IMF vs. Magyarország: Hogy jutottunk idáig?

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

 

Kép:PP archív
2010 májusában eleve csúszással indult az Orbán-kormány és az IMF kapcsolata, ám akkor ennek még senki nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Az IMF-fel és az EU-val kötött hitelmegállapodás negyedévente esedékes felülvizsgálata – 2008 őszén vett fel Magyarország több mint 12 milliárd eurót, mert nem tudta a piacokról finanszírozni a külső hiányt – azért maradt el, mert a Bajnai-kormány már nem volt illetékes a tárgyalásokban, az új testület pedig még nem állt fel. Akkor szakértők úgy látták: az esedékes konzultáció júniusra tolódik, ami nem probléma.
A kiindulás
Magyarország 2008 őszén fordult az IMF-hez hitelért, mivel a piacról csak drágán vagy egyáltalán nem tudta volna finanszírozni külső hiányát. Novemberben hagyták jóvá a 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt Magyarország számára a piaci feszültség elmélyülésének megakadályozása érdekében. A jóváhagyás alapján mintegy 4,9 milliárd eurót azonnal, a fennmaradó részt pedig öt részletben, a negyedéves felülvizsgálatok alakulásától függően fizetnek ki. Feltételül többek között a költségvetési hiány leszorítását szabták: 2009-ben 3,9, 2010-ben 3,8, 2011-ben 2,8, 2012-ben pedig 2,5 százalék alatti mértéket határoztak meg.
A Nemzetközi Valutaalap delegációja 2010. július első hetében érkezett Budapestre. Addigra azonban az Orbán-kormány beterjesztette az új adócsomagot: a 16 százalékos egykulcsos szja-t, a társasági adó 19-ről 10 százalékra való csökkentését, 10 kisadó törlését és bejelentette a bankadót. A kész tények elé állított küldöttség nem örült, hiszen a negyedéves tárgyalás egyik célja éppen az lett volna, hogy a jövőbeli terveket megvitassák. Az új kabinet azonban lényegében nem hagyott teret semmiféle egyeztetésnek. A tárgyalások július 9-én kezdődtek és Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, a magyar delegáció egyik vezetője úgy látta a tárgyalások még azon a héten befejeződnek.

Július 17-én azonban az IMF/EU delegáció dolgavégezetlenül, idő előtt hazautazott hátrahagyva kifogásait: a bankadó mértékét, a jegybankelnök fizetésének csökkentését, a piactorzító és EU-jogba ütköző törvényjavaslatokat, a szükséges szerkezeti reformok kidolgozatlanságát, és a 2011-es költségvetés kidolgozatlanságát. A bizottság július 17-én kiadott nyilatkozata szerint a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében. A bizottság szolgálatai úgy ítélték meg, hogy a pénzügyi szektorra kivetett különadó a tervezett formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét. Más, a kormány által javasolt törvénytervezeteket is piactorzítónak ítéltek és felmerült, hogy azok Európai Uniós joggal is ellentétesek. A küldöttség sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét. „Úgy ítéljük meg, hogy a kormányzattal további tárgyalások szükségesek, emiatt helyes a felülvizsgálat lezárását elhalasztani és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatni.”, áll a közleményben.

2010: A nemzetgazdasági miniszter a tíz akna egyikének nevezte az EU és az IMF által Magyarországra húzott kényszerzubbonyt
A delegáció hazautazását Matolcsy György így értékelte: „A magyar kormány az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalásai során őszintén és nyíltan feltárta az első félévi elhibázott költségvetési gazdálkodásból fakadó súlyos problémákat. A küldöttségek elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett tekintélyes lépéseit. A bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetése növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldése pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat.”

A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, hogy a nemzeti ügyek kormánya folytatja a strukturális reformok politikáját. Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter szeptember második felére, október elejére ígérte az egyeztetések folytatását. Ehelyett azonban július végén Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, a magyar gazdaságot a piacról kell finanszírozni, a Valutaalappal kötött szerződés októberben lejár azután Magyarországnak nem lesz dolga az IMF-fel. Az IMF-től való szabadulás egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Szeptember elején Matolcsy is megerősítette a miniszterelnök szavait. A nemzetgazdasági miniszter a tíz akna egyikének nevezte az EU és az IMF által Magyarországra húzott kényszerzubbonyt, ami ellen a kormány harcol. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország a finanszírozást a pénzpiacokról fogja biztosítani, mert ezt az új gazdaságpolitika sikere lehetővé teszi.

A kormány döntött: az IMF-től független utat fog járni.

Vélemények
Die Welt konzervatív-liberális német újság online kiadása: „Veszélyes vállalkozásba fogott a magyar kormány azzal, hogy lazítana a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fűződő kötelékein, és az Európai Unióval is vitába száll”
Nemzetközi hitelminősítők: rontották az ország adósbesorolását, a cds felár emelkedett.
Róna Péter: a Valutaalappal történt 2010-es szakítás minimum 800 milliárd, de az is lehet, hogy ezermilliárdnál többe került Magyarország számára.
Capital Economics a feltörekvő európai térségről 2010 szeptemberében kiadott negyedéves helyzetértékelése: „a magyar háztartások fizetik meg az árát annak”, hogy az új kormány „megszakította a kapcsolatot” a valutaalappal.
A negyedéves csúszás 75-100 milliárd forintba került
Arról, hogy az elmúlt két év összegszerűen mit jelentett Magyarországnak nincsenek számítások. Az elmúlt negyedévet illetően azonban Simor András jegybankelnök a 2012. május 29-i kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy IMF-megállapodás negyedéves csúszása 75-100 milliárd forintjába került az országnak, ha elfogadjuk, hogy a negyedévente 1200-1500 milliárdos megújítandó államadósság kamatfelára 2 százalékponttal csökkenne a megállapodás bejelentése után. Az elnök szerint fontos lenne mihamarabb megállapodni az EU-IMF párossal, bár az ország finanszírozhatóságával egyelőre nincs gond. Simor András egyébként nem bízik a gyors megállapodásban "fél éve tárgyalunk arról, hogy tárgyalhassunk, naivitás ezek után azt hinni, hogy gyorsan megegyezünk majd"- mondta.
A kövektező részért látogasson vissza holnap!

Véleményvezér

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo