Újabb megszorítás, ami nem megszorítás?

A pénzügyi forgalmi adó bevezetése mellett foglal állást Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent könyvismertetőjében. Szakértők szerint a kormány úgy akar megszorítani, hogy az ne tűnjön megszorításnak.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

"A pénzügyi rendszerben nincs forgalmi adó, miközben az adózás súlypontját áthelyezzük a forgalomra és a fogyasztásra: be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót" - írja. A nemzetgazdasági miniszter az áfával kapcsolatban is kifejti véleményét: "jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi". Matolcsy György így folytatja: "Megyünk azonban egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit". "A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start-munkások), de még szükségünk lesz egy 25 és egy 75 százalékos kulcsra is" - írja a miniszter.

A kisvállalkozásokat érintően 30 foglalkoztatottig egyszerűbb vállalkozói adót említ Matolcsy György, aki az elmaradt térségekben szabad vállalkozási zónák kedvező adózásának bevezetését is megemlíti.

A döntés még várat magára

A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról, legalábbis az MTI e témában feltett kérdéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt válaszolta, hogy a kabinet döntése előtt nem tudnak részletes tájékoztatást adni. A Magyar Bankszövetség közlése szerint velük még nem egyeztettek, az MTI által megkérdezett elemzők aggályaikat fogalmazták meg a hírrel kapcsolatban.

Az origo.hu szerdán azt írta: a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a kormány. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy szerepelt-e a tranzakciós adó a kormány szerdai ülésén, illetve, hogy mikor vezetnék be és mekkora bevételt várnak az intézkedéstől, az NGM azt válaszolta: "a kormány döntése előtt nem tudunk részletes tájékoztatást adni a jelzett kérdésekben". (Belföldi utalásnak számítanak majd 2014 elejétől az országok közötti euró alapú banki tranzakciók.)

Megszűnik minden más bankadó?

A tranzakciós adóról még nem kezdődtek egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel - felelte a szervezet főtitkára az MTI kérdésére. Kovács Levente elmondta: a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. A tranzakciós adó esetleges bevezetése kapcsán a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek - tette hozzá.

A főtitkár véleménye szerint a magyar és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig bevezetett bankadók visszafogták a reálszféra hitelezését, így kontraproduktívnak bizonyultak. Ezért csak olyan típusú és mértékű bankadót szabad bevezetni, ami nem gátolja a jövőbeli hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést - mondta Kovács Levente.

A bankszövetség úgy látja, hogy a pénzforgalmi tranzakciós adótípus újszerűsége miatt a gazdaságra gyakorolt hatások előzetes megismerése érdekében részletes hatásvizsgálat szükséges - magyarázta Kovács Levente, hozzáfűzve, hogy az Európai Unió is hatásvizsgálatot végzett, amikor terítékre került a tőkemozgások megadóztatása, az úgynevezett Tobin-adó.

"Nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálja"

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője - megjegyezve, hogy csak értesülésekről van szó - üdvösebbnek tartaná, ha az április második felében esedékes konvergenciaprogramban hangsúlyosabbak lennének a kiadáscsökkentő intézkedések. Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná - mondta, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés - tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.

Uniós tervek

Az Európai Bizottság tavaly hivatalosan javaslatot tett a Tobin-adó nevű tranzakciós illeték 2014-től történő bevezetésére, ám a tagállamok erősen megosztottak a kérdésben, van, aki támogatja, van, aki nem. A német pénzügyminiszter például a közelmúltban úgy fogalmazott: "egyszerűen nem tudjuk megcsinálni". A pénzügyi tranzakciós adó uniós szinten történő elfogadását egyébként különösen Nagy-Britannia ellenezte hevesen. A kétkedők elsősorban attól tartanak, hogy az unió versenyhátrányba kerülhet, ha egyoldalúan bevezeti a tranzakciós adót, márpedig más vezető hatalmak - mindenekelőtt az Egyesült Államok - egyelőre elzárkóztak egy hasonló lépéstől.

Ugyanakkor a közvélemény-kutatások alapján a más néven Robin Hood-adóként is emlegetett, az Európai Parlament által határozottan támogatott tranzakciós illeték népszerű az uniós állampolgárok körében. Matolcsy György annó egy képviselői kérdésre adott válaszában a napokban azt írta: a végleges magyar álláspontot azt követően alakítják ki a tranzakciós adóról, ha a tagállami álláspontok alapján az irányelvjavaslat várható elfogadása vagy elutasítása már felmérhető.

Az EU szerint azért is érné meg a tranzakciós adó, mert ennek köszönhetően felére csökkenthető lenne az európai uniós tagországok közös költségvetésbe adott befizetése. Ezt az Európai Bizottság illetékesei jelezték egy, a következő hétéves (2014-2020) EU-költségvetéssel foglalkozó brüsszeli konferencián. A mindössze 0,1 százalékos illeték évi 55 milliárd eurós bevételt jelenthetne az uniónak, ez nagyjából az éves büdzsé felének felel meg.

Az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországnak 2020-ra évi 423 millió euró megtakarítást jelenthetne a pénzügyi tranzakciókat sújtó illeték európai uniós szintű bevezetése, azaz ennyivel kevesebbet kellene befizetnie a közös uniós költségvetésbe. A bizottság becslése szerint Németország 10,7 milliárd, Franciaország 8,7, Nagy-Britannia 7,7 milliárd eurónyi uniós befizetést spórolhatna meg 2020-ban a szóban forgó illetékforma révén.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo