Az IMF 15,6 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának.

Az IMF szakértői szintű hitelmegállapodást kötött Ukrajnával.

A magyar kormány reményei szerint még idén folytatódhatnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Erről Varga Mihály tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője beszélt egy keddi konferencián. Ugyanakkor november elsején az IMF külkapcsolati igazgatója azt mondta: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy delegációt küldjön Magyarországra. Az MGYOSZ hétfői közleménye azt hangsúlyozta, hogy a hazánk iránti bizalom helyreállításához nagy szükség lenne a megállapodásra. Szerdán az Európai Bizottság előrejelzéséből kiderülhet, hogy Matolcsy két, összesen 764 milliárdos csomagja elegendő biztosíték-e a fenntartható költségvetési pályához.

A Magyarország körüli befektetői légkör javulása kizárólag az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai szövetségi jegybank, a FED grandiózus kötvényvásárlási és készpénzbővítő lépéseinek köszönhető Benoite Anne szerint.

Idén teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám jövőre már jócskán e szint fölött alakulhat a magyar GDP-arányos deficit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése szerint. A nemzetközi intézmény most publikált számításai még nem tartalmazzák a kormány múlt hét pénteken bejelentett kiigazító programját.

Folynak az egyeztetések a nemzetközi pénzügyi intézmények és Magyarország között a hazánknak nyújtandó hitelkeretről. A kommunikációval a sajtóban megjelenő nyilatkozatok alapján azonban lehet némi baj. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy a magyar delegáció az október közepi IMF közgyűlésen egyeztet majd a kérdésről partnereivel.

A magyar vállalkozások egyelőre inkább negatív forgatókönyvekkel számolnak az EU/IMF hiteltárgyalások esélyéről, illetve a munkahelyvédelmi akciótervről a Policy Agenda a kis-és középvállalkozások cégvezetői körében végzett felmérése szerint.

Leghamarabb novemberre lehet új megállapodásunk az IMF-el a készenléti hitelkeretről - mondta Varga Mihály az Inforádióban. A miniszter kategorikusan tagadta, hogy a kormány tömeges elbocsátásokra készülne a közszférában, valamint azt is cáfolta, hogy nyugdíjcsökkentést hajtanának végre a költségvetés egyensúlyának megőrzéséért.

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

Pénteken napközben jelentős fordulat következett be a nemzetközi befektetői hangulatban, és elindult a részvények „kiárusítása". Az idegeket Spanyolország borzolta azzal, hogy újra „elszálltak" a kötvényhozamok. Az eurózóna válságával kapcsolatos kiújuló félelmek miatt a forint erősödése is megtorpant.

A jövő heti plenáris ülésre az IMF/EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket. Az igen jól felkészült IMF/EU-delegáció a már lebonyolított 20-30 találkozón további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.

Továbbra is a nyerő-nyerő szituáció van. Ha jók a gazdasági adatok, akkor azért, ha gyenge gazdasági kilátások vannak, akkor azért emelkedünk. Most mind a kettőt láthattuk.

Ugyan Bernanke nem ígért semmi drasztikust, de aggasztónak nevezte az amerikai munkaerő piaci helyzetet. Sőt azt is megígérte, hogy ha szükséges, akkor mindent megtesznek a gazdaság további élénkítésére.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal - mondta az IMF külkapcsolati igazgatója. Gerry Rice washingtoni sajtóértekezletén arról is beszélt, hogy az IMF tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni.

A kormány a jegybanktörvény-módosítási javaslat visszavonását és egy új beterjesztését tervezi - mondta a Népszabadságnak Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy ennek a forgatókönyvnek az elfogadása esetén akár már a jövő, vagy az azt követő héten szavazhat a jogszabályról a parlament.

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő kinevezett tárca nélküli miniszter szombaton arra kérte Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, hogy a képviselőcsoport fontolja meg a jegybanktörvény hétfői végszavazásának elhalasztását. Rogán Antal gyorsan válaszolt: biztosra vehető, hogy a Fidesz-frakció támogatni fogja az MNB-ről szóló törvény hétfői végszavazásának elhalasztását.

Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a második felvonás: ez történt 2011-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

A Magyarország iránti bizalom helyreállításának és megtartásának fontosságáról beszéltek a Költségvetési Tanács tagjai az Állami Számvevőszék "Államadósság és gazdasági növekedés" című budapesti konferenciáján.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat június 1-jétől vezető Varga Mihály azon dolgozik majd, hogy mihamarabb meginduljanak a hivatalos megbeszélések Magyarország és a nemzetközi szervezetek között.

Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodást kellene kötnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal (IMF) - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az TV2 Mokka című műsorában hétfőn.

Magyarország készen áll az IMF-hitel tárgyalásra, a menetrendről még meg kell állapodni - mondta Fellegi Tamás, az egyes pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az általa képviselt mintegy hatezer vállalat sikerességének szempontjából meghatározó jelentőségűnek tartja, hogy az IMF/EU-tárgyalások gyorsak és eredményesek legyenek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált a magyar-EU tárgyalások fejleményeire. Ebben üdvözölte az előrelépést és egyúttal kijelentette: kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténnek az MNB függetlenségének biztosítására.

Ha nehezen és fenntartásokkal is, de szerdán zöld utat adott az Európai Bizottság a Magyarország és az IMF közötti hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek és meddig tartanak az előkészítő egyeztetések, majd a tárgyalások, mindenesetre utóbbi valószínűleg csak akkor kezdődhet meg, ha a magyar parlament elfogadja az unió által elvárt törtvénymódosításokat. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásának is ez a feltétele.

Készen áll az Európai Bizottság arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről - jelentette be a testület szóvivője szerdán Brüsszelben.

Orbán Viktor közlése szerint a José Manuel Barrosóval folytatott informális egyeztetés után lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az Európai Bizottság a maga részéről milyen álláspontot alakít ki szerdán.

Informális megbeszélést folytatott kedden Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő tájékoztatása szerint lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A bizottság szerdán tárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.

A tárgyalások jó szellemben zajlottak, de korai még az informális megbeszélések eredményeit kommentálni, közölte szerdán az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője a hétfőn Frankfurtban a jegybanktörvényről folytatott ötoldalú egyeztetésről. A nemzetgazdasági tárca szerint már csak a jegybank tisztségviselőinek javadalmazásáról kell megállapodásra jutni, minden más kérést már teljesített a magyar kormány. De korántsem biztos, hogy ez így is van.

Nem veszi figyelembe az Európai Központi Bank kifogásait az a kedden benyújtott törvényjavaslat, amellyel a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és az alaptörvény részét képező egyik sarkalatos törvényt kívánja módosítani. A javaslatot a hétfői frankfurti szakmai egyeztetést követő napon nyújtották be az országgyűlésnek. Az egyeztetésről a részt vevő felek nem adtak tartalmi tájékoztatást.

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata fölborzolta a kedélyeket és persze a piacokat is. A világsajtó tekintélyes terjedelemben foglalkozott az Európai Uniót „zsarolással" hírbe hozó miniszterelnöki fordulattal és az Európai Bíróság elő viendő kérdésekkel kapcsolatos állásponttal. A piaci reakció sem maradt el: a forint tovább gyengült, a magyar törlesztéskockázati árazások ismét elszakadtak a térségi átlagtól, és egyre reálisabbnak tartják azt a forgatókönyvet, hogy a magyar kormány nem jut megállapodásra az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Pedig elemzők szerint erre nagy szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak.

Évi nyolc százalékos kamat mellett naponta 4,6 milliárd, hat százalékos kamattal viszont csak 3,4 milliárd forintba kerül a 20 827 milliárd forintos adósságállomány kamatainak fizetése. A megtakarítás így évente 416 milliárd forint lehetne, ami fejenként több mint negyvenezer, a csecsemőket is beleértve. A külföldiek kezében levő forint kibocsátású állampapírokra 86 milliárd forinttal kevesebbet kéne kifizetni.

A kormány kitart az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett, mondta Balog Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek. Az új adórendszer kétharmados oltalmát sem kívánja megszüntetni a kormány. Az államtitkár szerint ezt a hiteltárgyalások megkezdésének feltételeként eddig sem az IMF, sem az Európai Unió nem kérte.

Ahhoz, hogy Magyarországgal megkezdődhessenek a pénzügyi megállapodást célzó tárgyalások, az ország iránti befektetői bizalomra van szükség - hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője a testület szerdai sajtótájékoztatóján.

A kormány nem ismeri pontosan a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kötendő hitelmegállapodás előfeltételeit, "ellentétben azzal, amit nagyon sokan mondanak itthon, külföldön egyaránt" - mondta Martonyi János külügyminiszter kedden az ATV Híradójában. Kitért arra is, hogy véleménye szerint a politikai feltételek elfogadhatatlanok lennének.

Magyarország szempontjából negatív hatásúnak nevezte az IMF/EU-tárgyalások késedelmét hétfői értékelésében a Moody's Investors Service. A londoni elemzői közösségben most már általános az a vélekedés, hogy nyár előtt nem várható egyezség Magyarország és az IMF, illetve az EU között az új hitelprogramról. Az IMF szerint a magyar kormánynál a labda, Orbán szerint ő az IMF-re vár.

A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint ha az IMF olcsóbban kínál forrást, mint a piac, botorság lenne azt nem igénybe venni. Bilibók Botond szerint most nem a forint árfolyama a legfontosabb, eladható stratégiát kellene alkotnia a gazdasági kormányzatnak.

Az EU-IMF-támogatásról szóló tárgyalás megkezdéséhez szükséges intézkedésekről tárgyalt Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter pénteken Brüsszelben Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Azt még nem tudni, mikor kezdődhetnek meg a formális tárgyalások, miután Magyarországnak előbb teljesítenie kell a folyamat elindításához szükséges előfeltételeket, amelyek közé - a jegybank teljes függetlenségét, valamint a bíróságok megbízható működését biztosító módosításokon kívül - bekerülhet az egykulcsos adó kérdése is.

„Nem látok különösebben nehéz ügyet" - nyilatkozta péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban, így reményei szerint José Manuel Barrosóval való keddi találkozóján politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között. Orbán kijelentette: „Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok."

Martonyi János megerősítette, hogy a magyar kormány megállapodást akar kötni az Európai Unióval és az IMF-fel, bár kemény gazdaságpolitikai feltételekre számít; a külügyminiszter erről az m1 A Lényeg című műsorában beszélt vasárnap este.

Magyarország várja az EU érveit a vitatott törvényekkel kapcsolatban, és ha ezek meggyőzőek, a kormány kész megfontolni a jogszabályok módosítását - mondta csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök. Christine Lagarde IMF-főigazgató a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélést követő nyilatkozatában leszögezte: „az IMF, mielőtt eldönti, mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából". Londoni elemzői vélemények megoszlanak arról, hogy az első vagy a második negyedévben születhet meg a megállapodás.