Hiába vitatták, elfogadták a jegybanktörvényt is

Kiürültek az ellenzéki padsorok
Fotó: MTI

Pénteken a parlamenti napirend előtti felszólalásokat követően a szocialista frakció kivonult, kiürültek az LMP padsorai is, és a Demokratikus Koalíció független képviselői is távol maradtak az üléstől.

Átmeneti törvény:
az MNB és a PSZÁF összevonása

A parlament – ugyancsak az átmeneti törvény elfogadásával – alkotmányos alapot teremtett arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Az összevonásról sarkalatos törvény – az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény – rendelkezhetne. A most elfogadott jegybanktörvény azonban nem tartalmaz ilyen passzust. A fideszes Rogán Antal a parlamentben azt hangoztatta, hogy a kormánytöbbségnek Simor András hivatali ideje alatt nincs szándéka az összevonásra, s ha lett volna. Az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét egyébként az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tart.

Jegybanktörvény: elfogadva

Az országgyűlés pénteken többek között - 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - elfogadta az új jegybanktörvényt. A kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt - amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso - korábban több ponton módosította az országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva. Ugyanakkor jelentős, az EKB és Barroso által is a jegybank függetlensége érdekében kifogásolt változás, hogy az eddigi kettő helyett három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben személyükre nem a jegybankelnök, hanem a kormányfő tesz javaslatot az államfőnek. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.

Személyi kérdések

Az átmeneti törvény rendelkezik arról, hogy Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének megbízatása 2012. január 1-jei hatályba lépésével megszűnik. Helyére a parlament már meg is megválaszotta Darák Pétert, az LB-t felváltó Kúria elnökét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté automatikusan az alapvető jogok biztosa lesz január 1-jétől, helyetteseként folytathatja munkáját Kállai Ernő jelenlegi kisebbségi ombudsman és Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Megszűnik viszont a hivatalban lévő adatvédelmi biztos, Jóri András megbízatása (az adatvédelmi ombudsman helyébe önálló hatóság lép majd, amelynek vezetőjévé a köztársasági elnök Péterfalvi Attilát nevezte ki). A Költségvetési Tanács elnöke Járai Zsigmond, a testület államfő által kinevezett tagja lesz.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter
elhagyja az üléstermet
a jegybanktörvény elfogadása után
Fotó: MTI

Hozzájárulást kell megállapítani,
ha az államra új fizetési kötelezettséget rónak

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényt 287 igen szavazattal, 5 ellenében, név szerinti szavazással fogadta el az országgyűlés. Ezzel többek között a parlament kimondta: abban az esetben, ha az alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani mindaddig, amíg az államadósság a GDP 51 százalékát meghaladja.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki a törvényjavaslatot Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével közösen terjesztette be - novemberben az MTI kérdésére, hogy kinek kell majd hozzájárulást fizetnie, azt mondta: „nyilvánvalóan mindenkinek", a társadalomnak viselnie kell az ilyen jellegű többletköltségeket. A kárpótlás a legjobb példa, hiszen ha európai jogi fórumokon egy kárpótlási perben veszít a magyar állam, akkor ezt, az 1990 előtti időkért, csak különadóból lehet teljesíteni - fejtette ki. Az ellenzék viszont azt hozta fel, hogy a rendelkezés alapján akkor is az embereknek kell fizetniük, ha például az európai uniós bíróság az Orbán-kormány ágazati különadókat bevezető intézkedéseit jogellenesek minősíti.

Orbán Viktor, Kövér László
és Lázár János

Bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot az OBH elnöke

Alkotmányos szinten rögzítette a parlament, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A büntetőeljárási törvény nyári módosítása már adott hasonló lehetőséget a legfőbb ügyész számára, de csak az úgynevezett kiemelt ügyekben. Most e jogát terjesztették ki, megteremtve hozzá az alkotmányos alapot is, miután az átmeneti törvény rendelkezései a január 1-jétől hatályos alaptörvény részét képezik. Az Alkotmánybíróság ugyanis decemberi határozatában alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződést sértőnek találta a büntetőeljárási törvény e szakaszát.

A november végén elfogadott igazságszolgáltatási reform ezzel kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy a bírósági hivatal elnöke másikat jelölhet ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára. A törvény megismétli azt a szabályozást, hogy ha egy bíró az öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya jövő év június 30-án megszűnik, ha pedig 2012-ben tölti be a nyugdíjkorhatárt, akkor az év végén ér véget jogviszonya. Ugyanez vonatkozik az ügyészekre is. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban aggályát fejezte ki Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa.

Az átmeneti törvény április 25-ét - az új alkotmány kihirdetésének emlékére - az alaptörvény napjává nyilvánította. Az átmeneti rendelkezések elfogadása és sürgős kihirdetése - amire az Országgyűlés felkérte Schmitt Pál köztársasági elnököt - azért is lényeges, mert közöttük szerepel, hogy január 1-jén hatályát veszti a jelenlegi alkotmány.

Szilveszteri döntések

Magyar Köztársaság. Az átmeneti törvény alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra változik, a Magyar Köztársaság elnevezés továbbra is használható marad mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Ez egybecseng azzal a korábbi kormányzati közléssel, hogy például az okmányokat és pénzérméket, amelyeken a Magyar Köztársaság elnevezés szerepel, nem kell lecserélni, csak ha egyébként is szükségessé válik.

Választások. Az átmeneti rendelkezések között rögzítették azt is, hogy bár a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők választásával egy napon rendezik meg mindkét választást. Ez először 2019-ben lesz így.

Csökkenthető a banki különadó. A vízközmű-szolgálatásokról szóló törvényjavaslathoz nyújtotta be zárószavazás előtti módosító javaslatként pénteken az alkotmányügyi bizottság, hogy a bankok csökkenthetik 2012-es különadójukat azon veszteség egy részével, amit jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződések forinthitelre váltása, továbbá a forinthitel egy részének elengedése miatt szenvednek el. A javaslatot az országgyűlés megszavazta. A döntés szerint a pénzügyi intézmény a veszteségének 30 százalékával csökkentheti különadóját.Feltétel, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot, a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált résznél az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a 90 napot, s hogy a kölcsönszerződés forintra átváltása, valamint a követelés részletes elengedése legkésőbb 2012. május 15-én hatályossá váljon, az elengedés mértéke pedig elérje a forintkövetelés 25 százalékát.