára a 2 százalékos marzs.

Adójogi salátatörvény-javaslatot nyújtott be pénteken az Országgyűlésnek a leköszönő nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György.

Megszületett a döntés! Nincs más lehetőség, a kormányzati tapasztalat és az ahhoz köthető sikerek alapján Matolcsy György a legjobb választás a Miniszterelnök szerint. A piacnak azért vannak aggodalmai, hiszen fél az esetleges aktív monetáris politikától, amelynek lehetnek olyan meglepő intézkedései, amelyek forintgyengítést okozhatnak. Mindenesetre most a piac inkább kivárhat, hiszen a lépés kiszámítható volt - kezdték reggeli kitekintőjüket az Erste elemzői.

Hazatért az IMF Magyarországon tárgyaló csoportja. A valutaalap szakemberei a szokásos éves országjelentés előkészítését és a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzését végezték most el. A szervezet tavaly februári országjelentése kiverte a biztosítékot a nemzetgazdasági miniszternél, aki akkor felszólította az IMF-et, hogy gyakoroljon önkritikát korábbi tévedései miatt. A valutaalap valóban tévedett tavaly, de jóval kisebbet, mint a mindig optimista tárcavezető: a tényszámok jóval rosszabbak lettek, mint az akkori prognózis.

Máris visszakozna a kormány a legutóbbi Matolcsy-csomag egyes elemeitől, mert rádöbbent, hogy többet ártana velük, mint használna – írja az origo. A gyors visszavonuló az iparűzési adót és a cafeteria szigorítását érintené, így közel 80 milliárdos bevételkieséssel járna.

Újabb hatalmas adóemelés-adagot tett az asztalunkra a kormány. A kiigazító intézkedéseknek becézett megszorításokat szerdán délelőtt jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Emelik az iparűzésiadó- és a cafeteriaterheket, megadóztatják a föld alatti közművezetékeket, a duplájára növelik a tranzakciós adót, emellett a bankok – a kormány által is aláírt egyezség ellenére – jövőre is tovább fizethetik a teljes különadót. A mostani csomag összértéke 367 milliárd forint, így jövőre – a szűk két hete bejelentett 397 milliárddal együtt – már 764 milliárd forinttal emeli meg a kabinet a nyáron benyújtott jövő évi költségvetés bevételeit. Mindez még a kormány szerint is visszaveti a növekedést.

A parlament - a kormánypártok egyhangú támogatása és az ellenzék egységes elutasítása mellett - elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló jogszabályt. A kötelezettség 2013 januárjától minden pénzügyi műveletre kiterjed, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár ügyleteit is. Az elvonás mértéke egy ezrelék, a felső korlát hatezer forint, amely azonban az utóbbi két kötelezettre nem vonatkozik.

A maximum 25 főt foglalkoztató és legfeljebb 500 millió forint bevételű vállalkozások választhatják majd a kisvállalati adózást. A létszám- és árbevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. A kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.

Közös álláspontra jutott a Bankszövetség és a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékről. A Portfolio.hu információi szerint bővítik az adóalanyok körét, és csökkentik a készpénzes kifizetések felső határát.

„A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen." Ezt most nem az ország jövőjéért aggódó közgazdászok mondták, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján pénteken közzétett Magyar Növekedési Terv című lonzultációs anyag létrejöttét indokló szöveg tartalmazza. A tárca internetes hozzászólásra buzdítja az érdeklődőket.

Félő, hogy megint a vállalkozásoknak kell majd viselniük annak a terheit, hogy a 2013. évi költségvetésben tervezett bevételek nem megalapozottak, így tőlük szedhetik majd be a büdzséből hiányzó összegeket. A befolyó pénzek prognosztizált mértékét nemcsak közgazdászok és az ellenzéki pártok vitatják, hanem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is. Egyedül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendületlenül optimista a 2013. évi költségvetést és az ország előtt álló perspektívákat illetően, a jövő évi büdzséről szóló általános vita megkezdése előtti expozéja az országgyűlés szerdai plenáris ülésén is erről tanúskodott.

