Ismét Magyarországon járt az IMF delegációja, ám most nem a több mint egy éve húzódó újabb magyar hitelfelvétel volt a téma, bár Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter egy tavalyi, december közepi üzleti konferencián arról beszélt, hogy a látogatás alkalmával akár hivatalos tárgyalásokra is sor kerülhet majd e témában. Irina Ivascsenko,az IMF budapesti irodájának vezetője azonban még aznap jelezte, hogy az IMF-delegáció január 16. és 28. között nem a hiteltárgyalások miatt érkezik: a szervezet szakértői a Magyarországról szóló éves országjelentés előkészítését, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzését végzik majd el. Az NGM hétfői közleménye szerint a Nemzetközi Valutalap és az Európai Bizottság delegációja éves gazdaságpolitikai konzultációja keretében találkozott a magyar kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF vezetőivel és szakértőivel, valamint a pénzügyi szektor egyes szereplőivel. A felek a látogatás részeként egyeztetést folytattak a 2013-as téli gazdasági előrejelzésről is.( Az Európai Bizottságnak a látogatással kapcsolatban kiadott közleményét lásd keretes írásunkban! )
IMF: új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon
A NGM leszögezi: a kormány által megtett lépések nem egyszeri jellegűek – vagyis nemcsak egy-egy év gazdálkodását stabilizálják –, hanem hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát. A hiány 3 százalék alatt tartása folytatódik, mivel Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett – olvasható a tárca közleményében.
Az IMF szerint viszont új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a növekedés és a bizalom elősegítéséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához – áll a Nemzetközi Valutaalap magyarországi, a négyes cikkely szerinti országlátogatását végző delegációjának hétfőn kiadott közleményében.
A szervezet szerint az államháztartási hiány jelentősen csökkent 2012-ben, de az ezt eredményező intézkedések rontották a beruházási környezetet. A jelenleg követett gazdaságpolitikát előrevetítve a delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban már 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következő években is 3 százalék fölötti deficitre számít. Így a szervezet szerint az államadósság szintje az elkövetkező években a GDP 78 százalékán ragad. A valutaalap úgy véli, 2015-re 2 százalék alá kell csökkenteni a GDP-arányos hiányt, hogy az adósságpálya stabilan csökkenő pályára álljon.
A delegáció a 2012. évi 1,5 százalékos visszaesés után 2013-ban a magyar GDP stagnálására számít. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást – szögezi le a közlemény, amely ehhez azt is hozzáfűzi, hogy a jelenleg kialakult kedvező külpiaci helyzet jó alkalom arra, hogy a magyar hatóságok végrehajtsák a szükséges korrekciós intézkedéseket.
Magyarország potenciális növekedési üteme, amely jelenleg 0 körül van, és középtávon 1-1,5 százalék körül lehet, komoly aggodalomra ad okot. A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a vállalatok esélyegyenlőségének biztosítása és a strukturális reformok végrehajtása elengedhetetlen a gyorsabb növekedési ütem és a nagyobb a magasabb életszínvonal biztosításához.
A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF megjegyezte: több egymást követő kamatvágás után a további enyhítésről csak nagy óvatossággal szabad dönteni, mert az infláció továbbra sincs kellően lehorgonyozva, és az is részben az energiaár-csökkentésnek köszönhető, hogy idén várhatóan 3,5 százalékra csökken az infláció. A valutaalap szerint érthető az az óhaj, hogy a monetáris politikával elősegítsék a belső kereslet növekedését, de – mint írják – „az alacsonyabb alapkamatnak aligha lesz kézzelfogható hatása a hitelkínálatra és a keresletre, mivel nehéz környezetben működnek a bankok”. A további kamatcsökkentéseknek a forint árfolyamára gyakorolt hatására is felhívják a figyelmet, minthogy a forintgyengülés veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A szervezet szerint a jegybank függetlenségének és az inflációkövető politika hitelességének fenntartása hozzájárulna az üzleti és piaci bizalom tartós javulásához. Mindezek fényében az MNB-nek kellően magas tartalékot kell fenntartania az esetleges sokkok kivédése érdekében – írta az IMF.
Az IMF beismerte, hogy tévedett?
Az IMF valamennyi tagországában tart a mostanihoz hasonló rendszeres egyeztetéseket a szervezet alapszerződésének megfelelően, Magyarországról legutóbb múlt év januárjában adott ki országjelentést, amelyre akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívül élesen reagált. IMF-delegáció azóta hivatalosan csak 2012. július 17. és július 25. között járt Magyarországon (a küldöttség a tervezettnél egy nappal korábban elutazott) a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló tárgyalások előkészítésére.
