Önsorsrontó megszorítások - nem muszáj

Nincs szükség adóemelésre a kelet-közép-európai országokban, ha kitartanak a növekedést támogató politika mellett, és a kiadások reálnövekedési ütemét egy százalék alatt tartják – áll az Erste Group hétfőn publikált elemzésében, amelynek többek között az az egyik megállapítása, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia profitálhat az EU „hatos csomagjából”, s így csökkenhet az „önsorsrontó megszorítások” veszélye.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

A hatos csomag
Az uniós gazdasági kormányzást megalapozó csomag eszközrendszere alkalmas arra, hogy kikényszerítse a tagállamoktól a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint más makrogazdasági egyensúlytalanságok elleni fellépést. A csomag bővíti a szankciós lehetőségeket a pénzügyi fegyelmet megszegő tagországok ellen. A csomag hozzájárul a gazdasági statisztikák pontosságának és átláthatóságának javításához is.
Előnyt kovácsolhatnak a kelet-közép-európai ötök (CEE5) – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia – a 2011 őszén elfogadott európai uniós költségvetési „hatos csomagból” az Erste Group hétfőn kiadott „Fiskális szabályok Kelet-Közép-Európában” címet viselő friss elemzése szerint. Másfél éve, a csomag megszavazásakor Olli Rehn uniós pénzügyi biztos is kiemelte: ezek a jogszabályok a fokozott pénzügyi fegyelem megkövetelése mellett gyorsabb gazdasági növekedésre is lehetőséget adnak.

Nagyobb mozgástér és védelem

A hatos csomag az úgynevezett uniós gazdasági kormányzás kialakítását – azaz a tagországok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolását – célozza, elsősorban újabb államadósság-válságok megelőzése és a nem megfontolt költségvetési gazdálkodás megfékezése érdekében.

                  Bruttó államadósság a GDP százalékában

Visszaesés idején nagyobb mozgásteret hagynak a kelet-közép-európai tagállamok számára a csomagban meghatározott strukturális kritériumok, ezáltal csökken az „önsorsrontó megszorítások” veszélye Juraj Kotian, az Erste Group makroelemzési osztályának vezetője szerint. A hatos csomag által meghatározott strukturális referenciaértékek ugyanis figyelembe veszik a gazdaság ciklikusságát, emiatt kevésbé ártalmasak a növekedés szempontjából, mint a korábban alkalmazott nominális célértékek, amelyek például a költségvetési deficitnek a GDP-hez mért arányát tekintve kemény korlátot jelentenek, azonban – miután a gazdaság ciklikusságát nem veszik figyelembe – nem tükrözik a költségvetés valós helyzetét.

Az új szabályok hatékony védelmet jelentenek az államháztartás számára a „bőség évei” alatt történő túlköltekezéssel szemben is, hiszen éppen ez jelentette a szóban forgó államok esetében a költségvetési hiány elszaladását.

Kép: pixabay

Ha van növekedés, nem kell adót emelni

Nincs szükség adóemelésre sem, ha ezek az országok kitartanak a növekedést támogató politika mellett, és a kiadások reálnövekedési ütemét egy százalék alatt tartják – állítja az Erste elemzője. Az elemzés itt csak Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát említi mint más EU-tagállamoknál nagyobb növekedési potenciállal és alacsonyabb adósságrátával rendelkezőket, amelyeknek költségvetése ezért a kiadások nagyobb mértékű bővülését viseli el, s amelyeknek az egészségügyi és nyugdíj-kiadásokkal, a munkaerő-piaci reformokkal, valamint a beruházási költségekkel kapcsolatban elérhető kiadáscsökkentés terén is jelentős a mozgásterük. Juraj Kotian szerint mindez várhatóan arra ösztönzi őket, hogy növekedés-központú gazdaságpolitikát folytassanak.

Mindenkit érint a túlzottdeficit-eljárás

EU-pénzek ideiglenes felfüggesztésének veszélye komoly motivációs tényezőt jelent, de a CEE5 államok ugyanakkor elkötelezettek a GDP-arányosan 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése iránt is, így várhatóan 2014 végéig kikerülnek a túlzottdeficit-eljárás alól – véli az Erste-elemzés, de elképzelhető, hogy egyikük-másikuk egyéves hosszabbítást céloz meg az euróövezet visszaesésének ürügyén.

Magyarország már idén nyáron kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól az elemzés szerint, kivéve, ha az Európai Bizottság Tavaszi előrejelzés című jelentésében a 2013–2014-re várható GDP-arányos hiány mértékét 3 százalék fölé prognosztizálja a politika változatlansága és egyes ideiglenes intézkedések hatásának kifutása miatt. A 2012. évi jelentős költségvetési javulás miatt ez az egyetlen veszély, ezt elkerülendő a magyar kormány a második negyedévben tartósabb költségvetési konszolidációs intézkedéseket jelenthet be. Varga Mihály pénzügyminiszter kedden 10 órakor ismerteti az aktuális konvergenciaprogramot.

Költségvetés és tanács
Az Erste Group elemzése részletesen ismerteti az egyes országok a költségvetésnek korlátokat szabó szabályozását, így a magyar rendelkezéseket is, amelyeket összetettnek és töredezettnek tart, miután egy részük az alaptörvényben, más részük a stabilitási törvényben szerepel. Sorra veszi a szabályozás elemeit és hatályosságukat is, ismertetve az idei és a jövő évi tervezett 2,7, illetve 2,2 százalékos hiánycélt. A Költségvetési Tanácsnak az elemzés szerint erős a pozíciója a költségvetési keretszámokat tekintve, így képes hatást gyakorolni a költségvetési politikára. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy a tanácsot 2010-ben átalakították, és azóta nem rendelkezik saját alkalmazotti állománnyal, emellett a három tagú testületből ketten a jelenlegi kormányzó párt korábbi tagjai.
A költségvetés lazítására figyelni kell

A hatos csomag értelmében a 3 százalékos deficitcél elérése után is folytatniuk kell a CEE5 államoknak a strukturális konszolidációt. Az eljárás alól kikerülve azonban – mint eurózónán kívüli tagállamoknak – már nem kell szembenézniük a pénzügyi szankciók veszélyével abban az esetben, ha nem felelnek meg a strukturális szabályoknak, ez viszont lehetőséget teremt a költségvetési lazításra.

A kelet-közép-európai államokban bevezetett az államadósság-stop rendkívül fontos szerepet kap az eljárás utáni időkre. Bár ezek az intézkedések nem minden esetben felelnek meg teljesen az új strukturális referenciaértékeknek, de a közvélemény számára elszámoltathatóvá teszi a politikusokat, s talán az EU-szabályoknál nagyobb mértékben hívja fel a figyelmüket a költségvetési fegyelem fontosságára – hívja fel a figyelmet Kotian, kiemelve, hogy az adósságstop szabályai a strukturális referenciaértékeket kiegészítő intézkedésként is tekinthetők, így részben helyettesíthetik a hatos csomagból és a fiskális paktumból származó adósságcsökkentési szabályt.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo