Olyan intézkedésekről döntött a kormány, amellyel tartható a jövőre kitűzött 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány. Ezzel 7 olyan uniós tagállam között lesz Magyarország, amelynek 3 százalék alatti a hiánya és ezzel a szinttel az államadósság is csökken. (Orbán elképzeléseit a recesszió ellen itt olvashatja.)
A miniszter közölte, az említett 320 milliárd forintos összeg abból jön össze, hogy lehívnak az Országvédelmi Alapból 200 milliárd forintot, a minisztériumok fejezeti tartalékaiból 52 milliárd forintot zárolnak, további 48 milliárd forint folyik be abból, hogy jövőre a még meglévő magánnyugdíj-pénztári tagok is az állami nyugdíjkasszába fizetik be a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből pedig 20 milliárd forint bevételt várnak. Az Országvédelmi Alap felhasználása ellenére nem változik meg a tartalék felhasználásáról szóló ütemezés, szeptember végéig a kormány nem nyúlhat ezekhez a tartalékokhoz - erősítette meg.
Kérdésre Matolcsy György úgy vélte, hogy valószínűleg 2013-ban is át kell irányítani a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket az állami kasszába, és el kell gondolkodni a rendszer jövőjéről. Arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az átlépési lehetőséget is - tette hozzá. A Bankszövetséggel kötött megállapodás öt év alatt 300 milliárdot jelentő állami terhéből az idei 90 milliárdot a költségvetés többlete fedezi, a következő évekét pedig a devizahitelesek terheinek csökkentése miatti pozitív folyamatok, a fogyasztás növekedése fedezheti.(Ki fizeti meg a végtörlesztést?)
Matolcsy György további kérdésekre hírlapi kacsának nevezte a pénzügyminisztérium újbóli létrehozását, és kijelentette: a kormány megtette a saját javaslatát az MNB-ről, erről egyeztetést kezdeményezett az EKB-val, az alkotmányügyi bizottság javaslata csak egy jövőbeni lehetőség. Giró-Szász András kormányszóvivő is azt hangsúlyozta: a kormány meg kívánja őrizni a jegybank függetlenségét - ezt szolgálja az új jegybanktörvény javaslata is.
A mostani bejelentés gyakorlatilag a magánnyugdíjpénztári pillér teljes megszűnéséhez vezet, ergo a maradék 100 ezer tag is állami tb-rendszerbe fog visszatérni. A magánnyugdíjpénztárak jelenleg azokból a pénzekből gazdálkodhatnak, amelyek frissen beérkeznek hozzájuk, ugyanis a törvények úgy rendelkeznek, hogy a havi járulékbefizetésből vonhatnak le maguknak működési költségekre 0,9 százalékot. Ez jelenleg is tartósan veszteséges működést vetít előre, azonban ha a megmaradó pénztártagoktól sem jön friss pénz a rendszerbe, akkor a pénztárak végérvényesen lehúzhatják a rolót - írja a Portfolio.
Végveszélyben a magánpénztárak
Megdöbbenéssel értesült a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség a kormányzati szándékáról. A lépés - azon túl, hogy jogszerűsége erősen vitatható - a magánpénztári szektor végét jelentheti. A szövetség minden legális eszközzel fel kíván lépni az intézkedéssel szemben.
Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közölte: a kormány elképzeléseit nem ismerik, arról a pénztárak semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Aggasztó azonban, hogy a gazdasági miniszter bejelentése szerint az újabb elterelésnek nincs határideje, és egy árva szó sem esett arról, hogy a pénztártagok milyen kompenzációban részesülnek azért, mert befizetéseiket a kormány ismét költségvetési lyukak befoltozására használja. (A munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívják. Az adó után nem jár társadalombiztosítási személyes szolgáltatás, így a magánnyugdíjpénztár-tagok sem kérhetik számon az állami nyugdíjra való jogosultságukat a kormányon.)
A szövetség által felkért jogi szakértők - amint a kormányzat tervezete megismerhetővé válik - megvizsgálják, hogy milyen belföldi jogorvoslati lehetőségeik vannak a pénztártagoknak az újabb intézkedésekkel szemben. A szövetség maga ugyanis már nem sokat tehet: a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény értelmében a jövő évtől csak magánszemélyként, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosán keresztül lehet a nyugdíjpénztári ügyeket tovább vinni. Az új szabályok szerint a beadványokban az egyetlen lehetséges hivatkozási alap az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, a korábban az Ab napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás.
Az elnök ugyanakkor rámutatott: már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték. Azzal, hogy belátható időn belül továbbra sem lesz semmiféle bevétel, miközben a kiadásokat törvényben rögzítik, a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár. A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret eléréshez, azonban bevételek nélkül erre esélyük sem lesz.
