Tranzakciós illeték terheli majd az átutalásokat, a beszedéseket, a postai csekkbefizetéseket, a készpénzkifizetéseket és -átutalásokat, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltását. Az illetéket le kell róni a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátása, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötés esetén is.
Megmenekülhetnek a hitelesek
Nem kell tranzakciós illetéket fizetni ugyanakkor a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.
A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.
A pénzügyi szolgáltató fizet
Az illetéket átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, postai csekkbefizetésnél a Magyar Posta Zrt.-nek, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie. A jegybanki értékpapír-kibocsátás és betételhelyezés után az MNB köteles az illetékfizetésre.
A törvény szerint az illeték alanya számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét a megállapított teher összegéről. Az illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell befizetnie.
Elvben tehát az elvonás a szolgáltatót terheli, a várakozások szerint azonban - csakúgy, ahogy a korábban már elfogadott adók, egyebek mellett a telefonadó esetén - a cégek - legalább részben - ügyfeleikre terhelik majd át azt.
Mennyi lehet a bevétel?
A kormány az áprilisban, a konvergenciaprogram ismertetésekor még 130-228 milliárd forint bevételt remélt a tranzakciós illetékből. A 2013-as költségvetési ismertetésekor előbb 130 milliárd, majd 280 milliárd forint szerepelt a tervekben. Ezt írta felül Matolcsy György, amikor bejelentette, hogy plusz 300 milliárd forintra lesz szükség a munkavédelmi programhoz, amelynek részleteit később Orbán Viktor miniszterlenök ismertette. Ezzel együtt változott a kötelezettek köre is: a bankoktól 140, további összesen 240 milliárdot az MNB-től és az államkincstártól várnak.
A tranzakciós illeték ugyanakkor problémákat vethet fel a nemzetközi intézményekkel július 17-én megkezdődő tárgyalásokon. Különösen aggályosnak tekinthető a jegybank kötelezetti körbe történő bevonása. A jegybank ezzel kapcsolatban korábban arra figyelmeztetett, az illeték miatt keletkezett veszteségeit a hatályos törvények alapján a magyar államnak kell majd megtérítenie a következő évben. Simor András, a Magyar Nemzeti bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a jogszabály ebben a formában értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Közölte továbbá, hogy - mivel a túlzottdeficit-eljárás keretében az unió nemcsak a büdzsé hiányát, hanem a strukturális hiányt is vizsgálja - a probléma nincs megoldva. A teher MNB-re történő kiterjeszthetőségéről az Európai Központi Banktól (EKB) kért vizsgálatot a magyar kormány. A vizsgálat várható időpontja egyelőre nem ismert.
