IMF vs. Magyarország: Hogy jutottunk idáig?

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

 

Kép:PP archív
2010 májusában eleve csúszással indult az Orbán-kormány és az IMF kapcsolata, ám akkor ennek még senki nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Az IMF-fel és az EU-val kötött hitelmegállapodás negyedévente esedékes felülvizsgálata – 2008 őszén vett fel Magyarország több mint 12 milliárd eurót, mert nem tudta a piacokról finanszírozni a külső hiányt – azért maradt el, mert a Bajnai-kormány már nem volt illetékes a tárgyalásokban, az új testület pedig még nem állt fel. Akkor szakértők úgy látták: az esedékes konzultáció júniusra tolódik, ami nem probléma.
A kiindulás
Magyarország 2008 őszén fordult az IMF-hez hitelért, mivel a piacról csak drágán vagy egyáltalán nem tudta volna finanszírozni külső hiányát. Novemberben hagyták jóvá a 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt Magyarország számára a piaci feszültség elmélyülésének megakadályozása érdekében. A jóváhagyás alapján mintegy 4,9 milliárd eurót azonnal, a fennmaradó részt pedig öt részletben, a negyedéves felülvizsgálatok alakulásától függően fizetnek ki. Feltételül többek között a költségvetési hiány leszorítását szabták: 2009-ben 3,9, 2010-ben 3,8, 2011-ben 2,8, 2012-ben pedig 2,5 százalék alatti mértéket határoztak meg.
A Nemzetközi Valutaalap delegációja 2010. július első hetében érkezett Budapestre. Addigra azonban az Orbán-kormány beterjesztette az új adócsomagot: a 16 százalékos egykulcsos szja-t, a társasági adó 19-ről 10 százalékra való csökkentését, 10 kisadó törlését és bejelentette a bankadót. A kész tények elé állított küldöttség nem örült, hiszen a negyedéves tárgyalás egyik célja éppen az lett volna, hogy a jövőbeli terveket megvitassák. Az új kabinet azonban lényegében nem hagyott teret semmiféle egyeztetésnek. A tárgyalások július 9-én kezdődtek és Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, a magyar delegáció egyik vezetője úgy látta a tárgyalások még azon a héten befejeződnek.

Július 17-én azonban az IMF/EU delegáció dolgavégezetlenül, idő előtt hazautazott hátrahagyva kifogásait: a bankadó mértékét, a jegybankelnök fizetésének csökkentését, a piactorzító és EU-jogba ütköző törvényjavaslatokat, a szükséges szerkezeti reformok kidolgozatlanságát, és a 2011-es költségvetés kidolgozatlanságát. A bizottság július 17-én kiadott nyilatkozata szerint a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében. A bizottság szolgálatai úgy ítélték meg, hogy a pénzügyi szektorra kivetett különadó a tervezett formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét. Más, a kormány által javasolt törvénytervezeteket is piactorzítónak ítéltek és felmerült, hogy azok Európai Uniós joggal is ellentétesek. A küldöttség sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét. „Úgy ítéljük meg, hogy a kormányzattal további tárgyalások szükségesek, emiatt helyes a felülvizsgálat lezárását elhalasztani és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatni.”, áll a közleményben.

2010: A nemzetgazdasági miniszter a tíz akna egyikének nevezte az EU és az IMF által Magyarországra húzott kényszerzubbonyt
A delegáció hazautazását Matolcsy György így értékelte: „A magyar kormány az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalásai során őszintén és nyíltan feltárta az első félévi elhibázott költségvetési gazdálkodásból fakadó súlyos problémákat. A küldöttségek elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett tekintélyes lépéseit. A bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetése növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldése pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat.”

A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, hogy a nemzeti ügyek kormánya folytatja a strukturális reformok politikáját. Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter szeptember második felére, október elejére ígérte az egyeztetések folytatását. Ehelyett azonban július végén Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, a magyar gazdaságot a piacról kell finanszírozni, a Valutaalappal kötött szerződés októberben lejár azután Magyarországnak nem lesz dolga az IMF-fel. Az IMF-től való szabadulás egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Szeptember elején Matolcsy is megerősítette a miniszterelnök szavait. A nemzetgazdasági miniszter a tíz akna egyikének nevezte az EU és az IMF által Magyarországra húzott kényszerzubbonyt, ami ellen a kormány harcol. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország a finanszírozást a pénzpiacokról fogja biztosítani, mert ezt az új gazdaságpolitika sikere lehetővé teszi.

A kormány döntött: az IMF-től független utat fog járni.

Vélemények
Die Welt konzervatív-liberális német újság online kiadása: „Veszélyes vállalkozásba fogott a magyar kormány azzal, hogy lazítana a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fűződő kötelékein, és az Európai Unióval is vitába száll”
Nemzetközi hitelminősítők: rontották az ország adósbesorolását, a cds felár emelkedett.
Róna Péter: a Valutaalappal történt 2010-es szakítás minimum 800 milliárd, de az is lehet, hogy ezermilliárdnál többe került Magyarország számára.
Capital Economics a feltörekvő európai térségről 2010 szeptemberében kiadott negyedéves helyzetértékelése: „a magyar háztartások fizetik meg az árát annak”, hogy az új kormány „megszakította a kapcsolatot” a valutaalappal.
A negyedéves csúszás 75-100 milliárd forintba került
Arról, hogy az elmúlt két év összegszerűen mit jelentett Magyarországnak nincsenek számítások. Az elmúlt negyedévet illetően azonban Simor András jegybankelnök a 2012. május 29-i kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy IMF-megállapodás negyedéves csúszása 75-100 milliárd forintjába került az országnak, ha elfogadjuk, hogy a negyedévente 1200-1500 milliárdos megújítandó államadósság kamatfelára 2 százalékponttal csökkenne a megállapodás bejelentése után. Az elnök szerint fontos lenne mihamarabb megállapodni az EU-IMF párossal, bár az ország finanszírozhatóságával egyelőre nincs gond. Simor András egyébként nem bízik a gyors megállapodásban "fél éve tárgyalunk arról, hogy tárgyalhassunk, naivitás ezek után azt hinni, hogy gyorsan megegyezünk majd"- mondta.
A kövektező részért látogasson vissza holnap!

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo