Mi várható 2012-ben?

Járai: az irány jó

A magyar gazdaság mozgástere szűk, de a 2012-es költségvetésben kijelölt haladási irány jó Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács vezetője szerint. Ahhoz azonban, hogy a makrogazdasági mutatók tarthatóak legyenek, jövőre, de lehet, hogy még az idén további kiigazításokra lesz szükség. A volt jegybankelnök a költségvetés gyengeségeiről is beszélt a Joint Venture Szövetség által szervezett ebéden.

A friss gazdasági adatok a növekedés lassulásáról, számos ágazatban folytatódó visszaesésről tanúskodnak. Az ipari termelés dinamikája az év során folyamatosan mérséklődik, az augusztusi szint 1,3 százalékkal kisebb volt a júliusinál. Az ipari export majdnem felét a feldolgozóipar két alága adja. Augusztusban a járműgyártás kivitele jelentősen, 20 százalékkal tovább bővült, ezzel szemben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának kivitele már ötödik hónapja érezhetően csökken. Az ipar hazai eladásai 2010 októbere óta egyetlen hónapban sem emelkedtek. 2012-ben az ipari export az autóipari beruházások fokozatos belépésének hatására tovább nő, a belföldi értékesítés viszont tovább csökken. Összességében 2011-ben és 2012-ben is 5 százalék körüli ipari növekedés várható.

Az építőipari visszaesés már öt éve tart, s várhatóan jövőre is folytatódik. Ezt a nagyberuházások elmaradása és a lakásépítés jelentős csökkenése okozza. Augusztus végén a megkötött szerződések volumene több mint egyharmaddal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi forgalom az első nyolc hónapban csak megközelíteni tudta az egy évvel azelőttit, s ebben az év hátralevő időszakában - a magas hiteltörlesztési terhek illetve az egyösszegű végtörlesztés miatt - aligha lesz változás. Jövőre pedig az szja-változások, különösen az adójóváírás kivezetése miatt mintegy 1,5-2%kal csökkeő reálkeresetek miatt további, kb. 3%-os forgalom-visszaesés várható. Jellemző, hogy idén eddig a modern, internetes kereskedelem mellett a viszonylag olcsó luxust jelentő illatszer-, és az olcsósága miatt terjedő használtcikk-kereskedelem forgalma volt említésre méltó. A mezőgazdasági termelés idén a jó időjárás hatására mintegy 20 százalékkal emelkedett. Lényegében ennek lesz köszönhető, hogy a GDP növekedése 2010-hez képest nem lassul.

Kevesen optimisták 2012-vel kapcsolatban

A foglalkoztatás idén valamelyest emelkedik, azonban a GKI felmérése szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága hónapok óta romlik. 2012-ben létszám-csökkenés valószínű a költségvetési szektorban várható átszervezések, az üzleti szektor piacvesztése és növekvő bérköltségei következtében. A helyzeten csak statisztikailag javíthat a részmunkaidős, segélyt helyettesítő közfoglalkoztatás kiterjesztése.

A kormány tervei valószínűtlenek

Az infláció 2009-2012 folyamán a 4-5 százalékos sávban ingadozik. Idén 3,8 százalék, jövőre - az adóemelések és a gyengülő forint hatására, a csökkenő vásárlóerő ellenére - ennél magasabb, 4,8% körüli éves átlagos áremelkedés várható. A 2012-re tervezett 2,5%-os államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Egyrészt recessziós viszonyok között a gazdaság adóviselő képessége - az újabb és újabb adónemek ellenére - romlik. Másrész a Széll Kálmán Tervben előirányzott rendszerszerű kiadáscsökkentés nagy része feledésbe menni látszik. Ugyanakkor a kormányra nagy nemzetközi politikai és pénzpiaci nyomás nehezedik, hogy 3% fölé semmiképpen se emelkedjen a deficit. Ezért 2,9% körüli 2012. évi hiány valószínű, aminek eléréshez azonban még sok idei és jövõ évi lépésre lesz szükség.

A Kopint-Tárki szerint a legvalószínűbb GDP növekedési ütem jövőre 0-1 százalék közé esik, de ennél rosszabb forgatókönyvet sem lehet kizárni - jelezte Palócz Éva vezérigazgató. Az infláció a korábban várt 3,6 százalék helyett 4,6 százalékra gyorsul 2012-ben, az idei 4,0 százalékos fogyasztói áremelkedés után. A kutatóintézet átlagosan 285 forintos euro árfolyamot prognosztizál jövőre a júniusban várt 270 forint után. A magánfogyasztás egy százalékkal visszaesik, a beruházások stagnálnak jövőre, a GDP csekély növekedését az export (6 százalékos) és az import (5 százalékos) ütemkülönbsége, a nettó export okozza.

A GKI kiemeli, hogy a múlt heti EU-csúcs döntéseit a nemzetközi piac megnyugvással fogadta. Ez lehet, hogy csak idõleges, de Magyarországon átmenetileg sem érvényesült, s folytatódott a forint elmúlt hónapokban tapasztalható gyengülése. A kockázati felárak emelkedése, a magyar állampapírok iránt aggasztóan lecsökkent kereslet, a magyar gazdaság hitelképességének egyre valószínûbb leminõsítése következtében a piaci kamatok emelkednek, s az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet.

Matolcsy szerint

Ahhoz, hogy jövőre az ország ne süllyedjen a stagnálás szintjére, a gazdaságnak friss tőkére, az új vállalkozásokat segítő hitelekre és bővülő piacokra van szüksége, jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken, a gazdaságfejlesztési és államadósság-konferenciát követő sajtótájékoztatón Zalaegerszegen.

Magyarország 2010 második felében megakadályozta a pénzügyi csődöt, idén pedig „minden megújulás, átszervezés elindult, melyek révén néhány éven belül sikeresebbek lehetünk" - mondta Matolcsy György a Széchenyi Klub, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének helyi szervezete, valamint a megyei munkaadók és gyáriparosok szövetsége szervezésében tartott konferencia utáni sajtótájékoztatón. Ugyanakkor újabb veszélyforrással is szembe kell nézni: az év közepén „lecsapott" az eurózóna újabb pénzügyi válsághulláma - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. A költségvetés, az államadósság, a pénzügyek felől már nem sebezhető a magyar gazdaság - a költségvetés a miniszter szerint biztonságosan 3 százalék hiányt mutat, az államadósság pedig csökken -, most a növekedés van veszélyben. Növekedési fordulatra van szükség, ezért hétről hétre lesznek lépések, amelyek lényege, hogy ne csupán az államháztartás, az államadósság kerüljön biztonságba, de legyen növekedés is - hangsúlyozta Matolcsy György.

Matolcsy beszélt arról is, hogy az arányos 16 százalékos, egykulcsos adórendszerre történő áttérés három év alatt megy végbe. Utalva az átmenet nehézségeire megemlítette: vannak olyan munkáltatók, amelyek a kormány, a szakszervezetek és a munkaakadók kérése ellenére sem emeltek bért. (A minimálbér emelésének hatásairól itt olvashat.) A kormány elismeri, hogy minden munkaadó más-más nehézségekkel - piac, tőke, hitel, árak - küzd, „ennek ellenére ilyen nagy nemzeti ügy, amely egy másik jövőt megalapozó adórendszerre történő áttérést jelent, mindenkiben azt kellene, hogy erősítse, hogy tegyen hozzá a bérekhez" - hangsúlyozta a miniszter.