A kormány a jegybanktörvény-módosítási javaslat visszavonását és egy új beterjesztését tervezi - mondta a Népszabadságnak Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy ennek a forgatókönyvnek az elfogadása esetén akár már a jövő, vagy az azt követő héten szavazhat a jogszabályról a parlament.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

Benyújtotta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a távközlési adóról, a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlésnek. Ezek szerint a távközlési szolgáltatók érvelése ellenére percalapú lesz a telefonadó és a bankszövetség véleménye sem talált meghallgatásra. Az új banki adónál nincs szó plafonösszegről.

A kormány bejelentése, amely szerint a pénzügyi tranzakciós adó a pénzügyi műveleteket lebonyolító pénzintézeteket terheli többletráfordításként, ellentmond a kormány tavaly decemberben megállapodásba foglalt ígéretének - közölte a Magyar Bankszövetség néhány órával Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter bejelentéseit közvetően.

Júliustól lesz telefonadó, jövő januártól tranzakciós illeték és biztosítási adó valamint háromkulcsossá válik a társasági adó. Az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő. A cégeknek ötmillió forint felett kötelező utalni. A kormány a mai ülésén döntött több, a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó kérdésben.

Minimum kétkedésre adhat okot az a tény, hogy a hétfőn délután nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot az elemzők hasonlóképpen kommentálták, mint a magyar kormány szerint nagyrészt megvalósult, elemzők szerint viszont nemigen realizálódott 2011-es első változatot: az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul az elmúlt egy év alatt a piac bizalma is megfogyatkozott, nem beszélve a hazai növekedési kilátásokról. Így a nyilvánosságra hozott elképzeléseket összefoglaló konvergenciaprogram is csak némileg jelent többet, mint a kormánytól már megszokott verbális beavatkozás, a tervezet tartalma pedig az egyedüli kilábalást jelentő növekedést fékezi tovább.

Nem veszi figyelembe az Európai Központi Bank kifogásait az a kedden benyújtott törvényjavaslat, amellyel a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és az alaptörvény részét képező egyik sarkalatos törvényt kívánja módosítani. A javaslatot a hétfői frankfurti szakmai egyeztetést követő napon nyújtották be az országgyűlésnek. Az egyeztetésről a részt vevő felek nem adtak tartalmi tájékoztatást.

A pénzügyi forgalmi adó bevezetése mellett foglal állást Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent könyvismertetőjében. Szakértők szerint a kormány úgy akar megszorítani, hogy az ne tűnjön megszorításnak.

Miniszteri biztost nevezett ki vasárnapi hatállyal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására. Egész Európában kevesebbet keresnek a gyengébbik nem klépviselői.

A parlament pénteken elfogadta az új jegybanktörvényt, és átmeneti rendelkezéseket fűzött a jövőre hatályba lépő alaptörvényhez. Így a miniszterelnök által jelölt új alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, hétről kilencre nőhet a monetáris tanács tagjainak száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Az átmeneti törvényben rendelkeztek arról, hogy hozzájárulást kell kiróni, ha a kormánynak a büdzsében nem szereplő mértéken felül fizetési kötelezettsége támad, az Országos Bírósági Hivatal bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti törvény április 25-ét - az új alkotmány kihirdetésének emlékére - az alaptörvény napjává nyilvánította.

A 2012-es költségvetést 299 forintos euróárfolyamon számolják át, és 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak jövőre. A változás miatt 320 milliárd forintot kell előteremteni, amely az Országvédelmi Alap felhasználásával, a még magán-nyugdíjpénztári tagok járulékbefizetéseinek az állami kasszába irányításával, fejezeti tartalékokkal és a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével áll elő - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A végtörlesztésből kimaradók, sőt, a törlesztési nehézségekkel küszködők számára is könnyebbséget jelenthet a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás, amelyet csütörtök délben írtak alá Budapesten. A megállapodás adósok és a bankok mellett az állam is részt vállal a terhekből.

