A 2012. évi költségvetésről szóló törvénytervezetről Matolcsy György nemzetgazdasági expozéját és az Állami Számvevőszék értékelését követően a parlamenti pártok mondták el véleményüket szerdán a parlamenti vitában.
Fidesz: valóban országvédelmi költségvetésről van szó
„Egy nehéz gazdasági helyzetben, súlyos nemzetközi körülmények, óriási nemzetközi kockázatok között ez a költségvetés megpróbálja a lehetetlent: egyszerre egy fenntartható nyugdíjrendszert, egy fenntartható egészségügyi rendszert létrehozni, közben gazdaságfejlesztést ösztönözni, és ráadásul még a társadalmi felzárkóztatás kihívásainak is eleget tenni" - jelentette ki Rogán Antal a költségvetés parlamenti vitájában. A Fidesz vezérszónoka szerint 2012-ben a legfontosabb cél, hogy Magyarország felkészüljön a bizonytalan nemzetközi helyzetből adódó kihívásokra, így a költségvetésnek is ennek megfelelően kellett elkészülnie. Mint mondta, valóban országvédelmi költségvetésről van szó, hiszen 300 milliárd forinttal jövőre akkora tartalékot képeznek, amennyivel még költségvetés nem rendelkezett az elmúlt húsz évben.
Rogán Antal szerint ez a költségvetés rossz helyzetben relatíve kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot más európai országokhoz képest, míg a 2002 és 2010 közötti kormányok kedvező nemzetközi helyzetben manőverezték kedvezőtlen helyzetbe az országot. Úgy vélte, hogy az ellenzéki alternatív költségvetési javaslatok a 2010-ben már megbukott az adó- és gazdaságpolitikát követik, és jelentős adóemelést valósítanának meg.
Jobbik: a 2012-es költségvetés egyértelműen megszorítás
A Jobbik első vezérszónoka, Vona Gábor frakcióvezető-pártelnök hangsúlyozta: számukra elfogadhatatlan a tervezett büdzsé, mert az egy „nemzetvesztő politikának a gipszlenyomata", s a Fidesz még soha nem mutatta meg ennyire lemeztelenítve a szándékait. Szijjártó Péter felszólalására reagálva egyetértett azzal, hogy a költségvetés valóban nem öncél, de - véleménye szerint - a fideszes politikus arra nem adott választ, hogy a büdzsé milyen célt szolgál. Szerinte a büdzsé célja az lehet, hogy a kormány annak ellenére megőrizze a hatalmát, hogy nem képes megoldást találni az ország problémáira. A politikus szerint ehhez szükség van egy szűk, egymilliós, nyertes rétegre, amelynek az egykulcsos adó kedvez, és igénybe tudja venni a végtörlesztést. A kilencmillió vesztessel a kabinetnek csak annyi célja van, hogy ők lehetőleg maradjanak távol a politikától. A pártelnök szerint az államadósság ilyen mértékű törlesztését semmi nem támasztja alá, azzal csak annyi lehet a kormány célja, hogy egyfajta „jófiú arcát mutassa Európának". Leszögezte: a költségvetés „egyértelműen megszorítás", amely miatt a társadalmi robbanás veszélye alakulhat ki.
Az utána következő Rozgonyi Ernő „gyengén megalapozottnak" nevezte a költségvetést. A bevételeket túlzott mértékben tervezték, miközben az is kétséges, hogy egyáltalán beérkeznek-e. Eközben a kiadásokat minimumra akarják lefaragni, és a kabinet úgy számol, hogy a 300 milliárdos tartalék mindenre elég lesz. Véleménye szerint a jelenlegi „tetszhalott állapotból" az országot csak az tudja kivezetni, ha az állam minden erővel és eszközzel a magyar vállalkozásokat támogatja.
A párt harmadik vezérszónoka, Nyikos László szerint nem jó a büdzsé talapzatát képző gazdaságpolitika, amely szinte „fetisizál" egy elemet, a hiány és az államadósság csökkentését, miközben nincs tekintettel olyan szempontokra, mint a foglalkoztatás, az életszínvonal vagy az ökológia. Elmondta: a szaktekintélyek is egyetértenek abban, hogy az államadósság visszafizethetetlen, de kinőhető. Az adósság növekedése miatt a várható hiány viszont meg fogja közelíteni a 20 000 milliárd forintot, ami nem azt mutatja, hogy ez Magyarországnak sikerül.
