Az új kormány programjának közös origója az elszámoltatás és az elmúlt 30 év hibáinak kijavítása – mondta Jakab Péter, a Jobbik elnöke.

Hétfőn kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Mintegy hatvan folyamatban lévő előterjesztés van a képviselők előtt a parlamenti honlap adatai szerint, a kormány ez időszakra vonatkozó jogalkotási programjában több mint negyven javaslat szerepel, és sarkalatos jogszabályok megalkotása is vár a képviselőkre. Az országgyűlés frakciói üléseznek ezen a héten. A két kormánypárti képviselőcsoport frakcióülése szerda este kezdődött Egerben, a háromnapos évadnyitóra minden miniszter és államtitkár is hivatalos. A szocialisták hétpontos gazdaságélénkító csomagjukat véglegesítik, az LMP az Új Ellenállás gyakorlati részletein és népszavazási kezdeményezésein dolgozik, a Jobbik a szerinte elhibázott, a gazdagokat támogató gazdaság- és szociálpolitika kiegyensúlyozására készít indítványokat.

Valóban országvédelmi költségvetésről van szó, mondta Rogán Antal a Fidesz-véleményt összegezve, a szocialistákat képviselő Mesterházy Attila szerint viszont cinizmus az elmúlt húsz év legnagyobb megszorítását országmentésnek nevezni. A Jobbik úgy véli, a büdzsé a „nemzetvesztő politikának a gipszlenyomata". Az LMP egyik vezérszónoka, Scheiring Gábor szerint pedig a költségvetési tervezet számai és a miniszteri felszólalás közötti szakadék egyetlen lehetséges magyarázata, hogy Matolcsy György nincs tisztában azzal, mit tartalmaz az általa jegyzett előterjesztés.

Változatlan a pártok támogatottsága; a Fidesz és az MSZP támogatóinak aránya 24, illetve 13 százalék, a biztos pártszavazók körében pedig továbbra is mintegy kétszeres a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben - olvasható az Ipsos legújabb felmérésének összefoglalójában.

Hétfőn az LMP, kedden a Jobbik szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az egykulcsos adórendszert. A jobboldali párt állítja: a legfrissebb statisztikai adatok szerint is csak a társadalmi különbségeket erősíti és mélyíti a gazdasági és szociális válságot.

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legújabb, reprezentatív felmérése szerint júliusban nőtt a Fidesz és az MSZP szavazótábora közti különbség, a biztos pártválasztók között a kormánypártnak 23 százalékos előnye van.

Az MSZP szerint a munkahelyek száma nem tud gyarapodni, ráadásul sokak reálkereste csökkent az utóbbi időszakban, míg a Jobbik azzal vádolja a kormánypártot, hogy csak a gazdagoknak kedvez.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján bemutatta pártja 30 pontból álló, IV. Béla Tervét, amely a párt megoldási javaslatait tartalmazza az ország problémáira.

Szombaton felkerült az internetre egy hangfelvétel, amelyen Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere a városi közgyűlésén úgy fogalmazott: "akinek nincs semmije az életben, az annyit is ér." Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerint Lázár János a hódmezővásárhelyi közgyűlésen tett kijelentése miatt nem alkalmas arra, hogy a Fidesz frakcióvezetője maradjon, de még azt is meg kellene fontolnia, hogy örökre visszavonuljon a politikától és a közélettől.  Az MSZP felszólítja Lázár Jánost, hogy kérjen bocsánatot az emberektől, akiknek becsületébe és önérzetébe belegázolt - hangsúlyozta a szóvivő. Az LMP szerint Lázár János kijelentései a szegényekről cinikusak és felháborítóak.

