Nem áll le, csak lassít az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal az alapkamatot. A testület ezzel zsinórban tizenkettedszer vágta a rátát, amely eredményeként az elmúlt egy évben 7 százalékról 4 százalékra süllyedt a mutató. A piacok hetek óta találgatták meddig tarthat az enyhítés, Matolcsy György jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő tájékoztatón adott erről iránymutatást.

2013. július 23.

Piac&Profit

A kamatmeghatározó ülés után kiadott közleményében a monetáris tanács hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzügyi piaci környezet a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatják. Arról, hogy ez pontosan mit jelenthet Matolcsy György beszélt. A jegybankelnök az MTI tudósítása szerint úgy nyilatkozott: várható, hogy kisebb lépésekben, esetleg 10 bázispontonként mérséklik 3-3,5 százalékos szintig a jegybanki alapkamatot.

Változik a monetáris politika kerete

A kamatcsökkentési folyamatban ezután változik a monetáris politika kerete a jegybankelnök beszámolója alapján. Ebben az infláció középtávú alakulása mellett a döntéseket befolyásolják majd a pénzügyi stabilitást jellemző mutatók. Ezek között a jegybankelnök egyebek mellett az államadósságot, a vállalati forint- és devizaadósságot, a folyó fizetési mérleg pozitív változását említette, jelezte továbbá, hogy figyelembe veszik, ha az államháztartás hiánya 3 százalék alatt marad, szempontot jelent az árfolyam, illetve a reálkamatok alakulása, vagy például a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója is.

Lehet tere a további enyhítésnek, de vannak kockázatok

Kedvező körülmények esetén lehetségesnek látják az alapkamat további csökkentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik azonban a kamatvágás kockázataira is figyelmeztetnek.

Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzési osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 4 százalékos szint elérésével a magyar alapkamat további csökkentése változatlan külső finanszírozási környezet mellett esetleg már vállalhatatlanul felerősítené a pénzügyi stabilitási kockázatokat, mivel jelentős extra nyomást helyezne a forintra.

Hasonlóan vélekedett Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank makroelemzője kiemelte, hogy a számottevő külső adósság miatt szükség van bizonyos szintű kamatprémiumra. Jelezte továbbá: bonyolítja a helyzetet, hogy újabb devizahiteles programon gondolkozik a kormány, és ez megbolygathatja a piaci nyugalmat.

Az EKB-t például véve a reálgazdaság alakulását is a mostaninál jobban követik majd, így azt reméli a jegybankelnök, hogy a monetáris politika révén is megerősödik a gazdasági növekedés. Mindezzel együtt az MNB a jövőben is óvatos, konzervatív monetáris politikát folytat majd a jegybankelnök iránymutatása alapján.

Alacsony marad az inflációs nyomás

A júliusi kamatcsökkentő döntést azzal indokolta a tanács, hogy az elmúlt hónapban a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesült, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A testület a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon. (A KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint a májusi 1,8 százalékról 1,9 százalékra gyorsult júniusban az infláció.) Az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat, így a 3 százalékos inflációs cél elérését lazább monetáris politika is biztosítja.

A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult - figyelmeztet a közlemény, hangsúlyozva, hogy a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. Ezen a területen - a monetáris tanács értékelése szerint - jelentős ingadozása volt jellemző az elmúlt hónapban a globális pénzügyi piacokon. A hazai kockázati mutatók azonban ilyen nemzetközi pénzügyi környezetben is mérséklődtek, és jelentős hazai eszközeladások nem voltak. A globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása és a világgazdasági növekedési kilátások bizonytalansága továbbra is kockázatot jelent, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja a testület közleménye alapján.

Kikerülhetünk az idén a recesszióból

A monetáris tanács helyzetértékelése szerint idén a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból. A növekedést meghatározó alapfolyamatokban egyelőre nem történt érdemi elmozdulás: a globális konjunkturális kilátások gyengék, miközben a belföldi kereslet bővülését az óvatossági megfontolások korlátozzák. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható.

Véleményvezér