Az IMF „beismerésének” nem sok köze van a magyar helyzethez Madár István,a Portfolio.hu online gazdasági újság vezető makrogazdasági elemzője szerint, aki múlt heti elemzésében azt írta: „Az IMF éppen azt kéri számon rajtunk, hogy a kiigazítási lépéseink növekedési áldozata indokolatlanul nagy (ami hosszabb távon fenntarthatósági kockázatokat hordoz), és egyáltalán nem kér nagyobb szigort.”
Miből lesz itt növekedés?
A mostani látogatás célja tehát az volt, hogy két fél áttekintse az elmúlt fél év makrogazdasági fejleményeit, és értékeljék a költségvetési folyamatokat. Varga Mihály tájékoztatása szerint a tárgyalás első napján szó volt a 2008-as IMF/EU-hitelmegállapodásról – az akkori kormány rögtön a válság kezdetekor 20 milliárd eurót vett fel a nemzetközi szervezetektől –, a delegáció ugyanis az akkori hitelmegállapodás teljesülését is vizsgálta. Varga szerint azt az IMF nem vitatta, hogy a 2012. júliusi tárgyalások óta is javult az ország állapota. Ugyanakkor a küldöttség – amelynek vezetője, miként júliusban is, Thanos Arvanitis, a tagjai pedig Irina Ivascsenko és Barbara Kauffmann az Európai Bizottság (EB) delegációvezetője voltak – szerint Magyarországnak már nem a fiskális egyensúly megteremtése a fő problémája, hanem az, hogy miből lesz növekedés, miből lesznek új munkahelyek – számolt be az államtitkár a találkozóról.
Az Európai Bizottság január 16. és 28. között Magyarországon járt küldöttsége azt javasolja, hogy Magyarország folytassa a pénzügyi konszolidációt, de fordítson nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére – tudatta a brüsszeli testület hétfői közleményében.
A küldöttség üdvözölte a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az erőfeszítések folytatására, hogy az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartsa. Ezzel együtt a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága – fogalmaz közleményében az Európai Bizottság. A testület szerint idén és jövőre „a számottevő külső finanszírozási igény miatt” mind a strukturális reformok határozott folytatása, mind a gazdaságpolitika intézményrendszerének stabilitása és hitelessége fontos szerepet játszik majd.
A küldöttség megállapította, hogy Magyarország 2012 első felében recesszióba került, ennek mértékét pedig 1,5 százalékra becsüli. A delegáció szerint a növekedés várhatóan csak lassan tér vissza 2013-tól kezdve, „a gazdasági kilátások ugyanis gyengék”. A brüsszeli testület küldöttsége arra is kitért, hogy a beruházások szintje történelmi mélypontra süllyedt, a hitelezés pedig tovább lassult. A bizottság arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, részben a belföldi kereslet csökkenéséből fakadóan.
„Üdvözlendő, hogy a magyar kormány a túlzottdeficit-eljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak” – állapította meg a küldöttség, amely azért azt is leszögezi, hogy további lépések kellenek ahhoz, hogy a hiány tartósan és kiegyensúlyozottan a 3 százalékos határ alatt maradjon. „Az intézkedéseknek lehetőség szerint a kiadási oldalra kellene koncentrálniuk” – fogalmazza meg javaslatát a kormány számára az Európai Bizottság.
A küldöttség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország növekedési potenciálja elmarad a térség országai mögött, és éppen ezért arra ösztönözte a kormányt, hogy gondolja újra a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit, a többi között az ágazati különadókat is, amelyek „valószínűleg ártanak az üzleti bizalomnak, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, nemcsak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is”. A küldöttség azt is fontosnak tartaná, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a „nagyon hiányzó” beruházási dinamizmus.
A bizottság tisztviselői – az IMF szakértőivel és az Európai Központi Bank megfigyelőivel együtt – azért jártak Magyarországon, hogy a 2008 és 2010 között Magyarországnak nyújtott támogatás szokásos felügyeleti eljárása keretében áttekintsék a legfrissebb fejleményeket. Emellett információkat, adatokat gyűjtöttek a testület téli előrejelzéséhez, amelyet február 22-én ismertetnek majd, továbbá ahhoz a tanulmányhoz, amelyet az úgynevezett makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás keretében tavasszal tesz majd közzé a bizottság.