Megint a vállalkozásokon csattanhat az ostor

Nem megalapozott a GDP jövő évre tervezett növekedése, a tervezett adómódosítások nem ismertek, így a költségvetési bevételek is bizonytalanok, ráadásul az eddigi ismert kormányzati elképzelések a gazdasági szereplők viselkedését is jelentősen befolyásolhatják. Erre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács (KT) is udvariasan, de határozottan - egyéb buktatókra is rávilágítva - figyelmeztetett, és az ellenzéki pártok is, bár sarkosabban fogalmazva, ugyanígy vélekedtek.

Kovács Árpád és Matolcsy György
Kép: MTI

Az emelkedés költségvetése

Matolcsy György viszont nem így gondolja. A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2013. évi büdzsé az emelkedés költségvetése lesz, mivel csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációjára épül, s több mint 100 ezer új munkahelyet hoz létre. A tárcavezető a 2013-as büdzséről szóló országgyűlési vitát megnyitó expozéjában azt mondta, hogy ez a beruházási fordulatra épít, és megfelelő forrásokat is biztosít ehhez: az idei mintegy 1400-1600 milliárd forint után 2013-ban 2000 milliárd forint kötüli fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) mögé. Az ÁSZ múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint viszont kockázatot jelent a jövő évi költségvetésben, hogy az európai uniós források felhasználása elmarad a 2012-es időarányos teljesítéstől, és emlékeztetett arra, hogy a jóváhagyott keretet legkésőbb 2013. végéig le kell kötni.

A miniszter szerint a büdzsé segíti a vállalkozásokat a munkahelyek megőrzésében és újak megteremtésében, s abban is segít, hogy „2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő". Matolcsy elmondta: a kormány a tervezetben 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, de a költségvetés a kamatkiadásoktól megtisztítva 2 százalékos többletet mutatna.

Domokos László

Számos kockázat a bevételi és a kiadási oldalon is

Domokos László, az ÁSZ elnöke a vitában felszólalva ismertette a testület már korábban nyilvánosságra hozott észrevételeit, miszerint a javaslat - bár a hiánycélja tartható - számos kockázatot tartalmaz a bevételi és a kiadási oldalon is. Bevételi oldalon a problémák elsősorban a tervezett új adónemeknél jelentkeznek. A számvevőszék szerint a büdzsében előirányzott adóbevételeknek csak az 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka csak részben alátámasztott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, mert nincs meg a megfelelő jogi-számszaki háttere, és ezekből a számvevőszék becslése alapján a tervezettnél kevesebb bevétel várható. A csak részben alátámasztott tételek közé sorolta a társasági adót, a gépjárműadót, a játékadót, a biztosítási adót, a távközlési adót és a lakossági illetékeket, viszont a cégautóadó, az eva, a hitelintézeti járadék a nem megalapozottak között található, ugyanúgy, mint a fogyasztáshoz kapcsolt adók közül a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, a lakossági befizetéseken belül pedig a személyi jövedelemadó és az elektronikus útdíj is.

A regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, a személyi jövedelemadó és az elektronikus útdíjból befolyó összgek nem megalapozottak az ÁSZ véleménye szerint.

Domokos László kiemelte: az szja tervezett bevétele ugyan 33,9 milliárddal alacsonyabb az idei tervezettnél, de az ÁSZ szerint a kormányzat ez évre vonatkozó számításai nem helyesek, a jövő évi számítások pedig ezeken alapulnak. A pénzügyi tranzakciós adó esetében még nem készült el a jogszabály, ráadásul a megemelt tervezett bevétel eléri az éves GDP közel 1 százalékát, ami akkora mérték, hogy a gazdasági szereplők magatartását is megváltoztathatja, és így hatással lehet a költségvetési célok elérésére. Az ÁSZ-elnök szerint akár rejtett költségvetési tartaléknak is tekinthető, hogy a költségvetés nem számol a Magyarország és a Nemzetközi Valutalap, illetve az Európai Unió közötti tervezett megállapodással, ami, ha létrejön, jelentősen csökkentheti a kiadási oldalon a kamatterheket. (A Policy Agenda elemzése szerint pedig épp ez kell majd ahhoz, hogy tarthatók legyenek a számok.)

A tervezettnél kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv is jöhet

A GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél, de a kijelölt hiánycél tartását teljesíthetőnek tartják, mondta el felszólalásában Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, ismertetve a testületnek a 2013-as költségvetéssel kapcsolatos, június elején közzétett véleményét. A KT elnöke - bár a makrogazdasági prognózisról fennmaradt a véleménykülönbség a kormány és a Költségvetési Tanács között - fontos fejleménynek tartotta, hogy a kabinet a tanács javaslatára megemelte az Országvédelmi Alapot, de a tartalékok még így sem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben egy a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv megvalósulására. Kovács Árpád szerint ezért az sem zárható ki, hogy további kismértékű hiánycsökkentő lépéseket is meg kell tenni.

A költségvetési törvény-javaslat nem számol az
új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.

Az elnök kifejtette azt is, hogy a stabilitás megőrzése érdekében hozott intézkedések egy része gyengíti a gazdaság dinamizálásnak lehetőségeit, és számolni kell az euróválság esetleges mélyülésével is, ami a tervezett 1,6 százalékos növekedésnél jóval kisebb GDP-bővülést jelenthet. A KT is úgy véli - és ez egybecseng az ÁSZ véleményével -, hogy a törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala és alátámasztottsága nem mindig megfelelő. Az elnök példaként említette, hogy a kormány úgy épít a tervezett jelentős tranzakciósilleték-bevételekre, hogy az új teher konkrét formája még nem ismert. Kovács Árpád szerint is az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán is, a törvényjavaslat viszont nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.

Pártvélemények

A parlamenti vitában a költségvetési bizottság fideszes előadója, Puskás Imre hangsúlyozta: a kormánypártok kiemelt célként kezelik a munkahelyek teremtését és megőrzését is, ezért is szerepel a költségvetési javaslatban 2013-ra 100 ezer új munkahely létrehozása. A versenyképesség növelése érdekében hozott döntések között szólt a társasági adó 19-ről 10 százalékra csökkentéséről, valamint az adminisztrációs terhek mérsékléséről, amely a tervezet szerint 105 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál. Puskás szerint a kormány olyan új adónemeket vezet be, amelyek hosszú távon teszik kiszámíthatóvá a költségvetést.

Se Orbán, se Matolcsy

Az expozék elhangzása után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter távozott az országgyűlés plenáris üléséről, Orbán Viktor miniszterelnök meg sem jelent, egyedül Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára képviselte a kormányt költségvetési vitában, a Fidesz-KDNP frakció padsoraiban pedig mindössze 15-20 képviselő ült – tette szóvá az MTI híradása szerint a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét ismertető három ellenzéki felszólaló, Nyikos László, Szekeres Imre és Vágó Gábor.

Az ellenzék nem osztozott a kormánypártok optimizmusában. Az MSZP képviselője, Szekeres Imre szerint a 2013. évi költségvetés és a hozzá kapcsolódó törvények semmilyen érdemi választ nem adnak az ország hatalmas problémáira. Többek között arra, hogy ma kevesebb embernek van munkája mint 2010-ben, a reálbér 4 százalékkal csökkent, az adóterhelés 38 százalék, és jövőre is nőni fog, a gazdaság stagnál és visszaesik, leálltak a beruházások, az infláció 5 százalék felett van, a kisvállalkozások kiadásai havi szinten nőnek, a nem fizető adósok száma nem csökken, a fiatalok 40 százaléka el akarja hagyni az országot, és 4 millióan élnek a létminimum alatt. Véleménye szerint irreális, hogy a gazdaság 2013-ban a benyújtott költségvetés alapján működőképes legyen. Nyikos László a Jobbik részéről felvetette: miért erőlteti a kormány a 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt, amikor a 3 százaléknál alacsonyabb követelmények akár a 2,7 százalékos mérték is megfelelne, amellyel 120 milliárd forintot nyerne a költségvetés? Az LMP-s Vágó Gábor szerint ezzel a költségvetéssel az ország „tovább menetel a zsákutcába", a kormány pedig továbbra is illúziókat kerget: 100 ezer új munkahelyet tervez, miközben idén csökkent a foglalkoztatás, és nem változnak a feltételek, a GDP-növekedés nem megalapozott, ahogyan az új adónemek bevezetése is különösen magas kockázatot jelent.

