Rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be május 25-én Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Lényegesen kevesebb egyszerűsített vállalkozói adó folyt be a költségvetésbe tavaly, az NGM szerint az eva bevételek csökkenését a kiva és a kata ellensúlyozza majd. Ugyanakkor csökkentek a társasági adóból és a különadókból származó bevételek is.

A kormány gyorsított ütemben módosíttatja a 2012-es költségvetést. Ennek legfőbb oka az 5000 fő alatti települések számára elrendelt adósságrendezés. A Policy Agenda heti elemzésében ezért azt vizsgálta meg, hogy tartható-e az idei hiánycél.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ugyanakkor 168 milliárd forinttal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege.

A múlt héten benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A Policy Agenda által készített elemzés szerint már az ebben szereplő hiánycélt is csak akkor lehet tartani, ha rendelkezik az ország pénzügyi védőhálóval, és nincsen újabb krízis Európában, míg a gazdasági növekedés feltételeit ez a költségvetés továbbra sem biztosítja.

Az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben kiadott előrejelzése szerint idén és jövőre is a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt marad az államháztartás hiánya Magyarországon. A jó hír erősítheti a forintot, a piac Varga Mihály kinevezését is kedvezően fogadta.

A kohéziós források befagyasztásával úgy kell 150 milliárdot „találnia" a kormánynak az idei költségvetésben, hogy ahhoz nem használhat egyszeri tételeket. A Policy Agenda elemzi, mik lehetnek az opciók a források végleges elvesztésének elkerüléséhez. 

A 2012-es költségvetést 299 forintos euróárfolyamon számolják át, és 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak jövőre. A változás miatt 320 milliárd forintot kell előteremteni, amely az Országvédelmi Alap felhasználásával, a még magán-nyugdíjpénztári tagok járulékbefizetéseinek az állami kasszába irányításával, fejezeti tartalékokkal és a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével áll elő - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Zárt rendezvényen tartott beszédet kedden Orbán Viktor. A Széll Kálmán Alapítvány által szervezett eseményen a magyar miniszterelnök azt mondta, reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja, hogy a magyar gazdaság jövőre ne csússzon recesszióba. A kormányfő szólt arról is, hogy az év végére törvényi szinten készen áll az a konstrukció, az az átszervezés, amelytől azt reméli, hogy Magyarország eléri a kitűzött célokat. A miniszterelnök szerint végre áttérhetünk a konszolidációs politikára, „ugyanis végre vannak rendszerek, amelyeket lehet konszolidálni".

Napirend előtt beszélt a Parlamentben Orbán Viktor. Felszólalásában a költségvetés átalakítása és a brüsszeli megállapodás mellett szó esett célokról, és a miniszterelnök kifejtette: a múlt hibáinak kijavítását a kormány az elmúlt időszakban a tehermegosztás, a felelősség és az átszervezés politikája alapján kezdte meg.

"Még csak most kezdem" - ezt válaszolta a Fidesz-KDNP hétfő reggeli frakcióülésére érkezőben Orbán Viktor miniszterelnök arra az újságírói kérdésre, milyen átalakítások lesznek a jövő évi büdzsében.

Az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjakról és az igazságszolgáltatási reformról szavaz hétfőn az országgyűlés, amely három héten belül második ötnapos ülését tartja. Kedden a jövő évi költségvetés főszámait határozhatja meg a Ház, bár pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elismerte: nem tartható a 1,5 százalékos növekedési ütem, amelyre a 2012-es költségvetést alapozták. A zárónapon az országgyűlési képviselők választásáról, valamint a javadalmazásukról szóló kormánypárti előterjesztéseket vitatják meg.

Siker a Kárpát-medencében címmel tartott előadást Matolcsy György szombaton Budapesten, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján. A tárcavezető szerint a válság hatására mindenhol veszélybe került a gazdasági növekedés, s Magyarországon az a tét, hogy meg tudjuk-e őrizni a 0 százalék feletti bővülési ütemet. A nemzetgazdasági minisztert az index.hu tudósítása szerint mint „a magyar pénzügypolitika vezénylő tábornokát" konferálták fel, „aki egyenesen a lövészárkokból érkezett".

Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra és a fogyasztásra, a gyengülő globális növekedés visszafogja az exportot, az elengedhetetlen költségvetési kiigazítás pedig nyomás alatt tartja a hazai keresletet. A GDP előreláthatólag 2012-ben is stagnálni fog az EU-ban: 2012 egészére körülbelül 0,5 százalékos növekedést becsülnek, míg 2013-ra mintegy 1,5 százalékos lassú növekedés várható. A magyar kilátásokat is gyengébbnek ítélte a bizottság, mint a kormány. Maradhat a túlzottdeficit-eljárás.

A multinacionális vállalatokra illetve a kisvállalkozásokra is szüksége van a magyar gazdaságnak, és fontos, hogy ezek együtt tudjanak működni - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára csütörtökön a Világgazdaság és a Magyarországon működő bilaterális kamarák Multik nélkül nem megy című konferenciáján, Budapesten.

Rogán Antal módosító javaslatának valódi okai még nem ismertek, de a szándék megértéshez érdemes a járulék és az adó közti különbségből kiindulni. Míg az előbbi meghatározott területen (nyugdíj, egészségügy), „célhoz kötötten" keletkeztet ellátási jogosultságot, addig az adóból származó bevételeket sokkal szabadabban használhatja fel az állam. 

A kormánypártok dicsérték a 2012. évi költségvetést megalapozó törvényeket és a büdzsé tervezetét, az ellenzék a költségvetés visszavonását követelte a parlamentben a pénteki hatórás időkeretű általános vitában. A kormánypártok és az ellenzék is három-három órán át érvelhettek.

Az infláció gyorsul, az államháztartás hiánya a tervezettnél nagyobb, de feltehetőleg 3 százalék alatti lesz - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzésében. A külső egyensúly tovább javul, de ez a belső kereslet csökkenésének tükörképe. Az államadósság GDP arányos rátája valószínűleg nem csökken.

Ismét kilenc óra hosszat beszéltek pénteken az országgyűlésben a képviselők a jövő évi költségvetés tervezetéről. A vitában több európai parlamenti képviselő is felszólalt, köztük Bokros Lajos aki szerint a kormány nyíltan meghirdeti az inflációs gazdaságpolitikát, az áfa 27 százalékra emelése, a járulékemelés, az új adónemek bevezetése és a forint árfolyamának gyengítése miatt az infláció közel 5 százalék lesz jövőre.

A kormánypártiak egyöntetű véleménye szerint a büdzsé az ország védelmét célozza, az ellenzék viszont végrehajthatatlannak és károsnak tartja a tervezetet, ez derült ki csütörtökön, amikor a képviselők a 2012. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tegnap megkezdett vitáját folytatták parlamentben. A honatyák többsége pusztán saját vagy pártja álláspontját ismertette, mások véleményével kapcsolatban csak felületes reakciók hangzottak el.

Valóban országvédelmi költségvetésről van szó, mondta Rogán Antal a Fidesz-véleményt összegezve, a szocialistákat képviselő Mesterházy Attila szerint viszont cinizmus az elmúlt húsz év legnagyobb megszorítását országmentésnek nevezni. A Jobbik úgy véli, a büdzsé a „nemzetvesztő politikának a gipszlenyomata". Az LMP egyik vezérszónoka, Scheiring Gábor szerint pedig a költségvetési tervezet számai és a miniszteri felszólalás közötti szakadék egyetlen lehetséges magyarázata, hogy Matolcsy György nincs tisztában azzal, mit tartalmaz az általa jegyzett előterjesztés.

Stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetésnek nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet a némi kritikával élő ÁSZ jó irányba mutatónak tart. Az ellenzék szerint viszont gyengén megalapozott, sőt dilettáns a tervezet, amely súlyos megszorításokat tartalmaz, gazdasági és társadalompolitikai szempontból is elfogadhatatlan, egymillió embernek kedvez, és kilencmilliót magára hagy.

A magyar gazdaság mozgástere szűk, de a 2012-es költségvetésben kijelölt haladási irány jó Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács vezetője szerint. Ahhoz azonban, hogy a makrogazdasági mutatók tarthatóak legyenek, jövőre, de lehet, hogy még az idén további kiigazításokra lesz szükség. A volt jegybankelnök a költségvetés gyengeségeiről is beszélt a Joint Venture Szövetség által szervezett ebéden.

További intézkedések nélkül a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt nehéz lesz teljesíteni a 2012-re kitűzött hivatalos hiánycélt, bár jövőre a magyar költségvetési politika várhatóan markánsan feszesebbé válik, miután a kabinet jelentős lépéseket tett a strukturális hiány csökkentésére, állítják londoni felzárkózó piaci elemzők. Vélekedésükkel egybecseng az Állami Számvevőszék megállapítása is, amely szerint a makrogazdasági mutatók tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása esetén 2012-ben több adóbevételi előirányzat kockázatot hordoz magában. A Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott alapítvány viszont egyenesen arra figyelmeztet, hogy a kormánynak nincs is valós költségvetési javaslata.

Recesszióba fordul a magyar gazdaság, mert bár az export képes növekedésre, de a beruházás nem emelkedik, a fogyasztás pedig csökken 2012-ben - erről Akar László, a GKI alelnöke beszélt szerdán Salgótarjánban. Tegnap a Kopint-Tárki is pesszimistán nyilatkozott, de ők legalább minimális bővülést várnak.

Az idei 1,5 százalékos GDP növekedés után a korábban várt 3,0 százalékkal szemben már csak 0,5 százalékos bővülést vár a Kopint-Tárki jövőre - hangzott el az intézet szerdai budapesti tájékoztatóján, ahol bemutatták az új konjunktúra jelentést.

A márciusban ismertetett Széll Kálmán tervhez képest kisebb növekedéssel, magasabb inflációval, több kockázattal számol a kormány, ugyanakkor azt a célját, hogy az államot a hatékonyabb működés érdekében át kell szervezni, csökkenteni kell az államadósságot valamint a deficitcélt továbbra is tartja. Péntek délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette Magyarország 2012-es végleges költségvetési tervezetét. Az adóemelésekből 445 milliárd többletbevételt, kiadási oldalon pedig 303 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmaz a jövő évi büdzsé.

Számos kritika és bátorítás érte a kormányt a Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlésén. Sokan aggódnak a minimálbér megemelése miatt, amely biztosan nem növeli a foglalkoztatottságot, sőt inkább a szürke- és feketegazdaságnak ad teret.

Simor András szakmai párbeszédet kezdeményezett az Országgyűlésben helyet foglaló frakciók képviselőivel a hazai gazdasági helyzet áttekintésére. Szerdán Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és parlamenti frakciójának vezetője kereste fel a jegybank elnökét. Simor András a Költségvetési Tanács ülésén múlt pénteken nem szavazta meg a 2012-es költségvetési tervezetet.

Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden tájékoztatta a kormányfrakció-szövetséget a 2012. évi költségvetési elképzelésekről. A jövő évi büdzsé tervezetét a kormány szerdán véglegesíti, és péntekig a parlament elé terjeszti, közölte a miniszterelnök szóvivője a Fidesz-KDNP frakcióülése közben tartott sajtótájékoztatón.