Orbán Viktor
Fotó: MTI
Azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság - nyilatkozta Orbán Viktor pénteken a növekedési tervről, kifejtve azt is: arra kérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy minden más teendőjét sorolja hátrébb, és a terv elkészítésére fordítsa az erőit. „Kulcskérdés, hogy Matolcsy György sikerrel járjon" - mondta a kormányfő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még pénteken közzétette honlapján közzétett a Magyar Növekedési Tervet.
A dokumentumot ismertető szöveg szerint a következő időszak a növekedésről szól, amelynek középpontjában a hazai gazdaság motorjainak beindítása áll annak érdekében, hogy a kormányprogramban vállalt gazdaságpolitikai célok és az államháztartás egyensúlyi helyzete hosszú távon is biztosított legyen.
Megoldás: importkiváltás a termelésben és a fogyasztásban
Az NGM által közzétett dokumentum rögzíti: „a stabil, fenntartható növekedés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megváltozott világgazdasági környezet függvényében újraértékeljük, felmérjük lehetőségeinket, felülvizsgáljuk céljainkat, és fejlesszük az ehhez szükséges eszközrendszert. A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen. Ezt a szerepet tölti be a Magyar Növekedési Terv."
A leginkább gazdaságtörténeti összegzést - például a „Magyarország újraiparosítása" címszó alatt hazánk iparának elmúlt 150 évét is áttekinti, beleértve az 1950-es évek fejlesztéseit vagy a '60-as, '70-es évek vegyiparának fejlesztését -, valamint helyzetképet felvázoló, térképekkel, korábbi adatokat táblázatokkal és grafikonokkal bemutató bőségesen illusztrált 171 oldalas anyag szerint „addicionális források nélkül a növekedés két forrásból származhat: az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználásából és a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálásából".
sikerrel járjon
Fotó: MTI
A Magyar Növekedési Terv ez utóbbit tűzi ki célul. E cél elérését pedig importkiváltó gazdaságpolitikával a termelésben és importkiváltó gazdaságpolitikával a felhasználásban tervezi. Mindezek alátámasztásául a dokumentum kiemeli: a magyar exportnak nagyon magas az importtartalma egyrészt a nyersanyagigény miatt, másrészt azért, mert az ellátási láncban kevés a versenyképes magyar vállalkozás - ez a termelés importigényére vonatkozó magyarázat -, emellett „a háztartási fogyasztás és a beruházási források kiemelkedő mértékben külső behozatalra irányulnak, ami rontja a növekedési kiláétásainkat, és csorbítja a belső keresletet javítani hivatott gazdaságpolitika hatásosságát". A Magyar Növekedési Terv elképzelése szerint a fogyasztói tudatosság növelésével a hazai kersletet egyre nagyobb mértékben lehet hazai kínálattal kielégíteni, ezt szolgálhatja a versenyképes hazai vállalkozások piacra lépése, piaci terjeszkedése, mindebből követklezően harmadikként az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése is a növekedés szolgálatába állítható.
A növekedés ágazati súlypontjai és motorjai
A növekedési tervben az NGM nem ad közre a következő évekre szóló új GDP prognózist, miközben közli az Európai Bizottság 2012. évi előrejelzését, amely szerint Magyarország az eurózóna átlagának megfelelő 0,5 százalékos növekedést produkál jövőre. A 2012-es költségvetés viszont a bruttó hazai termék 1,5 százalékos növekedésével számol, amely romló külpiaci konjunktúra alapján felülvizsgálatra szorulhat. A növekedési tervre azért van szükség, hogy aktív gazdaságpolitikai beavatkozásokkal az ország már rövid távon is növelni tudja a gazdaság teljesítményét - rögzíti a 177 oldalas tanulmányban az NGM. A növekedési terv célja nem pusztán a gazdaság motorjainak beindítása, a gazdaság fejlesztése, de kiemelt célként jelenik meg, hogy „földrajzi adottságainkat kihasználva, hazánk regionális centrummá, regionális csomóponttá váljon."
Varga Mihály (2001–2002) elmondta: gazdasági növekedés beindítása nagyon fontos kérdés, bár a külső környezet ezt nem segíti. A növekedés beindítását segíti az Új Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv és a januárban induló Start Közmunkaprogram, át kell alakítani a szociális és nyugdíjellátó rendszert, ösztönözni kell a foglalkoztatást. Fontos tényező, hogy Magyarország tartsa az Európai Bizottság által 2012-re jelzett 2,8 százalékos államháztartási hiányt.
Járai Zsigmond (1998-2000) rámutatott: a jó gazdaság alapja a fegyelmezett pénzügypolitika, amelynek a növekedés feltételeit kell biztosítania. A lassuló európai gazdaságban szűk Magyarország mozgástere, most kellene többet költeni, az adósságnövekedés árán is a vállalkozásokba kellene pénzt pumpálni, de erre nincs lehetőség a korábbi évek pénzügyi fegyelmezetlensége miatt. A következő években jelentős növekedés nem várható, inkább lassulásra lehet számítani.