A Fidesz támogatottsága három százalékpontnyit csökkent, az összes választókorú körében 31 százalékon áll a kormánypárt, ami a választások óta a leggyengébb eredmény - ismerteti a Szonda Ipsos február elején végzett közvélemény-kutatását a pénteki Népszabadság.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2011. januári pártpreferencia-kutatása szerint - a november-december között kezdődött tendencia folytatásaként - az év első hónapjában kismértékben tovább csökkent a Fidesz-KDNP szavazótábora, miközben novemberhez képest csaknem másfélszeresére duzzadt a pártválasztásukban elbizonytalanodók aránya. Mindezek ellenére a kormánypártok népszerűsége még mindig jelentősen meghaladja a hónapok óta rendkívül alacsony támogatottsággal bíró ellenzéki pártokét. A Fidesz-KDNP-től távozó szavazók továbbra sem másik pártot támogatnak, hanem a bizonytalanok táborát növelik.

A Jobbik "sunyi és gyáva" lépésnek tartja a kormánypártok nyugdíjjárulék-emelésre vonatkozó indítványát - közölte Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője.

Visszalépett Keresztúri Farkas Csaba, a Jobbik polgármesterjelöltje Szegeden a kormánypárti B. Nagy László javára annak érdekében, hogy megakadályozzák a várost vezető Botka László (MSZP) újbóli megválasztását. A párt cserébe azt kéri a Fidesz-KDNP-től, hogy léptesse vissza miskolci polgármesterjelöltjét.

A Nézőpont Intézet Heti Válasz megrendelésére készült szeptember végi kutatása azt mutatja, hogy a kormánypártok szövetsége továbbra is kétharmados támogatással rendelkezik: az aktív szavazók 61 (az összes megkérdezett 53) százaléka voksolna a Fidesz-KDNP-re. Az MSZP látszólag erősödik ugyan, valójában azonban a rejtőzködő szavazótábora bátorodott csak fel.

A Republikon Intézet elemzése szerint az Országgyűlés tavaszi és nyári rendkívüli ülésszakán az MSZP viselkedett leginkább az ellenzéki pártoktól megszokott módon. Az intézet a parlament őszi ülésszakának megkezdése apropójából vizsgálta a kormány és az ellenzék viszonyát.

Már az Antall-kormány megszüntette az előző rendszer politikai haszonélvezőinek kiemelt nyugdíját - reagált Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja arra, hogy a Jobbik törvényjavaslatára.

A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel megszüntetné azt a nyugdíjszisztémát, amelynek eredményeként kiemelt nyugdíjat kapnak az "előző rendszer haszonélvezői". Az ilyen módon beszedett összeget pedig az 1956-os áldozatok között osztanák szét.

Négy év alatt meghétszerezte, a tavalyi EP-választás óta megduplázta szavazótáborát a Jobbik, így a Fidesz legkeményebb ellenfele lehet - áll a Political Capital elemzésében. Eszerint a párt sikeresen szerepelt a vasárnapi választáson, bár eredménye kudarcnak tűnhet, mivel vezetői "mintha elhitték volna saját kampányüzenetüket, hogy az ország kétharmada jobbikos". A négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson 119 ezren, a tavalyi európai parlamenti voksoláson 427 ezren, a vasárnapi választás első fordulójában pedig már 855 ezren szavaztak a Jobbikra - derül ki a Political Capital kutatásából.

A Forsense felmérése szerint nem változott jelentősen a pártok támogatottsága. Egyre többen döntötték már el, hogy kire szavazzanak, de közel 10 százalék azok aránya, akik ezt az utolsó napokra hagyják. A most legvalószínűbb 60 százalék körüli részvétel esetén a Fidesz a listás szavazatoknak valószínűleg kevesebb, mint 60 százalékát szerezheti meg. Negyedikként bejuthat az LMP, az MDF esélye csekély a küszöb átlépésére.

Az utóbbi hetekben a Fidesz-Jobbik csata a legnagyobb ellenzéki párt sikerét hozta: a népesség egészén belül 3, a biztos pártválasztók körében 5 százalékponttal emelkedett a támogatottsága.

