A 2012. évi költségvetést megalapozó „salátatörvény" alapján többek között központi számlára kerülnének a bírságbevételek, a közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordítana, mint idén - ezt a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével érnék el -, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, hanem annak 80 százalékával egyezne meg. (Az első pillanattól nincs egyetértés, stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetésnek nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék szerint viszont gyengén megalapozott, sőt dilettáns a tervezet.)
Fotó: parlament.hu
Pozitív változások kontra nyomorba döntés
Márton Attila, a Fidesz vezérszónoka úgy vélte, a költségvetést megalapozó törvénymódosítások számos pozitív változást tartalmaznak. Szerinte a változások lényeges eleme, hogy a jövőben a bírságbevételek az állam kezében összpontosulnak, amivel elkerülhető lesz az indokoltnál nagyobb bírságkivetés. Mint mondta, korábban társadalmi visszatetszést keltett, hogy a hatóságok a minél nagyobb bírságbevételben voltak érdekeltek. Az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatban azt mondta, hogy eddig ennek a több milliárd forintos költségét kizárólag az adófizetők állták, míg a jövőben a nagy élelmiszerláncokkal fizettetik meg ezt a díjat. A közösségi közlekedés támogatása - amire, például a négyes metró esetében, sokszor indokolatlanul sok pénz folyt el - szerinte ésszerűbb mértékű lesz. A fideszes képviiselő hangsúlyozta: az európai körülmények szempontjából nehéz, kiszámíthatatlan időszak áll előttünk, ebben a helyzetben kell biztosítani az ország stabilitását és a válságzónától való elrugaszkodást. A kabinet nem akarja az elmúlt nyolc év kormányainak sodródó gazdaságpolitikáját folytatni, mert ennek végezetes eladósodás lett az eredménye - tette hozzá.
Kovács Tibor, a szocialisták egyik vezérszónoka viszont arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a költségvetést és az azt megalapozó törvénymódosításokat. Szerinte az előterjesztés az elmúlt évek „legbrutálisabb", „legmegszorítóbb", Magyarországot nyomorba döntő költségvetését próbálja megalapozni. Kifogásolta, hogy számos jelentős változtatást nem is ebben a csomagban, hanem önálló képviselői indítványban nyújtottak be fideszes képviselők. Példaként említette Koszorús László javaslatát, aki a környezetvédelmi termékdíj teljes átszabásáról nyújtott be indítványt.
Fotó: parlament.hu
Az MSZP másik vezérszónoka, Puch László szerint a kormánypárti képviselők délibábot kergetnek, amikor stabil, az országot megmentő költségvetésről beszélnek. Ezt a „fantaszta költségvetést" mindannyian meg fogjuk szenvedni - fogalmazott. Mint mondta, elfogadja, hogy válságidőszakban be kell fagyasztani szociális kiadásokat, egyben kiutat is kell mutatni, ugyanakkor a költségvetés és az azt megalapozó módosítások nem tesznek különbséget Magyarország eltérő helyzetben lévő régiói között. A tömegközlekedés támogatásának átalakítása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy egy 20 százalékos jegyáremelés komoly mobilitási gondokat jelent majd a foglalkoztatásban. Közölte: az MSZP egyetért a bírságbevételek központosításával, és hogy a kis-és közepes vállalkozásokat egy bírság kiszabása előtt figyelmeztessék. Ugyanakkor szerinte kérdéses, hogy ezt a különböző hivatalok hogyan tartják majd nyilván. A Véleménye szerint erősen kétséges, hogy a költségvetés kiállja az idők próbáját, mert nincs következetes jogalkotás, a befektetőknek nem tudnak stabil képet mutatni. Nem lehet óránként adójavaslatokkal érkezni - tette hozzá.
Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka elmondta, hogy a módosítások 60 százalékát ugyan technikai jellegű változtatások teszik ki, de olyan „polgárbarát" elemek is szerepelnek benne, mint a bírságkiszabások központosítása, az élelmiszerlánc-felügyelet finanszírozásának átalakítása, a nyugdíjkassza zárttá tétele és a fogyasztóiár-kiegészítés átalakítása. Hangsúlyozta: a mostani kormány nem fehér lappal kezdett, hanem egy nagyon terhes szocialista örökséggel. Mint mondta, a szocialisták most azt mondják, hogy a költségvetés nyomorba taszítja az országot, holott éppen az ütött 1000 milliárdos lyukat a jövő évi költségvetésen, hogy 2008-ban a szocialista kormány az IMF-hez fordult. Szerinte ez a kormány időben és aktív módon reagált a válsághelyzetre, a költségvetés feltárja a belső lehetőségeket a bürokrácia csökkentésével, takarékossági intézkedésekkel és az adócsalási kiskapuk bezárásával. A cél, hogy a kormány sikeres válságkezelést folytasson, és olyan állapotot idézzen elő, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország felkapaszkodjon a válság utáni időkben megélénkülő gazdasághoz
Nyikos László, a Jobbik vezérszónoka
Fotó: parlament.hu
Kormányzati módosításdömping számok nélkül
Nem alapozza meg a jövő évi költségvetést a törvénytervezet Nyikos László, a Jobbik vezérszónoka szerint. Bár 102 törvény módosítására tesz javaslatot, „de egyetlen számot nem tartalmaz, hogy a tervezett bevételi szándékok honnan jönnek elő". A politikus megerősítette: a Jobbik szerint vissza kellene vonni az egész költségvetést, „mert fontosabb egy jó költségvetés, mint egyes határidőknek vagy kőbe vésett számoknak a betartása, fontosabb a magyar emberek érdeke, mint a költségvetési hiánycél tartása". Kiemelte:az emberek és a vállalkozások „nem pusztán adóalanyok, hanem ők termelik meg azt a GDP-t, amire az országnak most nagyon nagy szüksége van". Példaként elmondta: ha egy esedékes bírságot felszólítás után sem fizet be egy vállalkozó, akkor az adóhivatal vagy „inkasszózik, vagy foglalási jegyzőkönyvvel a hóna alatt érvényesíti ezt", ami jogilag rendben van, de európaibb megoldás lenne, ha az adóhivatal is felszólítaná és figyelmeztetné az érintetteket. Emlékeztetett: jövőre 132 milliárd forintjába kerül az államnak, hogy a központi adókat beszedje a NAV, mert hatalmas apparátus, több mint 22 ezer ember végzi ezt a munkát.
Fotó: parlament.hu
A költségvetés a megalapozó törvényekkel sem kerüli el a görög utat Vágó Gábor, az LMP egyik vezérszónoa szerint, mint mondta, ez „egy görögsaláta törvénycsomag". Szerinte ha nem vonják vissza a jövő évi költségvetésről szóló javaslatot, akkor nagy valószínűséggel pótköltségvetést kell majd benyújtani, mert nagyon sok olyan tétel szerepel benne, amelyeknek a teljesülése „erősen kétséges." A költségvetés nem csak gazdaságilag megalapozatlan, de jogilag is az. Éppen ezért az LMP egy „összpárti válságtanács" létrehozását sürgeti, amely valóban meg tudná alapozni a 2012-es költségvetést. Addig is, amíg ez nem történik meg, az LMP felszólítja a kormányt, hogy fejezze be az „ámokfutást". A képviselő szerint a megszorítási hullámot a fűnyíróelv mentén próbálják meg végigvinni: mindenhonnan levágnak egy kicsit ahelyett, hogy megkeresnék a rosszul működő állami alrendszereket. Az LMP másik vezérszónoka, Szilágyi Péter a közigazgatási rendszerrel kapcsolatban leszögezte: a kormány az azonosított problémákra rossz, csak pénzgyűjtési célú válaszok ad, és „sokadszorra is elhalasztja a reform lehetőségét".
Karvalics Ottó KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy a hiány éves terhe több mint 1000 milliárddal „nyomja az ország vállát", ami a befizetett személyi jövedelemadó 57 százaléka, és ez komoly korlátokat jelent a tervezésnél több éven keresztül. Szerinte 2010-ig az előző kormányok felélték a következő négy-hat év lehetőségeit. A legnagyobb problémát az állam és az emberek eladósítása jelenti, mondta, hozzátéve: az előző szocialista kormányoknak nem volt bátorsága a nagy ellátórendszerek átalakítására, saját lábra állítására. Nem foglalkoztak a gazdaság hatékony működtetésével, kénytelenek voltak rengeteg hitelt felvenni, és fedezet nélkül osztogattak, ezt most kell megfizetnie az országnak és az embereknek. Úgy vélte, az önkormányzatok pluszfinanszírozás nélkül kaptak további feladatokat, s az uniós forrásokat rossz célra használtak fel. Arra szólított fel, kerüljék el a görög utat, „merjenek nagyot álmodni", és a kijelölt úton a nehézségek ellenére továbbmenni.
A fideszes Sági István az államadósság csökkentését és az alacsonyabb államháztartási hiány elérését tartotta legfontosabbnak a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Arra mutatott rá, hogy a válság következtében megváltozott az európai gazdasági klíma, ezért más célkitűzésekre van szükség. Azt is elmondta, hogy a 2012-es büdzsé akkor lehet igazán sikeres, ha társadalmi konszenzuson alapuló belső elkötelezettség is társul hozzá. Szerinte a jövő záloga az ifjúság és a vidék, amelyek kiemelt figyelmet igényelnek.
Varga László (MSZP) szerint azért „megszorító" a költségvetés, mert a kormány szegényellenes társadalompolitikát folytat, amely csak a gazdagoknak kedvez. Hangsúlyozta, hogy az elszegényedés az ország minden területén folytatódik. Hozzátette, hogy az adóátrendezés csak idén 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen.
