Az áfa 25 százalékról 27 százalékra nő. Az ebből származó 150 milliárd forintos bevétel az országvédelmi alapba kerül. Az egészségügyi kassza „két lábra” állítása érdekében 1 százalékkal nő a munkavállalók által fizetett egészségügyi járulék. Ez 83 milliárd forintot jelent, míg 29 milliárdos bevételt várnak az egyéni és fővállalkozók által a minimálbér 150 százaléka után fizetett járulékból. A baleseti adóból 27 milliárdos bevételt remél a kormány. Így 70 százalékban saját lábra áll az egészségügyi kassza, vagyis az állam már csak 30 százalékkal fog hozzájárulni annak kiadásaihoz.
Az adóemelések harmadik csoportja az arányos teherviselés, egységes adórendszer és adókiskapuk zárása érdekében szükséges, hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Ezt a lyukat tömi be a cégautó-adóemelésből származó 20 milliárd forint, a jövedéki adóemelésből befolyó 42 milliárd, a társasági adó veszteség elhatárolásának 50 százalékos korlátozása, amiből 31 milliárdot vár a költségvetés, az üzleti ajándék és reprezentációs költések új 16 százalékos adója, ami 15 milliárdot, míg a gépjárműátírás illetékének növekedése 6,5 milliárd forintos bevételt hoz.
A sarokszámok maradtak
Ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta azt is, hogy a 2012-es költségvetés minden fontos ágazatra többet költ 2011-hez képest, összesen 8,5 százalékkal. A „fontos ágazatok”: hatékony állami működés, közbiztonság, egészségügy, oktatás, társadalmi felzárkóztatás és gazdaságfejlesztés. Bár konzervatívnak nevezete Matolcsy György a most benyújtott „ kicsiny, okos, takarékos országvédelmi” költségvetést, az említett ágazatokban a többletköltéseket a hatékonységnövekedés teszi lehetővé, valamint a kiadáscsökkentési programok, amelyek szintén hatékonyságjavuláshoz vezetnek. Emellett a büdzsé 25 százalékkal több uniós forrással számol jövőre – 1200 milliárdról 1500 milliárd forintra nő – mint amennyit az országnak idén sikerült lehívnia.
Matolcsy György hangsúlyozta: a korábban benyújtott tervezet sarokszámaihoz nem nyúltak az egyeztetések során. A jövő évre a minisztérium 2,5 százalékos hiánnyal, 73 százalékra csökkentett államadóssággal (ez a mostani forint-euro árfolyamon történt számítás), és – bár az MNB és több elemző szerint magasabb lesz – 4,2 százalékos inflációval számol. A költségvetés sarokszámai 268 forintos euro árfolyamot vesznek alapul, bár ennél magasabb árfolyamsávval is készültek számítások. A kormány 2 százalék körüli folyó fizetési mérleghiányt vár jövőre, és legrosszabb esetben 10-11 százalékos munkanélküliségi rátát.
A nemzetgazdasági miniszter szerint reális a jövőre várt 1,5 százalékos növekedés is, sőt szerinte elképzelhető, hogy lényegesen magasabb, akár 2 százalék lesz. Kérdésre válaszolva elmondta, recesszióval nem számolnak, de ennél kisebb növekedést is elvisel a költségvetés, hisz 300 milliárd forint tartalékot építettek be, ezt tartalmazza az Országvédelmi Alap.
A költségvetés bevételi oldalán a belső piaci fogyasztás 0,2 százalékos mértékű bővülésével számol a kormány. „Ez egy biztonsági szám, aminél elképzelhető, hogy dinamikusabban bővül a családok fogyasztása”, tette hozzá Matolcsy a reálkereset bővülésével indokolva az állítást.
A beruházásoknál is pluszra számítanak: a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint 3 százalékkal nő jövőre az invesztíció. Ez elsősorban nem a hazai üzleti szektor aktivitásának – bár a nemzetgazdasági miniszter szerint a fogyasztás bővülése jótékonyan hat a hazai üzleti környezetre – vagy a külföldi működőtőke-beáramlás bővülésének lesz köszönhető, hanem a 2012-ben remélt 1500 milliárd forintos eu forrásoknak. Ez a GDP egy százalékával haladja meg az idei év tényleges kifizetésének nagyságát, ami Matolcsy szerint 3 százalékos beruházási többletet eredményezhet.
A kormányzat különböző programokkal is igyekszik erősíteni a növekedést, hangsúlyozta a miniszter. A Start Közmunkaprogram, vagy az Otthonteremtési Programban megfogalmazott lakástámogatási rendszer is visszahat a vállalkozási környezetre plusz piacot teremtve bizonyos ágazatokban.
„Célköltségvetés”
Cél a nyugdíjkassza két lábra állítása már 2012-ben, vagyis, hogy a bevételi és kiadási oldal egyensúlyba kerüljön. A következő év lesz az első, amikor a nyugdíjak és a nyugdíjasok is tökéletes biztonságban lesznek Magyarországon – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter rámutatva a nyugdíjrendszer átrendezésének hatására és arra, hogy jövőre a kasszából csak a tényleges nyugdíjakat fizetik, a szociális jellegű kiadások nem ebből a forrásból lesznek fizetve. (Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, szakértők szerint a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.)
Az egészségügyi kassza önállósítása szintén szerepel a kormány tervei között. A jövő évi költségvetésben 30-70 százalékban fog megtörténni: az 1746 milliárd forint nagyságú kasszához 570 milliárdot kell az államnak hozzápótolnia, ami az új adókból származó többletbevételnek köszönhetően elmozdulás az egyensúlyi állapot irányába.
Az arányos, egykulcsos 16 százalékos adórendszerre való átállás szintén cél, ami az adójóváírás és a félszuperbruttó egyidejű kivezetésével történik. Bár részletek továbbra sem hangzottak el, azt Matolcsy György megerősítette, hogy a bruttó 202 ezer forint felett keresők egy évig még nem kapják meg a félszuperbruttó kivezetéséből származó többletbevételt, mivel ebből fogják kompenzálni a bruttó 202 ezer forint alatt keresők jövedelemveszteségét. Matolcsy újfent leszögezte: „senki nem járhat rosszabbul”. A tervek szerint az egészségügyi járulék növekedéséből származó nettó bércsökkenést is kompenzálni fogják.
(Arról, hogy hogyan érinti a kereseteket a változás, itt olvashat bővebben.)
A segélyen élők visszavezetése a munka világába szintén célként hangzott el. Ennek érdekében 132 milliárd forint kerül a Startmunka Alapba. A Startmunkaprogramban jövőre legalább 200 ezer ember foglalkoztatását kívánják megoldani. Ők a jelenlegi 28 ezer forintos segély helyett havi nettó 48 ezer forintos jövedelmet kapnak majd.
Az ország védelmi vonalának kiépítése is szerepel a célok között. Ezt szolgálja az Országvédelmi Alap, amely 150 milliárdos büdzséjét az áfaemelésből reméli a kormány. Ezen felül 50 milliárd forintot különítenek el kamatkockázati tartalékként. A nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint így még 300 forintos euróárfolyam esetén is tartható a 2,5 százalékos deficit.
