Pénteken, a jövő évi költségvetés tervezetéről harmadik napja folyó, ismét kilenc óra hosszat tartó vitában több európai parlamenti képviselő is felszólalt, köztük Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, aki egy délutáni rádióműsorban azt is elmondta: nem hatékony a büdzsé ilyen módon való tárgyalása, mert a felszólalók többsége pusztán saját részterületéhez kapcsolódóan mondja el álláspontját, érdemi vitára ilyen keretek között nem kerülhet sor. A PP-online megpróbálta téma szerint és nem az elhangzás sorrendjében csoportosítani a hozzászólásokat, hátha több összefüggés fedezhető fel így a képviselők egymásra kevéssé reflektáló szavaiban. (A korábbi reakciókról és előző vitanapokról itt és itt olvashat.)
Vidékfejlesztés pró és kontra
Több pénz jut 2012-ben az egész mezőgazdaságra, ezen belül például a tanya- és az „igyál tejet" programra, emlte ki hozzászólásában Jakab István (Fidesz) a költségvetés mezőgazdasági forrásai kapcsán. A képviselő a büdzsé fontos részének tartotta a fagykárok mentesítésére szánt összeget: a következő években 8 milliárd forint díjmentes hitel jut a fagykárt szenvedett termelőknek, ami 4,7 milliárd költségvetési forrást jelent, és nagy biztonságot ad a gazdáknak.
Gőgös Zoltán (MSZP) több hangsúlyt fektetett volna vidékfejlesztési szempontokra, mert, mint mondta, 2012 az utolsó év, amikor még érdemi kiegészítő támogatás adható a termelőknek. Szerinte éppen ezért az agrárium feltőkésítésének prioritást kellett volna élveznie. Kifogásolta azt is, hogy bár a kormány a kis- és közepes vállalkozások fontosságot hangsúlyozza, az agrárium kisvállalkozásai nem jutnak elegendő forráshoz. Csökken a többi közt a kutatásra vagy a szaktanácsadásra fordítható keret, amire éppen a legkisebbeknek lenne szüksége - tette hozzá.
Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a kormány több intézkedésével is a vidéken élők esélyeit rontja. Szerinte ilyen a minimálbér emelése is, amellyel valójában csak a minimálbér költségét emelik meg. Hozzátette: a közmunkaprogram érdemi koncepciók és értelmes cél nélkül többet árt, mint használ, inkább egyfajta „rabszolgamunka" lesz, amire az embereket kényszerítik.
Vejkey Imre (KDNP) kijelentette: a költségvetés egyik legfontosabb célja az uniós források hatékonyabb és prioritások mentén történő felhasználása. Ennek alapján államkorszerűsítésre 1,5 százalékkal, a közbiztonság erősítésére 5,8, egészségügyi átalakításra 4, oktatási megújítására 6, társadalmi felzárkóztatásra 39,3, gazdaságfejlesztésre pedig 22,2 százalékkal jut több forrás a hazai és az uniós támogatásokat együttesen nézve, mint 2011-ben.
Államadósság
és költségvetési hiány
Burány Sándor (MSZP) szerint a kormány három legfontosabb meghirdetett „harcában" is vesztésre áll. Az államadósság rekordmértékű, az elmúlt másfél évben nem csökkent, hanem nőtt. A versenyképességi rangsorban az ország egy év alatt öt helyet rontott, és a pénzügyi függetlenség sem valósult meg. Magyarország gazdaságilag nagyon sebezhető - mondta -,és „ideje lenne abbahagyni a harcot, és elkezdeni dolgozni".
Hegedűs Tamás (Jobbik) a költségvetési hiány csökkentését fontosnak tartja, de, mint mondta, ezt nem lehet közvetlen cél, mert kontraproduktív lesz. Ehelyett olyan közvetlen célokat kellene kitűzni, amelyek megvalósulása esetén beindulna a gazdasági növekedés, és ez csökkentené az államadósságot. A képviselő hangsúlyozta: nincsenek megfelelő költségvetési források csoportosítva a célokhoz. Ez „megszorító típusú" költségvetés, és nem látszik, mitől fog újra növekedni az ország gazdasága.