Lemond miniszteri posztjáról Fellegi Tamás, feladatainak sokaságára hivatkozva, mivel az IMF-tárgyalásokra akar összpontosítani. Találgatások szerint ez a kormány átalakítás első lépése lehet. 

Hagyományait megőrizve, de megújult formában, több mint 600 oldalon ad átfogó áttekintést az egyre mélyülő válság hatására is formálódó, átalakuló magyar pénzügyi intézményrendszerről a Magyar Pénzügyi Almanach XXI. évfolyama. Az idei kötetet - a tavalyihoz hasonlóan - a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen szervezett konferencián mutatta be a TAS Kiadó csütörtökön Budapesten.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón ismertette a stabilitási törvényjavaslatot, beszélt az államadósság-csökkentésről, a növekedés irányairól. A tárcavezető kisebb korrekciókat is lehetségesnek tart a parlament által modt tárgyalt 2012-es költségvetésben. Az ellenzéki pártok szerint a miniszter beismerte eddigi gazdaságpolitikája kudarcát.

Magyarországnak konkrét reálgazdasági növekedési tervekre, így iparfejlesztési, mezőgazdasági, és szolgáltatásfejlesztési programokra van szüksége ahhoz, hogy a kedvezőtlen európai gazdasági folyamatok miatt ne essen recesszióba – mondta Orbán Viktor hétfőn Wolfgang Schäuble német szövetségi pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Matolcsy György egy konferencián, amelyen a német pénzügyminiszter is részt vett, arról beszélt, hogy az európai válság legyőzéséhez növekedési fordulatot kell végrehajtani, meg kell határozni egy újraiparosítási koncepciót, oktatási forradalomra, duális szakképzési modellre, demográfiai, valamint foglalkoztatási fordulatra van szükség.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjakról és az igazságszolgáltatási reformról szavaz hétfőn az országgyűlés, amely három héten belül második ötnapos ülését tartja. Kedden a jövő évi költségvetés főszámait határozhatja meg a Ház, bár pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elismerte: nem tartható a 1,5 százalékos növekedési ütem, amelyre a 2012-es költségvetést alapozták. A zárónapon az országgyűlési képviselők választásáról, valamint a javadalmazásukról szóló kormánypárti előterjesztéseket vitatják meg.

Több külföldi lap is cikket jelentetett meg kedden arról, hogy Magyarország az IMF-hez fordult. Véleményük szerint a magyar kormány a piaci nyomás miatt kényszerült erre a lépésre, amely ellentétben áll eddig hirdetett gazdaságfilozófiájával.

Siker a Kárpát-medencében címmel tartott előadást Matolcsy György szombaton Budapesten, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján. A tárcavezető szerint a válság hatására mindenhol veszélybe került a gazdasági növekedés, s Magyarországon az a tét, hogy meg tudjuk-e őrizni a 0 százalék feletti bővülési ütemet. A nemzetgazdasági minisztert az index.hu tudósítása szerint mint „a magyar pénzügypolitika vezénylő tábornokát" konferálták fel, „aki egyenesen a lövészárkokból érkezett".

Amíg nincs a kis- és középvállalkozásokra egységes kedvező adózási rendszer, addig megtartjuk az evát, de felemeljük 40 százalékra – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter,aki szerint a söralátétes adózás az szja esetében lesz jövőre. Adószakértők úgy látják, a 40 százalékos adómérték a jelenleg evázók egy részét visszatereli a normál adózásba. Dönteni minden vállalkozásnak december 1. és 20. között kell.

Ahhoz, hogy jövőre az ország ne süllyedjen a stagnálás szintjére, a gazdaságnak friss tőkére, az új vállalkozásokat segítő hitelekre és bővülő piacokra van szüksége, jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken, a gazdaságfejlesztési és államadósság-konferenciát követő sajtótájékoztatón Zalaegerszegen.

Stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetésnek nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet a némi kritikával élő ÁSZ jó irányba mutatónak tart. Az ellenzék szerint viszont gyengén megalapozott, sőt dilettáns a tervezet, amely súlyos megszorításokat tartalmaz, gazdasági és társadalompolitikai szempontból is elfogadhatatlan, egymillió embernek kedvez, és kilencmilliót magára hagy.

