A jövő évi költségvetésben szinte lehetetlen teljesíteni azt a makrogazdasági kihívást, amit elsősorban a kormány elmúlt másfél évének gazdaságpolitikája okozott, mondta Kiss Péter szocialista képviselő. Szerinte a költségvetés a szegényektől a gazdagok irányába csoportosít át, így elszegényedést hoz Magyarországon, a szegény többséget pedig szembeállítja azokkal, akik haszonélvezői ennek a politikának.
Bábiné Szottfried Gabriella fideszes képviselő szerint viszont a költségvetést úgy alkották meg, hogy a szociális rendszer erőteljesebben motiváljon a munka világába való visszatérésre, ugyanakkor biztosítja a szociálisan rászorultak támogatását, garantálja a nyugdíjakat is, és az egészségügyi kassza saját lábra állításával sem lehet tovább várni. Szerinte a kormány az ország egészének védelmét célozza meg költségvetéssel, az intézkedések a belső egyensúlyt és a külső stabilitást egyaránt szolgálják. A képviselő az mondta, a kormány mindenkin segít a jövőben is, a költségvetés biztosítja, hogy 2012-ben mindenki előbbre jut. A jobbikos Zakó László úgy vélekedett: nem lehet mindenre magyarázat, hogy az elmúlt nyolc évben a szocialisták „eltolták", hiszen a Fidesz már második éve kormányoz.
A kormánypártiak elégedettek, Gyurcsány nem
Kupcsok Lajos (Fidesz) szerint a költségvetés célja, hogy Magyarország fiskálisan a legkiszámíthatóbb legyen a térségben, és elsorolta a költségvetés előző nap már többször fölemlegetett öt fő célját: befejezi a nyugdíjrendszer átalakítását, lépéseket tesz az egészségbiztosítási alap saját lábra állítása érdekében, a segélyek világából a munka világába vezeti az embereket, befejezi a munkát támogató adórendszer kiépítését, és törekszik az euróválság negatív hatásainak elhárítása. „A 2012-es egy országvédelmi költségvetés, a feladatunk nem kisebb, meg kell védenünk Magyarországot" - fogalmazott.
Fotó: MTI
Michl József (KDNP) is az öt fő célból indult ki, szerinte a legfontosabb feladat a nyugdíjkassza és az egészségügyi kassza „saját lábra állítása", emellett kiemelte a munkát támogató adórendszer kialakítását. Beszélt arról is, hogy cél az is, hogy segély helyett munkát biztosítsanak a rászorulóknak, s hogy továbbra is prioritás a gyermeket nevelő családok adóterhének csökkentése.
Gyurcsány Ferenc - jelezve, hogy a Demokratikus Koalíció álláspontját ismerteti - felszólalásában többek között azt mondta: a kormány lemondott arról, hogy az ország a növekedés pályájára álljon, és hiába beszél Orbán Viktor a magyar gyorsnaszádról és az európai nehézkes anyahajóról, mivel Magyarország gazdasága minden bizonnyal nem növekszik, Európa átlagos növekedése viszont várhatóan teljesül. Elemzők szerint Magyarország fogyasztása jövőre 3 százalékkal kisebb lesz, mindez reálbércsökkenés mellett, ezért szerinte ha „a kormány szerint 2012 az elrugaszkodás éve lesz, akkor az a szakadék széléről való elrugaszkodás lesz a semmibe".
Szijjártó Péter (Fidesz) felszólalásában Gyurcsány Ferenc beszédére reagálva úgy fogalmazott: több szerénység lenne indokolt egy olyan politikus részéről, akinek vezetésével Magyarország a végletekig eladósodott. Hangsúlyozta: újra munkaalapú gazdaságot és adórendszert kell létrehozni, ennek eszköze a munkát támogató arányos adórendszer, majd ő is megismételte a már többször felemlített öt fő célt. Végezetül azt mondta: sajnálja, hogy Gyurcsány Ferenc és képviselőtársai ezeket a célokat nem támogatják.
Kártyavár, elrugaszkodás és kétségbeesés
Boldvai László (MSZP) szerint a költségvetést dilettáns módon, a körülmények figyelembevétele nélkül nyújtották be. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a bevételeket úgy tervezték meg, hogy az adótörvényeket csak a büdzsé benyújtása utána nyújtották be. Hozzátette: a kormány folyamatosan ötletel, újabb és újabb adókkal áll elő „Matolcsy György kártyavárának megmentése érdekében". Kijelentette: az MSZP úgy látja, vissza kellene vonni a költségvetést, amíg kitalálják, hogy milyen és mennyi adót akarnak megtartani és emelni.
Seszták Oszkár (KDNP) felszólalásában azt mondta: Magyarország legfontosabb célja 2012-ben, hogy elrugaszkodjon az európai válsággóctól, ezt a célt fogalmazza meg a költségvetési politika is. Az elrugaszkodás érdekében vezette be a kormány az arányos adórendszert, amely a jövőben is zsinórmértéke lesz az adópolitikának. A kormánypárti politikus szerint a költségvetés kiadási oldalának egyik alapvető célja a bürokrácia csökkentése, az államigazgatásban rejlő párhuzamosságok felszámolása, a bevételi oldalának pedig az adócsalási kiskapuk bezárása. Ezek az eszközök a hiánycsökkentés stratégiai célját szolgálják - mondta.
Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint míg az idei büdzsé a helyben járás, addig a jövő évi a kétségbeesés költségvetése. Mint fogalmazott, elszomorító, hogy a költségvetés visszatér a megszorításokhoz. Az államadósság elleni háború hiába hangzik jól, az eleve kudarcra ítélt. Szerinte azt az összeget, amellyel a kormány csökkentette az adósságot, inkább a magyar gazdaságba kellett volna fektetni, a kis- és középvállalkozásoknak adni.
Fotó: MTI
Pál Tibor szocialista képviselő szerint a 2012-es költségvetés megalkotásával kiderült az igazság, és ez sokkal rosszabb, mint amit valaha is sejthetett Magyarország. Úgy vélte: az Orbán-kormány tettei köszönőviszonyban sincsenek az ígéreteivel, a kabinet folytatja az „eszement" gazdaságpolitikát. Szerinte bizonytalanság és félelem a kormány másfél évének eredménye, és a költségvetés ezt csak erősíti.
Hoffman Pál KDNP-s képviselő azt mondta, amikor nyolc év MSZP-kormányzás hibáiról beszélnek, akkor nem visszamutogatásról van szó, hanem szembesítésről. „A szembesítés szükséges, mert hiteltelen párt hiteltelen emberei osztják az észt, bennünket pedig kétharmados támogatással bíztak meg a választók azzal, hogy hozzuk rendbe az országot, és állítsuk meg az MSZP ámokfutását" - fogalmazott a képviselő, aki szerint a magyar gazdaság az MSZP-kormány felelőtlensége miatt is kiszolgáltatott a válsághullámoknak, a Fidesz-KDNP kormány viszont évtizedek óta hurcolt problémáknak gyürkőzik neki.
Start munkaprogram és agrármarketing
Varga Géza (Jobbik) többek között arról beszélt, hogy a vidék gazdaságában van Magyarország legnagyobb problémája, de egyben ebben rejlik a legnagyobb lehetőség is. Szerinte a Start munkaprogram nem teremt valós munkahelyeket: „sarlót adunk a szerencsétlen emberek kezébe, és karvastagságú bozótot irtatunk velük, vagy éppen szemetet szedetünk az árokban három hónapig, hogy utána egy évig a statisztikánkat javíthassuk" - fogalmazott.
Szabó Rebeka (LMP) szerint az agrárügyeken is meglátszik a költségvetés általános állapota: megszorítás megszorítás hátán. Mint mondta, a vidékfejlesztési minisztérium fejezete lerövidült, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetése jövőre csökken, holott egyre több feladatot kap. Az ellenéki képviselő jelezte: nem értik, hogy miért emelkednek jövőre tízszeresére az Agrármarketing Centrum forrásai. Az agrármarketingre fordítandó források emelése indokolt lehet, de előbb teljes átvilágításra van szükség, és szakmai konszenzus alapján kell eldőlnie, mire és a hogyan fordíthatnak pénzt.
Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz képviselője azt hangsúlyozta felszólalásban, hogy ez nem az elvonások, nem az elszegényedés költségvetése. Szerinte a kormány célja a munkaalapú társadalom építése, ehhez igazodik az új adó- és a szociálpolitikai rendszer és a vonatkozó költségvetési politika is. A kormányzat a Start munkaprogram és a közfoglalkoztatás segítségével 200 ezer embert akar visszavonni a munkaerőpiacra.
Kaufer Virág, az LMP képviselője felszólalásban leszögezte: a közmunka állami foglalkoztatást jelent, nem pedig a nyílt munkaerő-piacra történő visszavezetést. Reményét fejezte ki, hogy a Start-munkaprogram ez utóbbi célt szolgálja. Az LMP egyetért a kormány azon célkitűzésével, amely szerint munkaalapú társadalomra van szükség, de a jövő évi büdzsé tervezetérben nem látják, hogy a célok megfelelő eszközökkel lennének megtámogatva, mivel a kormány 23 milliárd forintot készül kivonni a munkaerő-piaci alapból.
Fotó: MTI
Ékes József (Fidesz) többek között azt mondta, hogy nincs olyan fejezete a költségvetésnek, ami ne emelkedne. A gazdaságfejlesztési növekmény 22 százalék, a felzárkóztatási célú támogatásoknál több mint 30 százalékos lesz a bővülés, és emelkedik a minimálbér is.
Farkas Gergely (Jobbik) később az oktatás területére koncentrálva felsorolta azokat a területeket, amelyek kevesebb pénzből gazdálkodhatnak 2012-ben, mint idén. Ezek között említette a felsőoktatást vagy a kisiskolák fenntartásához nyújtható pályázati keretet, amely jövőre az ideinek a felére, 100 millió forintra csökken, s míg idén a GDP 5,5 százalékát fordítja az ország oktatásra, addig jövőre csak az 5,1 százalékát fogja.
Oktatás és foglalkoztatás
Hiller István (MSZP) többek között arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetési javaslat nem számol az iskolák államosítása miatt szükséges többletköltségekkel. A szocialista politikus szólt arról is, hogy egyes háttérszámítások alapján a kormány a következő években 73 milliárd forintot takarítana meg azzal, hogy 16 évre leszállítja a tankötelezettség alsó korhatárát, ezzel azonban évente 12-15 ezer diákról lemond a kabinet.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a kormány céljait részletezve elmondta: arra törekednek, hogy minél többen tudjanak a versenyszférában elhelyezkedni, még a leghátrányosabb helyzetű térségekben is. Hiller István szavait kommentálva azt mondta: az előző években 18 évesek sora került ki úgy az iskolából, hogy esélyük sem volt pályakezdőként munkát találni.