„Rengeteg feszültséggel tudja csak majd véghezvinni a döntéseit, a szükséges források előteremtését a kormány, mert a választók nem adnak felhatalmazást a további megszorításokra" - véli Tölgyessy Péter. Tamás Pál, az MTA Szociológia Intézetének vezetője szerint az értelmiség „törzsi politizálása" a felelős a lakosság számára is nehéz, komoly következményekkel járó, a társadalmat is megosztó súlyos ideológiai szembenállásért.

A választások egyik nagy kérdése, hogy a biztos parlamenti szereplőnek várt Jobbik milyen magasra tudja feltornázni szavazóinak számát. A Forsense a radikális párt társadalmi pozícióit, növekedésének dinamikáját vizsgálta kutatásai alapján.

A 40 alatti választói csoportban az MSZP elé kerülve egyértelműen a második legerősebb párt lett a Jobbik. A szocialisták a nyugdíjasokban bízhatnak - derül ki a HVG számára februárban, a szokásosnál nagyobb, 2400 fős mintán készített Medián-felmérésnek.

Oszkó Péter szerint lehet, hogy nem lesz szükség további tartalékzárolásra a kieső ingatlanadó miatt. Az ellenzék szerint most nem kell az ingatlandó, de a későbbiekben el kell gondolkodni a bevezetésén. A Jobbik sem tiltakozik.

"Magyarországnak széles politikai megegyezésre van szüksége, fel kell számolni azt a vasfüggönyt, amely politikai táborokra osztja fel az országot" - mondta a kormányfő a Die Presse szerdai számában megjelent interjúban.

A Forsense 1000 fős közvélemény-kutatásában arra kérdezett rá, hogy néhány hónappal a választások előtt milyen lehetséges összetételű kormányokban gondolkodnak a különböző választói csoportokhoz tartozók.

A Századvég és a Forsense 2009. december közepén közéleti-politikai témájú telefonos vizsgálatot készített. Az év utolsó hónapjában a Fidesz támogatottsága 5 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, míg az MSZP-é nem változott.

A múlt hónapban létrejött, szélsőjobboldali pártokat tömörítő szövetség, az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (Alliance of European Nationalist Movement) nem kaphat támogatást működéséhez az Európai Parlamenttől, mert lekésték a támogatás igényléséhez kijelölt határidőt.

Az őszi politikai évnyitót követően jelentősen változott a politikai pártok támogatottsága. Míg a Fideszt egyértelműen kedvezően érintette a politikai napirend sűrűsödése, addig a szocialisták, illetve a kormány veszítettek támogatottságukból. Igaz ez személyesen a miniszterelnökre is, aki Orbán Viktorral szemben komoly hátrányban van a miniszterelnöki alkalmasság megítélését illetően.

A Progresszív Intézet közvélemény-kutatása szerint ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, minden bizonnyal hárompárti parlament alakulna. A teljes lakosság körében a Fidesz 41, míg az MSZP 19, a Jobbik pedig 6 százalékon áll.

A Forsense és a Századvég közvetlenül a választások után végzett országos 1000 fős telefonos közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 59 százaléka szavazott saját állítása szerint a Fideszre, 18 százalék az MSZP-re és 14 százalék a Jobbikra. A kisebb pártok esetében mutatkozik valamivel jelentősebb eltérés a tényleges eredményektől, ugyanis a kérdésre válaszolók közül csupán 3 százalék választotta az MDF listáját és 1 százalék az SZDSZ-ét, míg 5 százalék említette az LMP-t. De statisztikai értelemben ezek a különbségek sem tekinthetők jelentősnek.

A szavazatok 99,97 százalékának összesítése szerint a választópolgárok 36 százaléka szavazott. A Fidesz 14, az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. A közvélemény-kutatók alaposan mellétrafáltak: a Jobbik közel 15 százalékot ért el.

A Fidesz tábora bő másfélszerese a szocialistákénak, 31 illetve 19 százalékon állnak az összes választókorú lakosság körében; a Jobbik először érte el a két százalékos támogatottságot - állapította meg a Szonda Ipsos december közepén végzett kutatásában, amelyet a hétfői Népszabadság ismertet.