Járai: 2012 kifejezetten rossz év lesz

Mi vagyunk az unió egyetlen tagállama, amely a taggá válása óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A gazdaságunknak ez az egyik terhe, amit hordoz. A másik pedig a jelentős lakossági devizahitel-állomány, ami miatt nagyon szűk a jövő évi költségvetés mozgástere, kezdte a beszédét Járai Zsigmond a Joint Venture Szövetség (JVSZ) gálaebédjén.

Járai Zsigmond

Kép: CigPannonia

Magyarországon kizárólag restriktív, megszorító költségvetésre van mód az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai hibái miatt annak ellenére, hogy a közgazdasági elméletek szerint, amikor a világban problémák vannak, a nemzeti kormányok feladata az lenne, hogy pénzt pumpáljanak a gazdaságba. Az Orbán-kormány első kísérlete az anticiklikus gazdaságpolitikára alig egy hét alatt megbukott, emlékeztette a hallgatóságot a Költségvetési Tanács vezetője a 2010 májusi „mini-valutaválságra”. A költségvetési deficit nem nőhet, az államadósság nem növelhető, vagyis ma Magyarországon nincs mozgástér arra, hogy a gazdaságba plusz források áramoljanak.

Nem lesz görög válság

Járai Zsigmond szerint elsősorban Németország felelős politikájának köszönhetően nem lesz válság Görögországban, bár a német gazdaság sincs könnyű helyzetben. A vezető tagállamoknak nehéz terheket kell vállalniuk és nehéz döntések előtt állnak. Mégis a hosszú kínlódás után ma bizakodva tekinthetünk a helyzet elé, bár valószínűleg az egyetlen megoldás a görög adósságállomány egy részének leírása. Kérdés, hogy mekkora részt kell a bankoknak elengedniük – a 20 százalékos adósságcsökkentés nyilvánvalóan nem lesz elegendő –, és ezt ki és milyen forrásból fogja pótolni. És kérdés az is, hogy ha egy fegyelmezetlen gazdaságpolitikát folytató ország tartozását elengedik, akkor mi akadályozza meg a többi országot, hogy hasonlóan felelőtlenül gazdálkodjon. Kérdés az is, hogy ha Görögország helyzete rendeződik, mi lesz a többi periférikus állam – Írország, Spanyolország, Olaszország és Portugália – sorsa. Ha az unió pénzügyi helyzete kellően stabil lesz, elegendő időt adhat ezen országoknak, hogy saját magukat kihúzzák a válságból, de vajon lesz-e elég elkötelezettség ezekben az országokban, hogy kezeljék a saját problémájukat. Ha nem, ez beláthatatlan következményekkel járhat az eurózónára, és így Magyarországra nézve is.

A stabilitás ára

Az ország makrogazdasági helyzetét nehezíti a nemzetközi helyzet is, amely folyamatosan romlik azóta is, hogy a költségvetési tanács a költség első tervezetét tárgyalta.
– Egyre borúsabbak a globális gazdasági kilátások és az elemző intézetek hetente adnak egyre negatívabb előrejelzéseket. A Magyar Nemzeti Bank 2012-re vonatkozó növekedési előrejelzése alig egy hónap alatt 1,7 százalékról 0,5 százalékra romlott. Hasonló lehetne az IMF előrejelzése is. Bár szeptemberben még 2,7 százalékos növekedést prognosztizáltak, ez akkor is optimista előrejelzésnek számított. Azóta nem jelent meg adat, de úgy vélem ma jóval alacsonyabb növekedési százalékot helyez kilátásba a Nemzetközi Valutaalap.
A pesszimista előrejelzések az eurózónában várt csökkenő növekedésnek, valamint a német gazdaság várható lassulásának (2011-ben 2,7 százalék körül várható, 2012-ben 1,3 százalékot jósolnak) köszönhetőek Járai szerint.

Szűkíti a magyar mozgásteret az a mód is, ahogyan a kormányzat elérte a költségvetés stabil makrogazdasági mutatóit. Kordában tartják az államadósságot, a költségvetési deficitet és a folyó fizetési mérleg hiánya sem kezelhetetlen sem az idén, jövőre pedig még pozitívabb képet fest Magyarország. Az adatok azt mutatják az elemzőknek, hogy jó irányba halad a gazdaság, de ha alaposabban megnézzük, hogy milyen út vezetett az eredményekhez, akkor az intézkedések – a bankadó, a különadók és a svájci frank hitelek kezelése, amelyek egyes vezető közgazdászok szerint „nem tankönyvszerűek” – bizonytalan és kiszámíthatatlan gazdasági környezetet eredményeztek. Ez csökkenti a stabil makrogazdasági mutatók pozitív üzenetét, emelte ki a korábbi jegybankelnök és hozzátette: a vállalkozások nagy része és a külföldi befektetők számára az intézkedések nem kedveznek.

Járai úgy véli, a kormány jövőre el fogja érni a várt mutatókat – a hiány a bruttó hazai termék 2,5 százaléka körül lesz, valamelyest csökken az államadósság és valószínűleg a folyó fizetési mérleg hiány is stabil lesz –, de ehhez további kiigazításokra lesz szükség.
– Egy pozitívuma van a költségvetésenek, hogy megfelel a pénzpiacok makrogazdasági elvárásának, de ahhoz, hogy a sarokszámok tarthatóak legyenek a romló nemzetközi környezet ellenére vagy az idén még, vagy 2012-ben újabb intézkedésekre lesz szükség. Szerencsére elég nagy, 400 milliárd forint körüli tartalék is szerepel a költségvetésben, amely ennek ellenére is jelentős kockázatokat hordoz, hiszen 2012 kifejezetten rossz év lesz.

Túl sokat költ az állam

– 1990 óta mondjuk azt, hogy a magyar állam túl sokat költ. Elvonja és újra elkölti a GDP 50 százalékát miközben a velünk versenyző államoknál ez a mutató legfeljebb 40 százalék, vagyis kevesebb az adóelvonás, illetve alacsonyabbak a járulékok – hangsúlyozta Járai. Vagyis Magyarországon a versenytársakkal szemben kevesebb pénz marad a vállalkozásoknál. Bár a Fidesz-kormány ígérete szerint lényegesen csökkenni fog az elvonás a 2010-es 50 százalékról, néhány éven belül 40 százalékra, a „néhány évről” nem tudjuk, hogy mekkora időt jelent. Minden esetre 2012-ben 48 százalék lesz. A két százalékos csökkenés jó irány, de ahhoz kevés, hogy a gazdaság szereplői is érezzék, tette hozzá Járai.

Kockázatok a költségvetésben

A Költségvetési Tanács elnöke kockázati tényezőként említette a külgazdasági körülményeket: az unió növekedése megjósolhatatlan, kérdés, hogy lesz-e válság Görögországban vagy nem.
Másik hiányosság, hogy a betervezett bevételek nagy része nincs még törvényekkel alátámasztva. Igaz, minden évben többnyire a költségvetés beterjesztése után születnek meg a fő számok elérését célzó törvénymódosítások. Idén 30-40 törvénymódosításra van szükség, amelyek többsége számtalan belső konfliktust hordoz, mikro problémákat vet fel. A bevételi oldalon például az adótörvények hiányoznak, vagy a kiadási oldalon a gyógyszerár-támogatási szabályokat még nem fogadták el, és az önkormányzatoktól átvételre kerülő feladatok ellátásához szükséges forrásról szóló rendelkezések sem születtek még meg. (Sok a kockázat a jövő évi büdzsében londoni elemzők és az Állami Számvevőszék szerint is.)
A Költségvetési Tanács szerint a strukturális reformok jó része is hiányzik a tervezetből. Kérdés, hogy a kormányzat hogyan éri el az egészségügyi vagy az oktatási kiadások csökkentésének tervezett szintjét.
– A költségvetésben konkrét számok szerepelnek, de azokat csak úgy lehet elérni, ha a nagy rendszerek átszervezése felgyorsulna, illetve ha világossá válna, hogy milyen átszervezésekkel szeretnék elérni a tervezett számokat. Csak a szerkezeti reformok felgyorsításával lehet kijönni a válságból.
A pozitív makrogazdasági mutatók ellenére a részletek hiánya bizonytalanságot szül, feszültséget okoz.

A vállalkozásoknak nem kedvez a 2012-es büdzsé

Mindez összességében kedvezőtlen vállalkozási környezetet eredményez Járai Zsigmond szerint. A cégeket nehéz olyan helyzetbe hozni, hogy fejlesszenek, beruházzanak, újabb munkahelyeket teremtsenek. (Felmérés szerint sem tervez már idén létszámbővítést a vállalatok nagy része.)Az a vonal, amit a munkahelyteremtésben a kormányzat követ – elsősorban a költségvetési szektorban a közmunkában próbálnak munkahelyeket teremteni – jó egy bizonyos réteg számára, de alapvetően a gazdaság fellendüléséhez nem járul hozzá.
– Az alapvető megoldás az lenne, ha a kormányzat a magánszektort hozza gazdaságpolitikai intézkedésekkel olyan helyzetbe, hogy munkahelyeket teremtsen. Ez jövőre alapvetően hiányozni fog.
A bürokrácia csökkentése szintén javíthatna a mikrogazdasági szereplők helyzetén. Alaposan végig kellene nézni a vállalkozásokra vonatkozó előírásokat, és amit lehet hirtelen meg kellene szüntetni. Ez átfogó, részletekbe menő kormányzati munka szükséges. Néhány ilyen lépés történt elsősorban a közigazgatásban, de Járai szerint ezt a folyamatot a tízszeresére kellene gyorsítani, hogy – ha már pénzzel nem tudja a kormány támogatni a gazdasági szereplőket – kedvezőbbé váljon a hazai vállalkozási környezet. A magyar vállalkozások bürokratikus terhei óvatos becslések szerint 2-5 százalékkal nagyobbak, mint a versenytárs országokban. Nehéz úgy helytállni, ha a versenyfutó vállalkozások hátán két zsák is van: az egyik a magasabb adóteher, a másik az értelmetlen bürokrácia.

Kockázatos Magyarország

Még ma is az első tíz legkockázatosabb állam közé sorolják Magyarországot. Ha a dominóvár összedől, Magyarország súlyosan sérülhet. Az nem valószínű, hogy hazánkból induljon ki egy válság, de azt Járai elképzelhetőnek tartja, hogy ha valahol elindul egy fizetési probléma, az bedönti Magyarországot is. A Költségvetési Tanács elnöke néhány hete 10-20 százalékos valószínűséggel gondolta, hogy elindulhat az Európai Unióban egy olyan válság, amely érintheti Magyarországot, ma viszont 20-30 százalékra teszi ennek az esélyét. – Növekszik a valószínűsége a válságnak, ha ilyen irányba halad a globális gazdaság. Kérdés, hogy egy romló külgazdasági környezetben mennyire tartható a forint stabilitása. A környező országoknál 150-200 bázisponttal magasabb kamatokért tudunk felvenni hitelt, amelyből az államadósság finanszírozható. Ez óriási teher, a GDP 4 százaléka. Ha ezt lehetne csökkenteni, több pénz forogna vissza a gazdaságba. Ehhez viszont kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség. A következő évek erőfeszítéseinek ebbe az irányba kellene mutatniuk.