"A pénzügyi rendszerben nincs forgalmi adó, miközben az adózás súlypontját áthelyezzük a forgalomra és a fogyasztásra: be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót" - írja. A nemzetgazdasági miniszter az áfával kapcsolatban is kifejti véleményét: "jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi". Matolcsy György így folytatja: "Megyünk azonban egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit". "A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start-munkások), de még szükségünk lesz egy 25 és egy 75 százalékos kulcsra is" - írja a miniszter.
A kisvállalkozásokat érintően 30 foglalkoztatottig egyszerűbb vállalkozói adót említ Matolcsy György, aki az elmaradt térségekben szabad vállalkozási zónák kedvező adózásának bevezetését is megemlíti.
A döntés még várat magára
A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról, legalábbis az MTI e témában feltett kérdéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt válaszolta, hogy a kabinet döntése előtt nem tudnak részletes tájékoztatást adni. A Magyar Bankszövetség közlése szerint velük még nem egyeztettek, az MTI által megkérdezett elemzők aggályaikat fogalmazták meg a hírrel kapcsolatban.
Az origo.hu szerdán azt írta: a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a kormány. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy szerepelt-e a tranzakciós adó a kormány szerdai ülésén, illetve, hogy mikor vezetnék be és mekkora bevételt várnak az intézkedéstől, az NGM azt válaszolta: "a kormány döntése előtt nem tudunk részletes tájékoztatást adni a jelzett kérdésekben". (Belföldi utalásnak számítanak majd 2014 elejétől az országok közötti euró alapú banki tranzakciók.)
Megszűnik minden más bankadó?
A tranzakciós adóról még nem kezdődtek egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel - felelte a szervezet főtitkára az MTI kérdésére. Kovács Levente elmondta: a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. A tranzakciós adó esetleges bevezetése kapcsán a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek - tette hozzá.
A főtitkár véleménye szerint a magyar és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig bevezetett bankadók visszafogták a reálszféra hitelezését, így kontraproduktívnak bizonyultak. Ezért csak olyan típusú és mértékű bankadót szabad bevezetni, ami nem gátolja a jövőbeli hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést - mondta Kovács Levente.
A bankszövetség úgy látja, hogy a pénzforgalmi tranzakciós adótípus újszerűsége miatt a gazdaságra gyakorolt hatások előzetes megismerése érdekében részletes hatásvizsgálat szükséges - magyarázta Kovács Levente, hozzáfűzve, hogy az Európai Unió is hatásvizsgálatot végzett, amikor terítékre került a tőkemozgások megadóztatása, az úgynevezett Tobin-adó.
"Nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálja"
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője - megjegyezve, hogy csak értesülésekről van szó - üdvösebbnek tartaná, ha az április második felében esedékes konvergenciaprogramban hangsúlyosabbak lennének a kiadáscsökkentő intézkedések. Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná - mondta, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés - tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.
Uniós tervek
Az Európai Bizottság tavaly hivatalosan javaslatot tett a Tobin-adó nevű tranzakciós illeték 2014-től történő bevezetésére, ám a tagállamok erősen megosztottak a kérdésben, van, aki támogatja, van, aki nem. A német pénzügyminiszter például a közelmúltban úgy fogalmazott: "egyszerűen nem tudjuk megcsinálni". A pénzügyi tranzakciós adó uniós szinten történő elfogadását egyébként különösen Nagy-Britannia ellenezte hevesen. A kétkedők elsősorban attól tartanak, hogy az unió versenyhátrányba kerülhet, ha egyoldalúan bevezeti a tranzakciós adót, márpedig más vezető hatalmak - mindenekelőtt az Egyesült Államok - egyelőre elzárkóztak egy hasonló lépéstől.
Ugyanakkor a közvélemény-kutatások alapján a más néven Robin Hood-adóként is emlegetett, az Európai Parlament által határozottan támogatott tranzakciós illeték népszerű az uniós állampolgárok körében. Matolcsy György annó egy képviselői kérdésre adott válaszában a napokban azt írta: a végleges magyar álláspontot azt követően alakítják ki a tranzakciós adóról, ha a tagállami álláspontok alapján az irányelvjavaslat várható elfogadása vagy elutasítása már felmérhető.
Az EU szerint azért is érné meg a tranzakciós adó, mert ennek köszönhetően felére csökkenthető lenne az európai uniós tagországok közös költségvetésbe adott befizetése. Ezt az Európai Bizottság illetékesei jelezték egy, a következő hétéves (2014-2020) EU-költségvetéssel foglalkozó brüsszeli konferencián. A mindössze 0,1 százalékos illeték évi 55 milliárd eurós bevételt jelenthetne az uniónak, ez nagyjából az éves büdzsé felének felel meg.
Az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországnak 2020-ra évi 423 millió euró megtakarítást jelenthetne a pénzügyi tranzakciókat sújtó illeték európai uniós szintű bevezetése, azaz ennyivel kevesebbet kellene befizetnie a közös uniós költségvetésbe. A bizottság becslése szerint Németország 10,7 milliárd, Franciaország 8,7, Nagy-Britannia 7,7 milliárd eurónyi uniós befizetést spórolhatna meg 2020-ban a szóban forgó illetékforma révén.