Költségvetési Tanács: a megemelt hiánycél tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat.

Véleményt mondott a jövő évi költségvetésről a Költségvetési Tanács.

A KT közzétette véleményét, amelyet a kormánynak is megküld majd.

Az uniós finanszírozás késedelmessége jelenti a legnagyobb kockázatot a 2015-ös költségvetésre a Költségvetési Tanács (KT) friss, az Állami Számvevőszék számára készített jelentése szerint, de a norvég pénz is hiányzik.

Nincs szükség adóemelésre a kelet-közép-európai országokban, ha kitartanak a növekedést támogató politika mellett, és a kiadások reálnövekedési ütemét egy százalék alatt tartják – áll az Erste Group hétfőn publikált elemzésében, amelynek többek között az az egyik megállapítása, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia profitálhat az EU „hatos csomagjából”, s így csökkenhet az „önsorsrontó megszorítások” veszélye.

A jegybanki tranzakciós adóval kapcsolatos számokat elfogadja a Költségvetési Tanács, de vannak olyan intézkedések, amelyek bevételeivel kapcsolatban további számításokat kérnek az adóhivataltól - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatos háttér-információkról és számításokról konzultált csütörtökön Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Naszvadi Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral.

Elkészítette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó háttér-információkat és számításokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Költségvetési Tanács által kért dokumentumokról a tárca és a tanács között további megbeszélésre kerül sor.

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

Augusztus 20-ra vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy eljuttatja a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzséhez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó hatástanulmányokat.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

Félő, hogy megint a vállalkozásoknak kell majd viselniük annak a terheit, hogy a 2013. évi költségvetésben tervezett bevételek nem megalapozottak, így tőlük szedhetik majd be a büdzséből hiányzó összegeket. A befolyó pénzek prognosztizált mértékét nemcsak közgazdászok és az ellenzéki pártok vitatják, hanem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is. Egyedül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendületlenül optimista a 2013. évi költségvetést és az ország előtt álló perspektívákat illetően, a jövő évi büdzséről szóló általános vita megkezdése előtti expozéja az országgyűlés szerdai plenáris ülésén is erről tanúskodott.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ugyanakkor 168 milliárd forinttal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege.

A múlt héten benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A Policy Agenda által készített elemzés szerint már az ebben szereplő hiánycélt is csak akkor lehet tartani, ha rendelkezik az ország pénzügyi védőhálóval, és nincsen újabb krízis Európában, míg a gazdasági növekedés feltételeit ez a költségvetés továbbra sem biztosítja.

Növekvő GDP, bővülő beruházás és foglalkoztatás, dinamikusan fejlődő export és import, csökkenő infláció - a gazdasági tárca ezzel számol a jövő évi költségvetési tervezetben. A központi büdzsé véleményezésére hivatott Költségvetési Tanács szerint a prognózis túl optimista, a testület úgy véli, hogy a növekedési és finanszírozási kockázatok miatt további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. Matolcsy György ma délután mutatja be a költségvetést, amit a kormány holnap nyújt be a parlamentnek. A 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szokatlanul korán, ősz helyett már az első félév végén a honatyák elé kerül.