A Költségvetési Tanács azért kért újabb információkat, mert ugyan véleményezte a júniusban benyújtott 2013-as büdzsé tervezetet, amelyhez tett észrevételeit figyelembe is vették a képviselők, ám közben a Parlament több, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát, valamint az adórendszert módosító javaslatot fogadott el. Ennek nyomán alapjaiban változtak meg a 2013-as költségvetés sarokszámai és a büdzsé tervezet teljesen más lett, mint amit a tanács korábban vizsgált.
A Költségvetési Tanács szerint a tranzakciós adó átalakítása, a kisvállalati adó és a tételes vállalati adózás bevezetése, valamint a munkáltatói járulékterheket érintő változások nyomán alaposan átalakul a vállalatokat terhelő adók rendszere. Ezek pedig hatással lehetnek a jövő évi költségvetési hiányra, viszont ez már csak részletes hatástanulmányok alapján ítélhet ő meg.
A költségvetés az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításából a GDP több mint fél százalékát kitevő többletbevétellel számol. A jelentős hatékonyságjavulást alátámasztó intézkedési tervek azonban nem ismertek. Ezért a tanács fontosnak tartja, hogy a szükséges információk birtokában formáljon véleményt ezekről a folyamatokról is.
Az Országgyűlés nem sokkal ezután, várhatóan már szeptemberben elfogadhatja a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot (részletesen itt olvashat róla), amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad. A terv részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. Az új adózási formával kapcsolatban számos különféle véleményt látott napvilágot, az RSM DTM szakértője szerint nem biztos, hogy megéri, de más vélemény szerint az egyéni vállalkozók számára előnyös lehet a változás.
A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet. Ezzel kapcsolatban kritika is megfogalmazódott, ezért például még nem látható, hogy az MNB megadóztatása része lesz-e.