LMP: Matolcsy expozéja „porhintés" és „a valóság meghamisítása"
Az LMP első vezérszónoka, Scheiring Gábor szerint a büdzsé számai és a miniszteri felszólalás közötti szakadék egyetlen lehetséges magyarázata, hogy Matolcsy György nincs tisztában azzal, mit tartalmaz az általa jegyzett előterjesztés. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltozás óta először fordítanak a GDP 4 százalékánál kevesebbet az emberek egészségére. Leszögezte: Matolcsy György törvénysértést követett el, amikor augusztus 31-éig egy olyan néhány oldalas dokumentumot terjesztett a kormány elé, ami sem szerkezetileg, sem tartalmilag nem volt költségvetésnek tekinthető, az ÁSZ és az MNB elemzése szerint sem áll megfelelő szakmai háttér a javaslat mögött. A politikus - aki szerint a „futóhomokra épülő" költségvetés már a jövő év elején megbukhat - irreálisnak tartja a kormány 1,5 százalékos növekedési prognózisát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büdzsében az elhelyezkedést aktívan segítő tételeket is csökkentik.
A párt második vezérszónoka, Vágó Gábor szerint a büdzsében található fűnyírószerű forráskivonások beleilleszkednek „az önkormányzatok kivéreztetésének lassan évtizedes trendjébe". Felhívta a figyelmet arra, hogy a Semmelweis-terv sem szerkezeti, sem anyagi értelemben nem található meg a költségvetésben, az oktatás részaránya csökken, a felsőoktatásban 29 milliárddal lesz kevesebb az állami támogatás, a teljes kulturális költségvetés pedig 30 milliárd alá csökken. Kijelentette: a kormány, miközben a leggazdagabbakat akarja feltőkésíteni, egymillió ember érdekében lemond a másik kilencmillióról.
MSZP: ez a leszakadás és az elszegényedés költségvetése
Az MSZP egyik vezérszónoka, Mesterházy Attila szerint cinizmus az elmúlt húsz év legnagyobb megszorítását országmentő költségvetésnek nevezni. A frakcióvezető-pártelnök úgy véli, már a beterjesztését követő harmadik napon megbukott a jövő évi büdzsé, amelynek tervezetét a befektetők és az elemzők is megvalósíthatatlannak, hiteltelennek tartják. A tervezetben nem jelennek meg az intézkedések hatásai, mert a szükséges adatok, háttérszámítások nem készültek el. A politikus megfogalmazása szerint a kormány eljátszotta a bizalmat, és eltékozolta a korábbi válságkezelés eredményeit, mára vesztésre áll az államadósság, a versenyképesség, és a munkahelyteremtés területén is. Szerinte a Fidesz dilettáns gazdaságpolitikája miatt brutális megszorítások sorozatára kell felkészülni, és egyaránt számolni kell a gazdasági visszaesés lehetőségével és a növekvő munkanélküliséggel. Szerinte adócsökkentés helyett adóemelésre készül a kormány, amely jövőre kilenc új adófajtát vezet be. Mesterházy megfogalmazása szerint a kormány társadalmi feszültségeket gerjeszt, a fogyasztás visszaszorítására kényszeríti a családokat, és növeli a mélyszegénységet. Jövőre 750 milliárd forinttal jut kevesebb az oktatás, kultúra, egészségügyi és szociális kiadásokra. Véleménye szerint a költségvetés a túlzott dilettantizmustól kártyavárként omolhat össze. A pártelnök felszólalását követően sajtótájékoztatón kiemelte: a javaslatban tervezett megtakarításokat nem alapozták meg intézkedési tervek, és az is kockázatos, hogy a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben egyre több elemző szerint recesszió lesz.
A párt másik vezérszónoka, Szekeres Imre - aki szerint rendkívül ingatag és veszélyes a költségvetési terv - bejelentette: kedden benyújtották módosító javaslataikat, amelyekben 173 milliárd forint adócsökkentésre tesznek javaslatot. A politikus álságosnak nevezte az államadósság lefaragásáról szóló beszámolókat. Mint elmondta: az adósság valójában nem csökkent, hiszen azt a jelenlegi kormányzat előbb megnövelte, majd visszacsökkentette.
