A világgazdasági válság kirobbanását követő amerikai és uniós monetáris ösztönzők megakadályozták a globális katasztrófát azzal, hogy a pénzügyi szférát átsegítették a válságon, a probléma gyökeréig azonban nem hatoltak le az intézkedések. Egy ideje már lehet sejteni, hogy mindössze a probléma elodázása történt az elmúlt két évben. Az egyes országokban mostanáig mutatkozó lassú növekedés is inkább az állami stimulusoknak volt köszönhető, nem pedig annak, hogy beindultak a piaci mechanizmusok, amelyek egy egészséges gazdaságot jellemeznek. A sokáig csak közgazdászok által suttogott veszélyt most már hangosan is kimondja az unió: a válságból nem sikerült kilábalni, újból recesszió fenyegeti az európai gazdaságokat.
– Európában megállt a növekedés és újabb recesszió fenyeget. Miközben egyes tagállamokban bővül a foglalkoztatás, az unió egészét tekintve előreláthatólag nem lesz tényleges javulás a munkaerőpiacon. A növekedéshez való visszatérés és a munkahelyteremtés kulcsa a költségvetés fenntarthatóságába és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszanyerése. Ezenfelül reformok szükségesek Európa növekedési potenciáljának felgyorsítására. Széles körű az egyetértés a szükséges politikai lépésekkel kapcsolatban, most azonban alapvető a határozott végrehajtás. Ami engem illet, az első naptól kezdve élni fogok a gazdasági irányítás új szabályaival – nyilatkozta Olli Rehn, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős bizottsági alelnök.
Kisebb növekedés, magasabb infláció
A bizottság őszi jelentésének Magyarországról szóló része sem sok jóval kecsegtet. A jövő évről szóló elemzés címe: Felhők a láthatáron. Az unió szerint jövőre a GDP növekedése mindössze 0,5 százalék lesz – szemben a jövő évi költségvetésben hivatalosan várt 1,5 százalékkal – és a bizottság 2013-ra is csak 1,4 százalékot vár a kormányzat 2,9 százalékos célkitűzésével szemben. Az infláció 4,5 százalék (ez is magasabb, mint amit a kormány vár), a munkanélküliségi ráta 11 százalék lesz jövőre az uniós jelentés szerint. Ugyanakkor 2013-ban az inflció ugyan 4,1 százalékra csökkenhet, a munkanélküliség viszont 11,3 százalékra nőhet. A költségvetési hiány 2012-ben 2,8, azután 3,7 százalék lesz (a kormány 2012-re 2,5, 2013-ra 2,2 százalékot ígért) és a GDP arányos államadósság javuló tendenciáját sem hitte el az Európai Bizottság. Bár 2012-ben a nyugdíjpénztári vagyon átvétele miatt csökken, azután ismét megközelíti majd a 77 százalékot az előrejelzés szerint.
Amennyiben a bizottság számai teljesülnek, újabb költségvetési megszorításokra számíthatunk. Különösen, mivel az újonnan elfogadott Alkotmányban kikötésként szerepel, hogy amíg az államadósság több mint a hazai GDP fele, csak olyan költségvetést fogadhat el az Országgyűlés, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt mondta: Brüsszel nem javasolja, hogy az EU szüntesse meg Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, számolt be a Portfolio.hu.
A kedvezőtlen magyar mutatókban szerepet játszhat az is, hogy uniós szinten holtponthoz érkezett a gazdasági fellendülés. A jelenlegi és a következő negyedévben várhatóan stagnálni fog az EU GPD-je. Nyár óta romlottak a kilátások. Mivel tovább terjedt az euróövezeti tagállamok államadósság-válsága, a befektetői figyelem középpontjába az EU-n kívüli fejlett gazdaságok államadósságának fenntarthatósága, a globális gazdaság pedig vesztett lendületéből. A cégek várhatóan elhalasztják vagy visszavonják befektetéseiket, mivel a növekvő mértékű bizonytalanság közepette egyre kisebb esély van a növekedésre. A háztartások várhatóan óvatosan fognak költekezni, egyes tagállamokban azonban továbbra is képesek lesznek visszafizetni magas összegű adósságaikat.
A bankok valószínűleg korlátozni fogják a hitelezést, további akadályokat gördítve ezzel a befektetések és a fogyasztás elé. Még sürgősebbé vált a költségvetési konszolidáció, mivel megkérdőjeleződött a fenntarthatóság, és az ezzel kapcsolatos aggodalom olyan országokra is átterjedt, ahol eddig ez ismeretlen volt. Úgy tűnik, hogy a gyengülő reálgazdaság, az instabil államháztartás és a sérülékeny pénzügyi szektor – akár egy ördögi körben – kölcsönösen hatnak egymásra. A bizalom visszaállítása és a növekedés újraindítása csak akkor lehetséges, ha megszűnik ez a negatív egymásra hatás.
Az elmúlt hónapokban hozott szakpolitikai intézkedések eredményeként 2012 közepére várhatóan enyhülni fog az államadósság-válsággal és a pénzügyi piaci válsággal kapcsolatos bizonytalanság, aminek következtében fokozatosan lendületet kapnak az eddig késleltetett befektetések és a fogyasztás. Az éves GDP-növekedés 2012-ben az EU-ban várhatóan 0,6 százalékot, az euróövezetben pedig 0,5 százalékot fog elérni. Az előrejelzés szerint 2013-ban a növekedés az EU egészét tekintve 1,5 százalékos, az euróövezetben pedig 1,3 százalékos szinten marad. A tagállamok egyetlen csoportját sem kerüli el a várható lassulás, a növekedés üteme azonban továbbra is különböző lesz. A gazdasági növekedés nem elegendő a munkaerő-piaci előrelépéshez, a foglalkoztatás növekedése 2012-ben várhatóan le fog állni. A következő év második felére előre jelzett GDP-növekedés azonban nem lesz elegendő ahhoz, hogy jelentős változás kezdődjön a munkaerőpiacon. Az előrejelzés időszaka alatt a munkanélküliség mértéke előreláthatólag nem fog csökkenni. A tagállami munkaerőpiacok helyzete továbbra is jelentős eltéréseket mutat majd.
Folytatódik az államháztartás fokozatos javulása
2011 legfontosabb ismérve a stabilizációról az államháztartási konszolidáció irányába történő elmozdulás. A 2011. évi költségvetési hiány mértéke a jelenlegi előrejelzések szerint az EU egészét tekintve a GDP 4,7 százalékát, az euróövezetben pedig 4,1 százalékát teszi ki. 2012-re a költségvetési hiányt 3,9 százalékra becsülik az EU-ban és 3,4 százalékra az euróövezetben. Az előrejelzés nem veszi figyelembe a további valószínű, de még nem hatályos konszolidációs intézkedéseket. Az a technikai feltételezés, hogy a gazdaságpolitikai irányelvek változatlanok maradnak, a szokásosnál nagyobb hatást gyakorolhat erre az előrejelzésre. E feltételezés alapján 2012-ben az összesített GDP-arányos államadósság várhatóan körülbelül 85 százalékon tetőzik az EU-ban, 2013-ban pedig stabilizálódni fog. Az euróövezetben ez az arány az előrejelzés időszaka alatt valószínűleg tovább emelkedik, 2012-ben némileg meghaladva a 90 százalékot.
Az alapforgatókönyvben jósolt lanyha GDP-növekedést tekintve nem elhanyagolható a recesszió veszélye. A legfontosabb negatív tényezők az államadósság-válsággal kapcsolatos aggodalmakból, a pénzügy és a világkereskedelem területéről származnak. Előfordulhat, hogy a negatív hatások összeadódnak: a lassúbb növekedés rontja azoknak a szuverén adósoknak a helyzetét, amelyeknek a gyengesége a pénzügy helyzetétől függ.
Ezzel szemben a bizalom a jelenleg feltételezett mértéknél gyorsabban is helyreállhat, amivel együtt jár a beruházások és a lakossági fogyasztás vártnál korábbi élénkülése. A globális növekedés rugalmasabb lehet az alapforgatókönyvben előre jelzett mértéknél és elősegítheti az uniós nettó exportot. Végül a nyersanyagárak nagyobb csökkenése fokozhatja a reálbéreket és a fogyasztást.