Pősze Lajos (független) szerint az államadósság csökkentésének nincs alternatívája, az adósság újratárgyalása csak egy közös európai „szanálási terv" részeként merülhet fel. Magyarország halála volna, ha egyedül kiállna, és az államadósság újratárgyalását kérné - értékelte.
A jobbikos Volner János azt kifogásolta, hogy a kormány 268 forintos euróárfolyammal tervezte a költségvetést, holott szerinte nyilvánvalóan drágább lesz az európai fizetőeszköz jövőre. Kevesellte az országvédelmi alapban rendelkezésre álló forrásokat, és azt is bírálta, hogy 447 milliárd forintnyi adóbevétel tekinthető magas kockázatúnak a költségvetésben. Megkerülhetetlennek nevezte az államadósság újratárgyalását, és a jegybank országgyűlési fennhatóság alá vonását javasolta. Frakciótársa, Baráth Zsolt arról beszélt, hogy a hitel-visszafizetésre szánt pénzből akár új nemzetvédelmi stratégiát is lehetne alkotni.
A fideszes Herman István Ervin a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb erényénekazt tartotta, hogy az tartósan biztosítja az alacsony államháztartási hiányt. Szerinte ez pozitív üzenet a pénzpiacok felé. Hangsúlyozta: a kormány „nem az aratással kezdi a földművelést, hanem talajműveléssel és szántással", az aratás szerinte a jól elvégzett munka eredményeként jöhet.
Stágel Bence (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy Magyarország letért az államcsődhöz vezető görög útról, de megjegyezte, hogy a gazdasági krízis minden országot, de elsősorban a nagy adósságot felhalmozott államokat arra kényszerít, hogy kiszámítható módon, a munkára alapozva tervezzék meg jövőjüket..
Novák Előd (Jobbik) bírálta, hogy a kormány mindenáron prioritásnak tekinti az államadósság törlesztését. Álláspontja szerint nemzetközi tárgyalásokat kellene kezdeményezni a fizetés átütemezésére, hogy a gazdaság képes legyen megerősödni. A képviselő úgy vélekedett: az adósságtörlesztés minden területre rányomja a bélyegét.
Kontur Pál (Fidesz) hangsúlyozta, hogy Magyarország a válság ellenére is megkezdte az adósságcsökkentést, és letette a nagy ellátórendszerek átszervezéséhez szükséges alapokat. Kijelentette: a kormánynak kötelessége a költségvetésen keresztül az emberek boldogulását szolgálni. Párttársa, Ivanics Ferenc kijelentette: az elmúlt nyolc évben a gödör aljára juttatták Magyarországot, de a jelenlegi kormány olyan reformokat kezdett megvalósítani, amiket „a szocialisták soha nem tettek". Hozzátette, amikor a Költségvetési Tanács vagy az Állami Számvevőszék arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben vannak kockázatok, akkor azokat a kockázatokat fel kell vállalni. Szavai szerint Magyarországot csak úgy lehet megerősíteni, ha a saját érdekeinket szem előtt tartva a saját utunkat járjuk.
FotóMTI
Bokros: a költségvetés tele van megalapozatlan tételekkel
Bokros Lajos európai parlamenti képviselő időkereten kívül négy percben szólalhatott fel. A volt pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a jövő évi költségvetésben túl sok sebezhetőséget hordozó bizonytalanság van. Szerinte a kormány „kapkodó, ésszerűtlen, szakszerűtlen" gazdaságpolitikája nyomán Magyarországot nemzetközi leminősítés fenyegeti, ami jelentősen növeli az államadósság kamatkockázatait. Mint mondta, ilyen helyzetben fontos lenne a külső hitelezés bizalmának visszaszerzése, a kormány azonban függetlenségi harcot indít az IMF, a külföldi bankok, a nemzetközi beruházók ellen, és ez az „önpusztító politika" aláássa a hazai megtakarítók bizalmát is.
