A kormány minden lehetséges intézkedést meghoz ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse - emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. Orbán Viktor miniszterelnök is több fórumon hangsúlyozta, hogy senki nem fog rosszul járni 2012-ben.
Amit eddig lehet tudni, hogy a minimálbért 78 ezerről 92 ezer forintra emelné az NGM, valamint a garantált bérminimumot 108 ezer forintra. A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány, valamint felállít egy célzott kompenzációs rendszert. Ez azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a fekete- és szürkegazdaságból - ismerteti a közlemény.
Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlásukat, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összegét az éves jövedelem alapján határozzák majd meg, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek. A kártalanítás összegét elvileg a bruttó 202 ezer forint felett keresőknek kell megfizetniük. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az átlagos állampolgárok (a KSH szeptemberi statisztikája szerint a teljes munkaidőben alkalmazottak átlagfizetése bruttó 211 ezer 200 forint) több mint 16 százalék személyi jövedelmadót fognak fizetni.
Fotó: MTI
A kormányzati közleményben az áll, hogy így fog megvalósulni „az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből. A kormány ezzel új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának". (Jövőre 27 százalék lesz az áfa, 1 százalékponttal nő a munkavállalói járulék és 40 százalékkal a cégautóadó, eltűnik az adójóváírás, és a személyi jövedelemadó félszuperbruttósítása.)
Elbocsátások tömege várható?
Magyarországon 1,8 millióan (a járulékfizetők 42 százaléka) van minimálbéren bejelentve, jó részük egyéni vállalkozó vagy önfoglalkoztató. A NAV tájékoztatása szerint ugyanakkor 2011. szeptember 17-i állapot szerint 24.614 egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, ők már eddig sem tudták kigazdálkodni a vállalkozás terheit. A minimálbér emelése jó a munkavállalónak és a központi költségvetésnek (az első Orbán-kormány annak idején duplájára emelte a minimálbért), a kkv szférának viszont nagyon rossz, különösen a mostani gazdasági helyzetben. Jó esetben 1,5 százalékos növekedés és 4,2 infláció mellett ez valószínűleg sok cégnél elbocsátásokat eredményez. Kérdés, hogy a korábban bejelentett, a minimálbér másfélszerese után fizetendő járulékok a megemelt összeg esetén is fennmaradnak-e. Ebben az esetben valószínűleg a vállalkozásokat szüneteltetők száma is drasztikusan nőhet. A kormányzat által 2012-ben várt 1,5 százalékos foglalkoztatás-bővülés is veszélybe kerülhet.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI kérdésére rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre legfeljebb 1,5 százalékkal nő.
– Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap – jelentette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette azt is, hogy egyértelmű és világos kompenzációs rendszerre van szükség. Dávid Ferenc szerint azonnal tárgyalni kell az érdekeltek, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, hiszen a kormány által javasolt bérteher vállalhatatlan a munkaadók számára. (A cafeteria jövő évi változásairól ide kattintva olvashat.)
A kormány csendesen beismerte...
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez – vagyis a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetésének, valamint a munkavállalói járulék emelésének hatásait ellensúlyozva – számításaik szerint a minimálbért 92.520, a garantált bérminimumot pedig az NGM által is javasolt 108.000 forint közelébe kellene emelni 2012-ben. Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyszférára vonatkozó 5 százalékos béremelés elfogadható, hiszen 4 százalék körül infláció mellett ez reálbér-növekedést eredményez a munkavállalók számára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknél hogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás kivezetése keresetcsökkenést okoz.
Forrás: sxc
Pataky Péter váratlan lépésnek nevezte, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik nettó keresetcsökkenést szenvednek el, a NAV felé kell igazolniuk a pozícióromlást. Szerinte az eddigiek alapján – kiindulva a"bérkommandó" intézményéből – a munkáltatóra hárul a bizonyítási teher. A szakszervezeti vezető szerint a kormány "csendesen beismerte, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre", bár a 202 ezer forint felett keresőktől elvárt hozzájárulás mértéke még nem ismert.
– Kérdéses, hogy hogyan történik a kompenzáció, mennyi lesz, illetve sávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e – sorolta a nyitott kérdéseket. Az MSZOSZ számításai szerint inkább a 210 ezer forint felett keresőkre kellene vonatkoznia a kötelező hozzájárulásnak.
Csökkenő fizetések
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbér 92 ezer forintra való emelésével valamivel kevesebb marad a zsebekben, mint az idén, ez a mérték ugyanis nem tartja szinten a nettó keresetüket. Az 5 százalékos béremelési ajánlásnál 170 ezer forint bruttó keresetig ugyancsak kevesebbet kapnak a munkavállalók, míg 170 ezer és 213 ezer forint között "helyben járás van" – tette hozzá. Az Autonómok elnöke is úgy véli, hogy a kormány burkoltan beismeri a progresszív adórendszer szükségességét. Továbbá, amiről nem beszélnek: a munkavállalók az áfaemelés és a bejelentett infláció miatt kevesebbet tudnak majd vásárolni a fizetésükért. A munkavállalók egészségbiztosítási járulékának egy százalékpontos emelése miatt pedig még a családosok is rosszabbul járnak.
– A bejelentett intézkedések gyakorlatilag bérstopként működnek, a bérek vásárlóértéke csökkenni fog – mutatott rá. Az Autonómok elnöke a tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: nem a szakszervezetekkel, hanem két konföderációval a hat közül, s nem a munkáltatókkal, hanem két munkáltatói szervezettel tárgyalt a kormány, ami ellentmond minden hazai és európai normának.
A részleteket szeptember 28-ára ígéri a kormány. A minimálbérrendszer alakulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a minimálbéremelésnek elviselhető keretek között kell maradnia, olyan minimálbéremelést, amely gyárbezárásokkal, vállalkozások megszűnésével jár, nem szabad vállalni. Fontosnak nevezte, hogy a minimálbér emelésének mértékéről meg tudjanak állapodni az érintettek.
