A kutatásból kiderül, hogy az új Országgyűlés megalakulása óta a szocialista frakció támogatta a legritkábban a kormánypárti törvényjavaslatokat és szavazta le a legtöbb alkalommal az interpellációkra adott miniszteri vagy államtitkári választ. A Jobbik és az LMP mindössze az esetek felében utasította el a kormány tagjainak szavazásra bocsátott feleletét, míg a szocialisták esetében ez az arány 90 százalék.
A végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló interpellációk közül a legtöbbet szintén az MSZP-frakció tagjai kezdeményezték.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a Jobbik és az LMP is sokkal "megértőbb" volt a kabinet tagjaival, ha azok szocialista politikusoknak válaszoltak, ilyenkor az esetek többségében nem szavazták le a minisztereket és államtitkárokat. Az MSZP-frakció viszont csak olyan esetekben "állt a Fidesz pártjára", ha azzal a kérdező jobbikos politikus ellen léphetett fel. Mindez - összegez az intézet - az ellenzéki erők megosztottságát jelzi.
Az előterjesztések és azok elfogadottsága
A beterjesztett törvényjavaslatokat vizsgálva a Republikon Intézet megállapította, hogy a Jobbik a kormánypárti indítványok közel kétharmadát megszavazta, míg az LMP mintegy 40 százalékukra, az MSZP pedig csak minden ötödik fideszes vagy kereszténydemokrata előterjesztésre mondott igent. Ugyanakkor a Jobbik több önálló javaslatot nyújtott be, mint a másik két ellenzéki erő összesen - fűzik hozzá.
Az indítványokat vizsgálva az intézet arra jutott, hogy a Jobbik a szimbolikus javaslatok mellett a legtöbb esetben pénzügyi és gazdasági tárgyú előterjesztésekkel állt elő, az LMP elsősorban közjogi és a társadalmi nyilvánosságot erősíteni szándékozó javaslatokat tett, az MSZP pedig inkább csak technikai jellegű törvényjavaslatokat nyújtott be.