Bokros szerint a 2,5 százalékos hiány nem teljesíthető, 3 százalék alatti is csak a tartalék törlésével lenne elérhető, tartalék nélkül viszont nincs költségvetés. Megalapozatlannak nevezte a költségvetésnek a növekedésre vonatkozó előrejelzését is, és azt vetítette előre, hogy a háztartások fogyasztása biztosan nem nő, a vállalati beruházások nem emelkednek, az állami beruházások csökkennek, ezt utóbbit viszont nem egyensúlyozza a kivitel növekedése. Szerinte a kormány nyíltan meghirdeti az inflációs gazdaságpolitikát, az áfa 27 százalékra emelése, a járulékemelés, az új adónemek bevezetése és a forint árfolyamának gyengítése azt eredményezi, hogy az infláció közel 5 százalék lesz. A volt pénzügyminiszter úgy látja, a költségvetés tele van megalapozatlan tételekkel, például az egészségbiztosítási alap jóval nagyobb lesz a tervezettnél, és képtelenség egyharmaddal levágni a gyógyszerkassza kiadásait.
Márton Attila fideszes képviselő Bokros felszólalására reagálva arra emlékeztetett, hogy 1998-ban mekkora fejtörést okozott a Bokros-csomag rendbetétele, mit kellett ahhoz tenni, hogy a magyar családoknak normalizálódjon az élete. Mint mondta, Borkos Lajos felszólalásában kiállt az IMF (Nemzetközi Valutaalap) mellett, holott nemrég „nagy nehezen" sikerült megszabadulni a Világbanktól. Hangsúlyozta: ha Bokros Lajos és más európai parlamenti képviselők folyamatosan azt hangoztatják, hogy Magyarországot meg kell büntetni, meg kell rendszabályozni, akkor ezzel saját országuk ellen kampányolnak. Minden olyan kijelentés, amely azt próbálja erősíteni, hogy Magyarország rossz úton jár, az Magyarország hitelét rontja, és hosszú távú lehetőségeit korlátozza.
Adók és egészségügy
Szilágyi László (LMP) a Rogán Antal fideszes képviselő által az adótörvények módosításaként benyújtott szociális hozzájárulási adót bírálta, mondván: a járulék adóvá alakításával megszűnne a társadalombiztosítási jogviszony, ezzel együtt az állami kötelezettségvállalás is. A módosítást a képviselő olyan partizánakciónak nevezte, amely mindenféle jogalkalmazást megcsúfol, ugyanakkor nem oldja meg az egészségügy problémáit. Kifogásolta még, hogy jövőre nem várhatók strukturális átalakítások.
Kovács József (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyi kasszából a korábbi kormányzat, ezért a jövő évi költségvetés célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását. A népegészségügyi termékadóra kitérve elmondta: alacsony alkoholtartalmú italok, élvezeti szerek is bekerülnek az adó hatálya alá. Közölte, az idén bevezetett termékadóból 2012-ben mintegy 30 milliárdos, a baleseti adóból pedig 27 milliárd forintos bevétellel számol a kormány. Hozzátette: reményeik szerint ez részben vagy egészben az egészségügy forráshiányát pótolja majd. Párttársa, Horváth Zsolt is arról beszélt, hogy a költségvetésben megpróbálják az egészségügy finanszírozását saját lábra állítani. Kiemelte, hogy a járulékbevételek mellett most új elemként jelenik meg, hogy fogyasztási típusú adóból is részesül az egészségügy. Az egészségügyben az igazi áttörést az jelenti majd, ha megváltozik a járulékfizetők száma, egymillió új munkahely óriási változást jelent majd - tette hozzá.
Szilágyi László a fideszes felszólalásra reagálva azt mondta, éppen most „fűrészelik le" az egészségügyi alap lábát, hiszen Rogán javaslata éppen arról szól, hogy átnevezik az egészségbiztosítási járulék, a munkaadói járulék és a nyugdíjjárulék nevét egy új közös adónemre. „Hogy lehet ilyen ad hoc módon előhozni egy ilyen formátumú változtatást?" - tette fel a kérdést.