László Csaba (2002–2004) szerint jelenleg gondot jelent, hogy romlott a gazdasági növekedés feltételrendszere, a befektetői bizalom, a bankszektor finanszírozó képessége csökkent. A befektetői bizalom erősödne, ha ismert lenne a várható IFM-megállapodás fő iránya.
Draskovics Tibor (2004–2005) szerint az elmúlt évek intézkedései nemcsak a pénzügyi helyzetet rontották, de sok illúziót is tápláltak a társadalomban. Úgy ítélte meg: 2013-ra nehezen megoldható helyzet áll elő azzal, hogy a válságadót ki kell vezetni, egyszeri bevétele nem lesz a költségvetésnek, így kellene fenntartani az egyensúlyt.
Veres János (2005–2009) szerint az államadósság misztifikált probléma, mert a magyar adósság szintje nem tér el az EU tagországainak átlagától. Azt is elmondta: a nem ortodox eszközök nem váltották be a reményeket, a hagyományos eszközökhöz kell visszatérni. A különadók bevezetése visszavetette a magyarországi külföldi befektetéseket, pedig az országnak szüksége lenne erre a tőkére.
A növekedési terv ágazati súlypontjai címszó alatt - ide egyébként a dokumentum 68. oldalán érkezünk el - a Magyar Növekedési terv a munkahelyteremtő iparágakat veszi számba, ezek pedig: a szolgáltatóközpontok, az elektronika, a járműipar és egyéb feldolgozóipari szektorok (faipar, gépgyártás, csomagolóanyag- és papíriopar, építőanyag-ipar, üvegipar, hiladékfeldolgozás stb.), a turizmus, az élelmiszeripar, és a logisztika. A munkahelyteremtő iparágak után a magas hozzáadott értéket képviselő iparágak felsorolása következik, ilyenek: a K+F, az IKT, a biotechnológia, a gyógyszeripar, az orvosiműszer-gyártás, a megújuló energia, a kézmű- és dizájnipar.
A növekedés motorjai - vállalatcsoportok fejezet alatt a dokumentum bő felsorolást tartalmaz, sorra veszi az iparági jelentőségű vállalatokat a vegyiparban, a kereskedelemben,, a informatikában, gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, a távközlésben, az energetikában, az építőiparban - amelyről azért megállapítja, hogy a válság nagy vesztese -, az elektronikában, a járműgyártásban, a turizmusban.
Versenyképességi cél: Magyarország öt éven belül a legjobb tíz EU tagállam között legyen
A tanulmány kiemelten foglalkozik Magyarország versenyképességi programjával, amely azt a középtávú célt tűzi ki, hogy a három legelfogadottabb nemzetközi versenyképességi rangsorban Magyarország három éven belül a legjobb 15 uniós tagállam és ezzel párhuzamosan a három legjobb kelet-közép-európai EU-tagállam között legyen. A versenyképességi program hosszabb távú célja, hogy Magyarország öt éven belül mindhárom rangsorban a legjobb tíz EU tagállam között legyen - áll az NGM által közzétett növekedési tervben.
A befektetői kedv növelése érdekében tett intézkedéseket is felsorolja a konzultációs anyag. Új intézkedésekről nem szól, de leszögezi: a Magyar Növekedési Terv célja, hogy olyan termelő beruházások jöjjenek az országba, amelyek a hazai kkv-k részére is további beszállításokat generálnak, munkahelyeket létesítenek, vagy új technológiát, innovatív megoldásokat, modern termelésikultúrát hoznak Magyarországra. Ennek érdekében kerül sor „a befektetői támogatási rendszer finomhangolására, amelyben az új szempontoknak megfelelő befektetések további pénzügyi támogatása biztosított". A célok: stratégiai szemléletmód érvényesítése a támogatási rendszer továbbfejlesztése és átalakítása során; a beruházásoknak az elmaradottabb tértségekbe történő terelése; az újrabefektetések növelése, a hazai kkv-háttéripar erősítése, a kisebb befektetők vonzására is alkalmas befektetésösztönzési rendszer kialakítása, az új, nagybefektető országok terjeszkedésében rejlő lehetőségek jobb kihasználása; a súlyponti ágazatok kiemelt kezelése.
A dokumentum leszögezi: „A célok eléréséhez szükséges a befektetésösztönzési politika finomhangolása, amely a beruházások hatásvizsgálatán keresztül a rövid távú költségvetési szemlélet helyett a teljes nemzetgazdaságra gyakorolt, hosszabb távú, stratégiai célokra helyezi a hangsúlyt."