Tóth Csaba szocialista képviselő szerint a kis- és középvállalkozások is fizetik a hibás gazdaságpolitika árát, növekednek a terheik, finanszírozási gondokkal küszködnek, szűkül a piacuk, és bizonytalan a környezetük. A politikus szerint bár kevesebb az adónem, de nagyobb a teher, sok kkv-nak semmilyen könnyebbséget nem hozott a társaságiadó-csökkentés, és az áfa-változások is rontották a vállalkozások helyzetét.

Katasztrofális perspektívák?

Sürgős gazdaságpolitikai fordulatra van szükség Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora és Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint. A két neves közgazdász a Menedzserek Országos Szövetségének Boksz Utca elnevezésű rendezvénysorozatának múlt heti Magyarország, hogyan tovább című eseményén vitázott.

Bod Péter Ákos szerint az Orbán-kormány reménye, miszerint a gazdaságpolitikájának gerincét adó elképzelésektől – hogy nem alkalmaz megszorításokat, adóreformot és foglalkoztatásbővítést hajt végre, s növeli az állam szerepét – beindul a gazdaság, nem vált valóra, és az aktív állam által támogatni kívánt hazai kis- és középvállalatok megerősödése sem következett be. Növekedés idén sem lesz, a 2013-as költségvetésben előrejelzett 1,6 százalékos GDP-bővülés pedig erősen kétséges.

Vértes András szerint a mai magyar helyzetet a gazdaság kiszámíthatatlansága, teljes jogbizonytalanság és hibás gazdaságpolitika jellemzi, és ebből a hármasból még a hibás gazdaságpolitika a legkisebb baj. A kormány gazdaságpolitikája egy pontra koncentrál: mindenáron és bármilyen eszközzel, de betartja a 3 százalék alatti deficitet. Mindez azonban gúzsba köti és recesszióba viszi a magyar gazdaságot. A GKI elnöke szerint Magyarország középtávú perspektívái katasztrofálisak, ha ez a helyzet nem változik meg. Vértes az ország állapotának illusztrálására néhány adatot is mondott: az unióhoz velünk egy időben csatlakozott országok főbb mutatói mind a válság előtti szint körül vannak, nő a hitelállományuk, míg a magyar hitelállomány súlyosan csökken. Magyarországon az utolsó „békeévhez”, 2007-hez viszonyítva a GDP 4,7 százalékkal kevesebb, a lakossági fogyasztás 10, a beruházás 18 százalékkal csökkent. A beruházási ráta 16 százalékos, a régióban nincs 20 százalék alatti adat. A 3 százalék alatti államháztartási hiány az egyetlen jó mutatónk, az összes többi nem az, és legjobb esetben is nulla százalék lesz 2012–2013-ban együttesen a GDP alakulása, ami azt jelenti, hogy a 2011 és 2014 közötti négy évben összesen 4 százalék lesz a GDP-bővülés, de ehhez is 2014-ben már 2 százalék feletti növekedés kellene. A GDP-arányos adóterhelés pedig már idén magasabb, mint 2010-ben, az Orbán-kormány indulásakor volt.

A kis- és középvállalkozások az ígéretek ellenére semmilyen előnyt nem élveztek, hangsúlyozta Vértes András. A kkv-szektor szenved, csődhelyzetben van, már nem csak a tartalékait, hanem a vagyonát éli fel. Bod Péter Ákos szerint ha a benyújtott költségvetés marad, rosszabbodik a helyzet, s ha valóban meglépik a bankadót, akkor 2013-ban sem lesz növekedés. Ráadásul az ebből tervezett bevétel mértéke nem reális, így a be nem folyó bevételeket pótolni kell, és Vértes szerint ennek szenvedő alanyai a kis- és középvállalkozások lesznek, eszköze pedig az eva „megnyomorítása” és a már a Széll Kálmán Terv 2.0-ban előrevetített új egyszerű adónem, amiről gyakorlatilag semmit nem lehet tudni.