Az adórendszerben keresendő valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint, aki kedd délelőtt a parlamentben a 2012. évi adótörvényekre vonatkozó javaslat expozéjában azt is kifejtette, hogy az európai liberális demokráciák nem állnak készen arra, hogy helytálljanak a globális adóversenyben.

További intézkedések nélkül a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt nehéz lesz teljesíteni a 2012-re kitűzött hivatalos hiánycélt, bár jövőre a magyar költségvetési politika várhatóan markánsan feszesebbé válik, miután a kabinet jelentős lépéseket tett a strukturális hiány csökkentésére, állítják londoni felzárkózó piaci elemzők. Vélekedésükkel egybecseng az Állami Számvevőszék megállapítása is, amely szerint a makrogazdasági mutatók tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása esetén 2012-ben több adóbevételi előirányzat kockázatot hordoz magában. A Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott alapítvány viszont egyenesen arra figyelmeztet, hogy a kormánynak nincs is valós költségvetési javaslata.

A megemelt áfakulcs és az önkormányzatok által kivethető települési adó is szerepel abban az adótörvényeket módosító javaslatban, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyújtott be péntek délután az országgyűlésnek. Nő az önkormányzatok által beszedhető ingatlanadó alapja. A népegészségügyi termékadót szabályozó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, a korábbi termékek közül csak az energiaital adója nem változik, az üdítőitalé, a süteményé, a sós snacké és az ételízesítő emelkedik.

A márciusban ismertetett Széll Kálmán tervhez képest kisebb növekedéssel, magasabb inflációval, több kockázattal számol a kormány, ugyanakkor azt a célját, hogy az államot a hatékonyabb működés érdekében át kell szervezni, csökkenteni kell az államadósságot valamint a deficitcélt továbbra is tartja. Péntek délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette Magyarország 2012-es végleges költségvetési tervezetét. Az adóemelésekből 445 milliárd többletbevételt, kiadási oldalon pedig 303 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmaz a jövő évi büdzsé.

Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden tájékoztatta a kormányfrakció-szövetséget a 2012. évi költségvetési elképzelésekről. A jövő évi büdzsé tervezetét a kormány szerdán véglegesíti, és péntekig a parlament elé terjeszti, közölte a miniszterelnök szóvivője a Fidesz-KDNP frakcióülése közben tartott sajtótájékoztatón.

Az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése, valamint az egészségügyi hozzájárulás emelése a legtöbb „bérből és fizetésből” élőt rosszul fogja érinteni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elkészítette a kompenzációs csomag tervét: kötelező béremelés a versenyszférában, megemelt minimálbér és a 202 ezer forint felett keresők plusz fizetési kötelezettsége szerepel benne. Vagyis – bár nem hívják így – lesz második kulcs, ami lényegileg a Matolcsy gazdaságpolitika legfontosabb elemének fenntarthatóságát vonja kétségbe. A részleteket szeptember 28-ára ígéri a kormány.

Az ellenzéki pártok bár másképpen, de ugyanazt mondják: a jövő évi költségvetés ismét a közepes és alacsony jövedelműeket sújtja, a magas jövedelmeket élvezőknek viszont kedvez, ily módon a 2012. évi büdzsé tervezete az Orbán-kormány eddigi, a jómódúakat privilegizáló politikáját folytatja. Gazdasági szempontból is vannak kétségei az ellenzéknek, amelyeket hazai és külföldi elemzők is többé-kevésbé osztanak. Ugyanakkor a szakemberek pozitívumként hangsúlyozzák a tervezetnek a korábbiaknál realistább szemléletét.

A változások mindenkit másképp fognak érinteni attól függően, hogy mennyit keres és hogy hány gyereke van. Az RSM DTM megvizsgálta, hogy az eddig ismertetett bejelentések milyen hatást gyakorolnak a 2012. évi nettó bérekre.